nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...
    2020. 12. 03, 07:25  Honnan jön a kenyér?
  • Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...
    2020. 12. 02, 22:42  Dob és dob
  • szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...
    2020. 12. 02, 17:09  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...
    2020. 12. 02, 16:58  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: @Sarkel: 180 -Ha falusi gyerek lettél volna, biztosan többször is "megkenyt" volna "szüléd...
    2020. 12. 02, 16:34  Honnan jön a kenyér?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kattintásháború és véleményszabadság

Bajomi-Lázár Péter neve ismerősen cseng a médiamunkások számára: a média jelenségeit régóta vizsgáló író-tanár most könyvet jelentetett meg.

MTI | 2010. április 14.
|  

Média és politika címmel megjelent Bajomi-Lázár Péter író, egyetemi tanár könyve. A tanulmánykötet a jelenkori hazai újságírás politikával és üzleti élettel fenntartott viszonyát, médianyilvánosság sajátosságait vázolja. A szerző újságírók, médiaszereplők megszólaltatásával mutatja be, hogyan alakult és alakul a nyilvánosság, a véleményszabadság kérdése a rendszerváltozás után abban a világban, ahol már sokszor az üzleti érdekek befolyásolják a hírvilágot.

A Független Médiaközpont által szervezett könyvbemutatón Haraszti Miklós író, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) leköszönő sajtószabadság-képviselője elmondta: a hazai újságírás túl van a cenzúra, öncenzúra korszakán és számos médiaháborún. Most olyan fordulatnak kell bekövetkeznie, amely a minőségről szól. Haraszti Miklós a bemutatón kiemelte: a minőségi online újságírás még nem talált magára az üzleti érdekek, a „kattintások”, felugró reklámok világában.

A könyv többek között az újságírói szakmában jelenleg tapasztalható jellegzetességekről ír, így például az intenzívebb hírverseny, a nagyobb híréhség hatásairól, illetve az erősebb hírkontroll jelenségéről. A hírgyártásban az internet segítségével ugyanis ma egyre több civil újságíró is részt tud venni.

A tanulmánykötetben láthatatlan újságírásnak nevezett tényfeltárás műfajának hazai helyzete is terítékre kerül. Bajomi-Lázár Péter az MTI érdeklődésére elmondta: érdekes jelenség, hogy hazai tényfeltárással leginkább a kispénzű hetilapok foglalkoznak. A műfaj legnagyobb problémája az anyagi szűkösség mellett, hogy a feltárt témák általában nem jutnak el az országos médiumokba. A bulvár-újságírás által képviselt úgynevezett plebejus-nyilvánosság viszont úgy járulhat hozzá a demokrácia minőségének javulásához, hogy a botrányos ügyek feltárásával megelőző hatást gyakorol a normasértésekre. A kérdés az, hogy ezeket a normasértéseket végül megvédi vagy elutasítja-e a társadalom – emelte ki a szerző.

Bajomi-Lázár Péter az Oxfordi Egyetem Politikai Nemzetközi Tanulmányok Tanszékén működő Média és demokrácia Közép- és Kelet-Európában nevű kutatócsoportjának tagja, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára. Korábbi könyvei is a magyarországi média és társadalom viszonyáról, a sajtónyilvánosság témaköréről szóltak.

A szerzővel korábban készült interjúnkat itt olvashatják.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X