nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kapsz egy világost!

Tudta? Ha egy szlovák azt mondja, „kapsz egy világost”, az semmi jót nem jelent. Ilyenkor ajánlatos menekülőre fogni a dolgot.

Marosz Diána | 2016. október 18.
|  

„Dostaneš világoš!“ – vagyis „Kapsz egy világost!”, fenyegetik gyermekeiket a szlovák anyák, apák, de még inkább a nagymamák és nagypapák, ha azok rossz fát tesznek a tűzre. A szlovákul nem tudó magyar fülnek is rögtön föltűnik, hogy itt bizony holmi világost emlegetnek. Netán világos sörről lenne szó? A mondás jelentése minden szlovák számára világos: kapsz egy nagy verést, lesz nemulass, jól ellátják a bajodat. De vajon tudják-e északi szomszédaink, mi is az a világos voltaképpen, és honnan került ez a magyar szó egy szlovák frazeologizmusba?

 

Sör vagy verés? Nem mindegy
Sör vagy verés? Nem mindegy
(Forrás: Wikimedia Commons / Benreis / CC BY-SA 3.0)
 

Valaki legyőzött valakit

A rejtély kiderítésére végeztünk egy villámfelmérést. Huszonhat, Szlovákia különböző vidékeiről származó, magyarul egyáltalán nem tudó, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt kérdeztünk meg, találkozott-e már ezzel a szókapcsolattal, tudja-e, mit jelent és sejti-e, honnan származik.

Az első kérdésre mindenki igennel felelt. Sokan megjegyezték, hogy az ő szüleik is előszeretettel használták ezt a baljós fenyegetést. A jelentéssel kapcsolatban is teljes volt az összhang: „Jól elverlek.” „Kikapsz.” „Ellátom a bajodat.” „Alapos verés vár rád.” Ami viszont a mondás eredetére vonatkozó kérdést illeti, itt aztán igazán változatos válaszok születtek. A válaszadók majdnem fele egyáltalán nem is sejti, honnan származhat ez a szókapcsolat, és hogy került bele világos. Többen bevallották, hogy még sohasem gondolkoztak el ezen. Van, aki nyelvjárási kifejezésnek véli, néhányan „valami magyar dologra” gyanakodnak a hangzás alapján. A megkérdezettek több mint egyharmada úgy gondolja, hogy „Világos egy város, ahol valamikor volt egy csata”. A többség nem sejti, ki harcolt ki ellen, azt viszont biztosra veszik, hogy az egyik fél megsemmisítő vereséget szenvedett. Néhányan tudni vélik, hogy Világos a mai Magyarország területén van. Három válaszadó úgy gondolja, az említett helyen a magyarok harcoltak valaki ellen. Egyikük arra tippel, hogy győztek, de nem biztos a dologban.

Egyetlen megkérdezett akadt (egy harminckilenc éves zsolnai informatikus), aki ezt írta: „A magyar felkelők 1848-ban a világosi csatában vereséget szenvedtek a császártól és az orosz cártól.” Ez a válasz kétségtelenül magában rejti az igazság csíráját. Szinte gyanús, hogy az illető utánanézett a dolognak, mielőtt válaszolt.

A világosi csata

Mi is utánajártunk a témának szlovák ismeretterjesztő oldalakon, s a fellelt információkból egyértelmű, hogy a szlovák történelemtanításban tényleg létezik „világosi csata”. A szlovák Wikipédia például az 1848/49-es magyar forradalom „utolsó ütközeteként” emlegeti Világost.

Na de miféle csata?  – tehetjük fel a kérdést. Hisz minden magyar számára világos, hogy a világosi síkon már nem csatáztak, csak letették a fegyvert. A „világosi fegyverletétel” állandósult szókapcsolat ugyanúgy hozzátartozik a magyar kollektív tudathoz, mint az „aradi vértanúk” vagy a „mohácsi csata”.

Világos. Csata helyett földön heverő fegyverek
Világos. Csata helyett földön heverő fegyverek
(Forrás: Wikimedia Commons / nagyházi.hu)

Hogy a fegyverletételből miért lett csata, nem világos, az viszont csata nélkül is érthető, miért válhatott Világos az alapos eltángálás szimbólumává. Gondoljunk csak az utána következő kegyetlen osztrák  megtorlásra. „Kapsz egy világost!”, vagyis „Vigyázz, nehogy úgy járj, mint a magyarok Világos után!”.

Kétarcú történelem

A dolog tehát nemcsak nyelvi, hanem történelmi szempontból is elgondolkodtató. Mivel a szlovákok évszázadokig a magyarokkal közös államban éltek, történelmünk jelentős része is közös. A szlovák és a magyar történetírás azonban igencsak eltérő szemszögből néz számos eseményre. Szembetűnő a történelem mint tantárgy különböző helyzete is a két ország közoktatásában: míg Magyarországon kötelező érettségi tárgy, s ennélfogva végig komolyan veszik, Szlovákiában jóval kisebb a súlya, csak egy a többi nem érettségi-köteles tárgy közül. Ez is magyarázhatja, hogy fenti felmérésünk szlovák válaszadói csak ködösen emlékeznek holmi világosi csatára, de egyáltalán nem tudják térben és időben hová tenni azt.

Egy biztos: ez a frazeologizmus újabb bizonyítéka annak, hogy szlovák és magyar évszázadokig szimbiózisban élt. Mindkét nyelv rengeteg nyelvi és kulturális elemet vett át a másikból, melyeknek eredete a mai ember számára gyakran már nem világos, de annál érdekesebb.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 nadivereb 2016. október 19. 22:18

@mederi: a te elméletedre pont ugyanúgy nincs bizonyíték, csak plusz egy spekulatív lépést tartalmaz.

9 LvT 2016. október 19. 20:56

@mederi: A szlovák <világoš> szó érdekes kontextusát mutatja annak a cikknek a címe, amely azután a hokimeccs után íródott, ahol a magyar csapatnak kis híján döntetlenre sikerült játszania a szlovák válogatottal: „Takmer bol világoš: Blamáž sme odvrátili sekundy pred koncom!” ’Majdnem »Világos« lett: a blamázst a vége előtt másodpercekkel kerültük el!’ — Érdekes, mert itt a történelemmel ellentétben, éppen a magyarok előtt kényszerült [majdnem] „fegyverletételre” az ellenfél. Ugyanakkor érdekes az is, hogy itt még egyértelműen tetten érhető a ’világosi fegyverletétel’ → ’ világos’ jelentéstapadással köznevesült alapjelentés: ’küzdelem megalázó végkifejlete’. Erre semmi esetre sem mondható szlávul, hogy <jasná (situácia)> ’világos, fényes, derűs (helyzet)’ lett volna, sokkal inkább <tmavá (udalosť)> ’sötét, borús (esemény)’.

www.cas.sk/clanok/116497/takmer-bol-vila...sekundy-pred-koncom/

A korból más szóképek is erednek a szlovákban, pl. a tótkomlóson az a szólás járja, hogy <kráča, ako Vindišgréc> ’lépked, mint Windischgraetz’, ha valaki peckesen, öntelten jár-kel

Azt meg nem értem, hogy miért merül fel egyáltalán, hogy kárörvendő lenne a szlovák <világoš>. Magyarul is köznevesült a <mohács> ’súlyos, végzetes vereség’ értelemben, és nem csak azok használják, akik örömködnének azon, hogy ez megtörtént.

8 mederi 2016. október 19. 20:43

Ha van írásos bizonyíték arra, hogy a szlovák mondás már közvetlenül a világosi fegyverletétel után felbukkant, akkor persze nyilvánvalóan igaz lehet a cikkbeli feltevés.. :)

7 mederi 2016. október 19. 20:35

@Untermensch4: @astrohist:

"A Császári és Királyi Hadsereg volt az Osztrák–Magyar Monarchia szárazföldi hadereje 1867-től 1918-ig. Három hadseregből állt:

A Közös Hadsereg

Az Osztrák Császári Hadsereg

Magyar Királyi Honvédség" (Wikipédia)

6 astrohist 2016. október 19. 19:07

Kevesen gondolnak arra, hogy a világosi fegyverletétel a szlovákok számára is ismeretes volt. A Szabadságharc magyar seregében jócskán akadtak szlovák ajkú honvédek, pl. a híres "kassai vörössipkások" sorában. Ők a Szabadságharc leverését bukásnak érezhették. A 'világos" azután a második, harmadik nemzedékben már csak mint negatív értelmű jelző őrződhetett meg. BQ.

5 Untermensch4 2016. október 19. 17:13

@mederi: Vezényszavakon kívül németül egyáltalán nem beszélő tisztek (tehát tisztek, nem pedig altisztek) a monarchia közös hadseregében... érdekes elképzelés. :)

4 mederi 2016. október 19. 14:30

@lcsaszar:

Miféle bizonyítékra gondolsz?

-Egyrészt, magyar (és más monarchiabéli) anyanyelvű katonatisztek nyilván szolgáltak a német anyanyelvűek mellett. A magyar tiszt ha mérges volt egy bakára, a (valószínűleg) fizikai fenyítés, vagy más fajta büntetés előtt nyilván nem feltétlenül a hivatalos "katona nyelvet" használta, főleg ha a vezényszavakon kívül nem is tudott németül..

-Másrészt, ahogyan utaltam rá, pl. az oroszban mint szláv nyelvben is a "Világos?!" kifejezést használják "Érthető?!" analógiaként a katonaihoz és egyéb hasonló szituációkban.

-Harmadrészt, a kisemberek többnyire nem gyűlölködők, ezért más népek bajára utaló, gondolom kárörvendő kifejezésnek a "szituáció helyessége" szerintem nem életszerű. Vagy ha mégis, akkor ezt kéne bizonyítani.

3 lcsaszar 2016. október 19. 13:16

@mederi: "Több mint valószínű, hogy szlovák bakák vitték haza a "Világos!?" kifejezést"

Bizonyíték? Ha jól tudom, a Monarchia hadseregében német volt a hivatalos nyelv, nem a magyar.

2 mederi 2016. október 19. 09:35

Tisztelt olvasók és szerkesztők!

Lehet, hogy csak nálam jelenik meg a "Moderációs üzenetek"-ben a "vanesskell" -féle bejegyzés, hogy ennyire nincs reá reagálás..!?

Hmmm.. :(

1 mederi 2016. október 19. 09:23

A világos szó átvitt értelemben a fejekben lévő tisztán látásról szól, semmi köze a "világosi fegyver letételhez"!

Magyarul ha azt mondja egy szülő, hogy "Világosan megmondtam, hogy nem szabad!" az mindössze az "érthetően megmondtam.." kifejezéssel azonos jelentésű.

Az osztrák-magyar monarchiában a szlovákokkal (is) közös katonáskodás során az értetlenkedő kiskatonának is lehetett ugyanazt mondani, amit mi a gyerekeknek, ha magyar anyanyelvű volt a "főnök".

Több mint valószínű, hogy szlovák bakák vitték haza a "Világos!?" kifejezést.

Van egy orosz (szláv) kifejezés is arra az esetre, ha valami nem "világos" valaki számára, ez pedig a "jászno", ami nem gondolom, hogy a jászok valamiféle "bukásához" köthető volna.. :)

Információ
X