-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Többek között Radnóti Miklós költő, Antoine de Saint-Exupéry francia író és Edvard Munch norvég festő művei is közkinccsé válnak január 1-jével, a 70 éves szerzői jogi védelem lejártával.
A 70 éve elhunyt Radnóti Miklós (1909-1944) verseit 2015. január elsejétől bárki szabadon, tehát engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja, akár könyvkiadásról, internetes közlésről, megzenésítésről vagy éppen hangoskönyv készítéséről van szó – olvasható az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Az Artisjus adatbázisában mintegy 200 olyan dal szerepel, amelyek Radnóti műveire épültek: Bárdos Lajos kórusműveitől a Kaláka együttesen át a ma igen népszerű Szabó Balázsig sokan feldolgozták a verseket. Ezek a dalok mostantól „felemás” szerzői jogi védelmet élveznek: zenéjüket továbbra is védi a jog, szövegüket már nem. Tehát például lemezen történő kiadásukra, vagy online zeneáruházas letöltésükre feleakkora jogdíj megfizetésével lesz lehetőség.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„A gyakorlat azt mutatja, hogy a művek kereskedelmi forgalmát nem lendíti fel a védelem lejárta. Nem valószínű tehát, hogy a könyvesboltban mostantól lényegesen több és olcsóbb Radnóti-kötettel találkoznánk” – idézi a közlemény Tóth Péter Benjamint, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatóját, aki a védelmi idő lejártának a hétköznapokban észlelhető hatásáról beszélt. Mint mondta, „természetesen a kiadók világán kívül is van rengeteg olyan elhivatott magánszemély vagy intézmény, akik mostantól könnyebben elérhetővé tudják tenni a műveket, ahogy ezt tavaly ilyenkor Rejtő Jenő műveinél is láttuk. Erre az internetes közeg valódi lehetőséget jelent”.
Január 1-jétől közkincsbe kerülnek más olyan alkotók művei is, akik 1944-ben hunytak el – mint Antoine de Saint-Exupéry (1900-1944) francia író, A kis herceg alkotója vagy Edvard Munch (1863-1944) norvég expresszionista festőművész, a Sikoly alkotója.
A magyar alkotók közül Balogh Rudolf (1879-1944) fotográfus, Dési Huber István (1895-1944) festőművész, grafikus, Horvay János (1874-1944) szobrász és Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő, mozaikművész művei szintén szabadon felhasználhatók január 1-jétől. Emellett lejárt a szerzői jogi védelem Szomory Dezső (1869-1944) író, drámaíró, több máig népszerű színdarab – például a Hermelin és a II. József császár – alkotójának műveire is.