nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...
    2021. 04. 13, 17:27  Az ugor lovakrul
  • gekovacsistvan: "Munkácsi Bernát ezúttal is megfogalmazta azt az állítását, hogy a magyarság nem a türkökt...
    2021. 04. 13, 11:17  Az ugor lovakrul
  • mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...
    2021. 04. 04, 10:26  Miért nyúl a nyúl?
  • mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...
    2021. 04. 04, 09:32  Dob és dob
  • mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...
    2021. 04. 01, 10:02  Hentel-e a hentes?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A jognak terepasztalánál
Amikor hiába van képünk hozzá

Épületkép felhasználása számos módon történhet: fotóalbumban, publikációban, honlapon. Vajon valamennyi ilyen fotó esetében szerzői műről beszélhetünk-e, illetve minden esetben szükséges-e engedély egy épületfotó publikálásához, felhasználásához? Hol húzódik ténylegesen a határ egy engedélyköteles és az engedély nélküli képfelhasználás között?

Hepp Nóra | 2014. július 9.
|  

Az engedélyezés kérdése mindig ott bukkan fel, ahol az épület vagy/és fotó egyéni, eredetisége fennáll. Szerzői jogi védelem alá eső épületnél az építésztől, művészi fotónál a fotóstól kell engedélyt kérni, és mindkét szerző nevét a fotó felhasználáskar fel kell tüntetni, amennyiben hozzáférhetőek.

Mit jelent az egyéni, eredeti jelleg?

Mi alapján minősül egyéni, eredetinek például a bécsi Friedensreich Hundertwasser nevéhez fűződő szemétégető? Egyéni, eredeti jellegű az az építészeti alkotás, illetve fotóművészeti mű, amely átlagos megoldástól eltérő, tehát a szerző személyiségi jegyeit tükröző jelleggel rendelkezik, azaz nem más művének szolgai másolata. Egy kép, épület tehát nem attól lesz szerzői mű, hogy azt én vagy más szépnek találja, és nem is a fotós vagy építész hírneve miatt. Egy közbotrányt kiváltó, ízléstelen kép is lehet szerzői mű, valamint egy Robert Capa által készített kép sem feltétlen esik szerzői jogi védelem alá, ha az egy átlagos kép, illetve egy amatőr, névtelen fotós műve is eshet szerzői jogi védelem alá.

Egyéni, eredeti jellemzők megmutatkozhatnak egy épület formájában, tagoltságában, a felhasznált anyagokban, a megválasztott színekben. E szempontok alapján tehát eltérés mutatkozik a mindennapi ismert építészeti megoldásoktól. Szerzői jogi védelem nem kizárólag a múzeumokra, díszes villákra, palotákra terjed ki, hanem gyárakra, raktárépületekre, repülőterekre, hidakra, családi házakra, uszodára, metróállomásra, belső építészeti megoldásokra (így: üzlethelyiségekre, lépcsőház, folyósok, helyiségek térkialakítására) is, amelyek mögött kreatív építészek csoportja áll. Ebből látszik, hogy az épület funkciója egyáltalán nem zárja ki az egyéni, eredeti jelleg fennállását, mert az alkotás tere adott arra, hogy az építész személyiségének jegyei így vagy úgy megnyilvánuljanak. Ezzel szemben egy típusépület nem minősül szerzői műnek, ilyen körbe tartoznak azon épületek, amelyek nem rendelkeznek semmilyen egyedi vonással, megoldással, tehát tömegesen elterjedt stílust képviselnek. Ilyen típusépületek előfordulnak pl. iskolák, gyárak, lakóházak, uszodák stb. eseteiben egyaránt.

Nem mindennapi metrómegálló: Rajská Záhrada, Prága
Nem mindennapi metrómegálló: Rajská Záhrada, Prága
(Forrás: Wikimedia Commons / Ilya Rudomilov / GNU-FDL 1.2)

Mitől minősül egy fotó egyéni, eredeti jellegűnek? Egy fotó egyéni, eredeti jellege pedig abban mutatkozhat meg, hogy a fotóművész a felvételhez különleges beállítást, optikát választ, vagy éppen speciális szűrőt használ. Jól érzékelteti Ansel Adams amerikai fotóművész megállapítása az egyéni, eredeti jelleg egyfajta megnyilvánulását, miszerint „egy igazi, nagy képnek azt kell kifejeznie, amit az ember mélyen, legbelül érez arról, amit le akar fényképezni, hogy e módon igazán kifejezhesse azt, amit az életről érez” – tehát gondolatait, érzelmeit.. Ezen attribútumok hiányában a kép nem szerzői mű, tehát szabadon felhasználható.

Mindez azonban nem azonos az épület vagy fotó ízlésbelimegítélésével. Így a szocializmus idején épült, a jelenkor számára már nem feltétlen esztétikusnak tartott épületek is a szerzői művek körébe tartoznak, amennyiben egyéni, eredeti jellegük fennáll. A védelemnél tehát nem ezen jellemzők a döntőek, hanem, a már korábban említett kritérium: miszerint a mű ne legyen más művének szolgai másolata.

Honnan tudható, hogy egy alkotás szerzői műnek minősül?

A válasz rávilágít arra, hogy a szerzői jog milyen ingoványos terület is. Részletek alapos ismertetését nélkülözve vegyük figyelembe, hogy – szemben a védjegyoltalommal (pl. Canon márka) vagy szabadalommal (pl. Mihályi József fényképezőgépek élesre állításához kapcsolódó szabadalmai) – Léteznek szerzői jogokról különböző nyilvántartások, ilyen például a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vezetett önkéntes műnyilvántartás is, a mű ebben történő rögzítése azonban nem keletkeztet védelmet, kizárólag azt bizonyítja, hogy az alkotás a nyilvántartásba vétel napján már létezett.sem az épületeken, fotókon fennálló szerzői jogi védelem, sem annak szerzője nincs regisztrálva, miután a szerzői jogi védelem az építészeti terv, illetve kép elkészülésével egyidejűleg keletkezik. A védelem keletkezésének tehát nem feltétele a védjegyekhez vagy szabadalmakhoz hasonló hatósági eljárás, illetve nyilvántartásba vétel. Egyetlen feltételnek kell teljesülnie, mégpedig, hogy az épület, illetve az épületfotó egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzen, ne legyen más műnek a szolgai másolata.

Kép készül Canon géppel – vajon megilleti-e a szerzői jog?
Kép készül Canon géppel – vajon megilleti-e a szerzői jog?
(Forrás: Wikimedia Commons / Edwinの航空写真 / CC BY-SA 2.0)

Mindezért egy-egy mű esetében csak vélelmezhetjük, feltételezhetjük a szerzői jogi védelem fennállását. Adott esetben a védelem fennállása vitatható, erről minden esetben azonban a bíróság dönt. Azt lehet tehát mondani, hogy az átlagostól eltérő, sajátos személyiségi jegyeket tükröző megoldások esetén az építészeti mű, illetve fotó szerzői jogi védelme vélelmezhető, tehát annak felhasználása a szerzők engedélyéhez kötött. Vegyünk egy példát: az erkélyemről, egy sajátos szemszögből fotót készítek a szemközti lakótelepi épületről. Ez a kép akár tekinthető szerzői műnek is, de csak a fotó tekintetében. Ha azonban ezt a képet minden tekintetben átlagos szemszögből, módon készítem, a fotó nem fog szerzői műnek minősülni.

Mikor szükséges engedélyt kérni?

Engedély kérése kizárólag az egyéni, eredeti jellegű művek felhasználásánál szükséges. Meg kell különböztetni tehát azt az esetet, amikor valaki egy eredeti épületet jellegtelen képként örökít meg vagy éppen fordítva, egy ügyes fotós jó érzékkel kap lencsevégre egy átlagos épületet. Az engedélyt mindig attól a személytől kell kérni, akinek köszönhető az egyedi megoldás, tehát a művészi módon eljáró fotóstól, az építésztől – vagy éppen mindkettőtől.

Egy típusépületet ábrázoló egyszerű átlagos kép honlapon, cikkben, albumban, reklámkiadványban történő feltüntetéséhez nem szükséges engedélyek beszerzése. Nem ez az eset áll fenn akkor, ha például egy típusgyárat egyedi jelleggel örökíti meg egy kép (pl. Charles Sheeler Ford-művek című Detroitban készült képe). Így a szerzői jog keletkezését megelőzően épített – tehát szerzői jogi védelem alatt nem álló – középkori cisztercita kolostorokról készült már elhunyt Lucien Hervé (1910-2007) egyedi képei is csak a szerző örököseinek engedélyével használható fel. Nézzünk arra is példát, ha a kép átlagos, de egyedi, művészi épületet ábrázol! Nyári utazás során valaki készít egy különleges, egyedi homlokzatú építményről egy képet, amelyet egyik barátja meg szeretne jelentetni reklámkiadványában. Ez esetben nem a fotóstól, hanem az építésztől kell engedélyt kérni.

Az épitésztől kellene engedélyt kérni (ha a szerzői jog nem évült volna el)
Az épitésztől kellene engedélyt kérni (ha a szerzői jog nem évült volna el)
(Forrás: Wikimedia Commons / Misibacsi / GNU-FDL 1.2)

A szerzői jog miatt festményekhez és szobrokhoz hasonlóan az épületekről készült fotóművészeti alkotások publikálása, könyvborítón, divatcikken, szóróajándékon való feltüntetése azért kötött a szerző engedélyéhez, mert felhasználásnak minősül. Mit értünk felhasználás alatt? Felhasználásról a lehető legtágabb értelemben beszélhetünk, ha egy épületet lefotóz valaki és azt felhasználja akár egy cikkben vagy éppen a képet emléktárgyakon, boroscímkén tünteti fel. A sokak által kritizált, mégis egyediségében nem megkérdőjelezhető Hundertwasser-ház homlokzatáról készült fotó megjelenítése egy kendőn vagy éppen bögrén tehát szintén engedélyköteles. Megemlíthető az az eset is, ha valaki az épületet nem fotó formájában, hanem az arról készült valósághű ábrázolású grafikát vagy festményt használja fel. A hozzájárulás kikérésnek szükségességén ez nem változtat.

A Hundertwasser-ház
A Hundertwasser-ház
(Forrás: Wikimedia Commons / Andrzej Barabasz (Chepry) / GNU-FDL 1.2)

Bár a szerzői jogi szabályozás tiltja az épületek esetében a magáncélú másolást – ez alá tartozik a fotókészítés is –, jogi abszurdum lenne, ha turistaként magáncélból nem készíthetnék képet egy épületről, amit saját célra számítógépemen megőrzök vagy albumba ragasztok. Valószínűsíthető, hogy itt a tiltás egy művészi épület utánépítésére vonatkozik, azaz nem építtethetem meg saját célra egy nekem tetsző, szerzői jogi védelem alatt álló lakóházat vagy irodaházat.

Az engedélyezés kérdése első körben a fotókészítésnél merül fel. Az engedély kikérése tehát ott jut jelentőséghez, hogy az épületképet milyen célból használom fel. Abból kell kiindulni, hogy minden – magáncélú körön kívüli – felhasználás esetén engedélyt kell kérni, abban az esetben is, ha bevétel egyáltalán nem származik a felhasználásból. (A kivételekről lejjebb szólunk.)

Ki adhat engedélyt az épületfotó felhasználására?

A szerzők, azaz az építész és a fotós? Minden esetben a szerzőktől kell-e engedélyt kérni egy épületfénykép felhasználásakor? Egy épület vagy fotó tulajdonosa adhat-e engedélyt a mű felhasználására?

Szerzőnek minden esetben csak természetes személy tekinthető, azaz a tervező, illetve a fotóművész. Nem ritka azonban, hogy az alkotók munkaviszony keretében tervezik meg az épületet vagy készítenek fotót egy építészeti alkotásról. Ilyen esetben bár szerzőnek a ténylegesen terveket, fotót készítő személy minősül, a felhasználás felett nem ő rendelkezik, hanem a munkáltató, tehát az építészeti stúdió, illetve fotóművészt foglalkoztató szerkesztőség. Amennyiben az alkotó nem munkaviszonyban tervez, fényképez, a mű felett szerzőként ő fog rendelkezni, illetve halála esetén szerzői jogi örököse jogutódként járhat el a képek felhasználásának engedélyezése esetében.

Nem ritka ugyanakkor, hogy egy épületképnél a fotós kikérte az engedélyt az építésztől arra, hogy tág körben használja a fotót, és akár még másnak is engedélyt adjon rá. Fontos, hogy erről felhasználóként meggyőződjünk, ha például a megosztóoldalakon találkozunk a képpel. Ebből következik, ha például valaki reklámügynökségét hirdető honlapján egy nem átlagos épületről készült fotóművészeti alkotást szeretne felhasználni, akkor első körben a fotóstól, és szükség esetén az építésztől is hozzájárulást kell kérnie. Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha csak az épület vagy kizárólag a fotó minősül szerzői műnek, ilyen esetben értelemszerűen csak az építész vagy éppen a fotóművész engedélye szükséges.

Téves az az elképzelés, miszerint egy egyéni, eredeti modern lakóház vagy piaci értékkel rendelkező fotó tulajdonosa felhasználási jogokkal rendelkezne. Meglepő talán, de a tulajdonos tulajdonjogánál fogva nem válik szerzői jogi jogosulttá, tehát csak akkor engedélyezheti egy épületről készült fotóművészeti alkotás felhasználását, ha erre külön engedélye van, ennek hiányában pusztán tulajdonjoga alapján nem rendelkezhet a mű felhasználása felől. Nem szabad megfeledkeznünk az alkotók (fotós és az építész) nevének feltüntetéséről.

Mikor lehetséges a felhasználás engedély nélküli?

Egyéni, eredeti jelleget nélkülöző épületet ábrázoló „átlagos” fotónál sem szerzői műről, sem szerzőről nem beszélhetünk, tehát engedély kérése is értelmezhetetlen. Ez azt jelenti, hogy nem minden épület és fotó esik a szerzői művek körébe. Így nem állnak védelem alatt például a típustervek szerint megvalósuló lakótelepek, ipari épületek, típusiskolák, családi házak. Az ilyen épületek közös jellemvonása abban áll, hogy mindezek átlagos, mindennapi, tehát egyéni, eredeti jelleget nélkülöző jellemvonásokkal rendelkeznek. Egy típusterv alapján megépült balatoni nyaralókat vagy családi házakat tartalmazó katalógusban található fotók általában nem élveznek szerzői jogi védelmet, tehát szabadon felhasználhatók. Nem szükséges engedélyt kérni abban az esetben sem, ha valamely tájegység jellegzetes parasztházát kívánunk lencsevégre kapni, hiszen ilyen alkotások kizártak a szerzői jog világából.

Nem lenne engedélyköteles
Nem lenne engedélyköteles
(Forrás: Wikimedia Commons / Rovibroni (Barna Rovács) / GNU-FDL 1.2)

A szerzői jogi védelem időben behatárolt oltalmi forma, tehát azok a művek, amelyeknek szerzője hetven éve elhunyt, szabadon felhasználhatók, azzal, hogy a szerző neve ez esetben is feltüntetendő. A védelmi idő letelte művenként vizsgálandó, tehát külön az épület, külön a fotó esetében. Jelen esetben olyan épületeknél és fotóknál, amelyeknek alkotója a negyvenes évek elején halt meg, a felhasználási jogok már nem érvényesíthetők, mert ezek a művek már közkincsbe tartoznak. Gondolhatunk akár Antoni Gaudí (1852-1926) építészeti költeményeire vagy éppen Lechner Ödön (1845-1914) hazai szecessziós építészeti remekeire, amely alkotások szabadon fotózhatók és felhasználhatók.

Építészeti művekről készült látkép szabadon felhasználható

Az idézéshez hasonlóan az építészeti művek esetében is vannak olyan felhasználások, amelyek nem esnek az engedélyezés körébe, tehát az építésztől nem kell engedélyt kérni látkép készítéséhez és felhasználásához. (Látképnek minősül az a kép, amely egy épületet tárgyilag hű módon, távlatból ábrázol.)

Látkép
Látkép
(Forrás: Wikimedia Commons / Softeis / GNU-FDL 1.2)

Látkép fogalma csak az első pillanatban tűnik egyszerűen megfoghatónak, valójában a szerzői jog világában számos feltételekkel körülbástyázott szabad felhasználásról van szó. Csak olyan épületről készíthető ugyanis látkép, amely szabadban, nyilvános helyen található, mégpedig állandó jelleggel került felállításra. Itt jegyezhető meg, hogy bár az európai szerzői jogi szabályozások sok tekintetben hasonlóak egymáshoz, mégis vannak alapvető különbségek. Erre példa, hogy az osztrák szerzői jog minden további nélkül megengedi egy épület belső terének lefotózását, és e kép felhasználását.Ebből a körből kizártak tehát azok az épületek, amelyek bekerített magánterületen találhatók, vagy éppen csak ideiglenesen kerültek felállításra. Nem készíthető látkép egy épület belső kialakításáról sem, így a Kas Oosterhuis holland építész nem olyan régen átadott Bálna épületének belső tereit ábrázoló kép nem minősülhet látképnek. Ugyanez áll például egy magánterületen található villa, kastély esetére, amelyek bekerített kertben vagy parkban találhatók, ezen építészeti alkotásokról szintén kizárt a látkép készítése.

Ugyancsak nem készíthető látkép egy alkalomszerűen felállított építésszerű egyéni, eredeti jellegű alkotásról (pl. egyedi pavilonok) vagy éppen egy épület homlokzatáról, amely időszakosan más formát ölt. Ez nem azt jelenti, hogy nem készíthetek képeket egy borfesztiválon vagy egy könyvfesztiválon, mert az átlagos pavilonok természetesen lefotózhatók, hiszen általában nem bírnak egyéni, eredeti jelleggel. Sokkal inkább egyedi installációkra kell gondolni, például a világkiállításokon felállított egyedi belső térkialakításokra.

Lássunk a homlokzat időleges megváltoztatására is egy példát. A „kivételek kivételei” közé tartozik az az eset, ha egy épület homlokzata időlegesen megváltozik. Ez történt a becsomagolt Reichstag esetében. Pár évvel ezelőtt nyert szerzői jogi pert az az alkotó páros, akik leleményes ötletekkel járják a világ nagy városait becsomagolva egy-egy ismert épületeket. E körbe esett a berlini Reichstag is, amely Christo és Jeanne-Claude bolgár és marokkói szerzőpáros ötlete révén, egy hatalmas jégtömbbé alakult át. A látvány egy leleményes fotós figyelmét is felkeltette, aki a szerzők engedélye nélkül készített és terjesztett képeslapokat a becsomagolt épületről. Miután az épület időlegesen más arculatot öltött annak becsomagolása révén, ezért az alkotópáros az engedély nélkül eljáró fotós ellen eredményesen nyert szerzői jogi pert a német bíróság előtt.

Engedélymentes felhasználás a sajtó, a kutatás és oktatás területén

Nem kell akkor sem engedélyt kérni, ha magáncélra készítünk egy épületről képet. Ugyancsak nem szükséges engedély kérése, ha egy épületfotó időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára kerül felhasználásra. Eseményre jó példa egy újonnan készült épület megnyitása. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul, például nem lelhető fel a szerző neve.

Miután a szerzői jog a kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó érdekeket is figyelembe veszi, ezért ennek feltételeinek részletes ismertetése nélkül megemlíthető, hogy egy épületkép – tehát egy közelebbről készült fénykép – tudományos ismeretterjesztő előadás, tudományos kutatás vagy iskolai oktatás céljából engedély nélkül meghatározott módon, illetve keretek között felhasználható. Engedélyt bár nem kell kérni, a szerzők nevének feltüntetése ez esetben is kötelező.

Összegzés

Kizárólag egyéni, eredeti épület és/vagy fotó felhasználása esetén szükséges engedélyt kérni egy épületkép felhasználásakor. Engedélyre nincs szükség, ha az épületkép közkincsbe tartozik, akár átlagos jellege miatt, akár a védelmi idő lejártára tekintettel, illetve ha eleve kivan zárva a védelem köréből, mert népművészeti alkotás. Nem köthető engedélyhez, ha magáncélra használunk fel egy képet, vagy ha látképet szeretnénk bármilyen célra felhasználni, illetve ha egy fotót napi eseményhez kötődő cikkben, oktatás, kutatás területén kívánunk bemutatni. Egyik esetben sem feledkezhetünk meg a névfeltüntetésről!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 9. 14:34

@El Vaquero: „Viszont fényképezni le lehet szerintem, és közzé is lehet szabadon tenni, hiszen ha valaki arra jár, akkor szabadon megnézheti.”

Na én nem vagyok jogász, de ez picit úgy hangzik, hogy mondjuk egy könyvet is lefénymásolhatok, hiszen aki a kezébe venné, úgyis elolvashatná, vagy egy zeneművet is szabadon másolhatok, mert azt is bárki hallgatná. Persze egy épület nem azért épült, hogy nézegessék, de akkor párhuzamnak mondhatom, hogy egy cd- vagy egy könyvborítót sem használhatok fel, mondván, hogy azt a könyvesboltban is láthatja bárki...

3 El Vaquero 2014. július 9. 13:18

Mondjuk ennyire mélyen nem vagyok benne a témában, de én nem tudok olyan szabályról, miszerint a fénykép közzétételéhez az épülettervező engedélye kéne. Én úgy tudom, hogy az épületeket érintő szerzői jog csak annyit tesz, hogy nem koppinthatják le az épületet 1:1-ben, meg nem építhetik át önkényesen, meg a tervet nem tüntheti fel más magáénak. Viszont fényképezni le lehet szerintem, és közzé is lehet szabadon tenni, hiszen ha valaki arra jár, akkor szabadon megnézheti.

2 Sultanus Constantinus 2014. július 9. 12:46

"megszeretne jelentetni" ?? :D

Egyébként nekem változatlanul az a bajom ezzel, hogy a szerzői jog (illetve az annak védelmével foglalkozó szervezetek és aktivisták) elvárásai sokszor teljesen irreálisak, összeegyeztethetetlenek a valós élettel. Gondolok itt leginkább arra, amikor én pl. egy olyan képet szeretnék felhasználni, amelynek a szerzője (vagy a szerzői jogok tulajdonosa) ismeretlen vagy nem fellelhető, nem elérhető, nem lehet vele kapcsolatba lépni. A gyakorlatban rengeteg ilyen eset van. Ezért én mindenképpen úgy enyhíteném a szerzői jogi szabályozásokat, hogy amennyiben egy engedélyköteles képhez az engedély megszerzése gyakorlatilag valamiért lehetetlen (a fenti okok valamelyike miatt), akkor az minősüljön szabad felhasználásúnak.

1 MolnarErik 2014. július 9. 12:25

"Ugyancsak nem készíthető látkép egy alkalomszerűen felállított építésszerű egyéni, eredeti jellegű alkotásról (pl. egyedi pavilonok)"

Mint pl. a városligeti Vajdahunyad vár :)

Információ
X