-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olyan települést tártak fel a régészek, amely az elmúlt hétezer év vallásgyakorlatát tükrözi. A pogány oltárokat a keresztények hasznosították újra.
Harmadik századi templomot, valamint tíz hordozható oltárt tártak fel Bulgáriában a Rodope-hegységben, Perperikon antik városban folyó ásatások során – olvasható a Sofia Globe angol nyelvű bolgár hírportálon. Perperikon (Hyperperakion) a Rodope keleti lejtőjén, Kardzsali városától 15 kilométerre északra helyezkedik el. A térség már a Kr.e. 5. évezredben lakott volt. Az ókorban a település a Dionüszosz-kultusz központja volt, a középkorban pedig erődítményt építettek oda, amely a hegység keleti részét ellenőrizte. A trák települést 1979-ben fedezték fel.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint az ásatásokat irányító Nyikolaj Ovcsarov régészprofesszor rámutatott, a helyszín, ahol elsőként a trákok telepedtek meg, az elmúlt hétezer év vallásgyakorlatát tükrözi. Ismertetése szerint a tíz hordozható oltárt kezdetben pogány rítusoknál, állatáldozatoknál alkalmazták, erről tanúskodnak a vér lefolyatására szolgáló vájatok. A korai keresztények is használták az oltárokat, keresztet vésve beléjük, az egyiken pedig tulajdonosa, egy bizonyos Alexander nevét is feltüntették.
Ovcsarov azt is elmondta, hogy a leletek pontos kormeghatározását az ásatások során előkerült jellegzetes cserépedény tette lehetővé. Ilyen kerámiákat kizárólag Észak-Afrikában a 4. század végén, illetve az 5. század elején állították elő – írta a portál.