Sorban állás a postán az éppen hogy lenyálazott borítékkal? Bélyegvásárlás? Várni, hogy számlán kívül mit hoz a postás? Mindez ma már, úgy tűnik, a múlté. Az e-mailezés forradalmian és visszavonhatatlanul átalakította levelezési szokásainkat. De vajon hogyan is illik elektronikus levelet küldeni, és hogyan nem? Néhány tudnivaló a netikettről.

A főnök „bekopizása”

Sok helyen szokás: ha azt akarjuk, hogy a kollégánk biztosan megcsinálja, amit a levélben kérünk tőle, a biztonság kedvéért „cécézzük” a főnökét is, vagyis elküldjük neki is a levelet. Na ez az, amit nem illik – állítja az ABC News cikke. A szakértők szerint ezzel csak alapvető bizalmatlanságunkat fejezzük ki. Célravezetőbb inkább a kérésünket először a kollégánkhoz intézni, és csak utána vonni be az ügybe a főnököt, ha nem történik semmi.

Válasz mindenkinek

Ha egyszerre több partnerrel is levelezünk, például egy levlistán, nem illendő dolog megtömni a tagok postaládáját lényegi információt nem tartalmazó, udvariassági üzenetekkel. Ilyen például a „köszi”, a „nagyszerű” vagy a „puszi mindenkinek” formula. Ezeket főként akkor érdemes kerülni, amikor nem is ismerjük a listán szereplő összes tagot, aki levelünket kézhez kapja.

KIABÁLÁS

Nincs kimondva, mégis tudjuk: a CAPS LOCK alkalmazásának célja a figyelemfelkeltés – vagyis csupa nagy betűvel írni olyan, mintha szóban kiabálnánk a másikkal. Ezért – ha mégoly kedves üzenetet írunk is – levelünk agresszívnak hathat, ha a mondanivalónkat kisbetűket mellőzve írjuk.

Titkos másolat

Ha több embernek szeretnénk elküldeni valamit, de ezek az emberek nem ismerik egymást, a sima „másolatot kap” (CC) helyett ajánlatos a „titkos másolat” (másként: BCC) gombra kattintani, így nem adjuk ki fölöslegesen ismerőseink e-mail címét.

Az e-mail minket tükröz

Összességében igaz az: a levelünk minket tükröz, így sok szabály egyezik a régi postai levelezés szabályaival. Így, ha például nem közeli barátunkkal elegyedünk levelezésbe, érdemes helyes nyelvtant és betűzést használni, a rövidítések helyett kiírni a szavakat.