nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogyan (ne) ünneplejük a hanukát?

A hanuka remek lehetőség arra, hogy megmondhassuk, ki hogyan ünnepelje vagy hogyan ne ünnepelje. A kérdés nem zsidó belügy: a hanukát bárki ünnepelheti.

nyest.hu | 2013. december 1.
|  

Amikor több kultúra és vallás él egymás mellett, óhatatlanul hatnak egymásra. Különösen igaz ez mai világunkban, amikor nemcsak szomszédunk, a Földgolyó túlsó felének kultúrájával is szoros kapcsolatot ápolhatunk. És különösen igaz ez az ünnepekre, melyek vidám vagy éppen meghitt hangulatukkal felélesztik bennünk azt a vágyat, hogy a másik kultúra ünnepeit is átéljük. Így aztán Szent Miklós alakjának a különböző kultúrákban megjelenő formái összekeveredtek, Magyarországon is egyre népszerűbb a szerelmesek Bálint-napja (az epilepsziásoké még nem annyira), és igazán szép lenne, ha Szent György napját azért katalán módra is megünnepelnénk.

Természetesnek kell tartanunk, hogy a hanuka megünneplésére is erősen hatottak a közeli keresztény ünnepekhez, a Mikuláshoz és karácsonyhoz kapcsolódó szokások, tárgyak – nem kis részben azért, mert miközben a zsidók körében is csökkent vagy átalakult a vallásosság, Szent Miklós és a karácsony is élni kezdte a maga önálló, vallási tartalomtól független életét. A keresztény ünnepek egyre látványosabbak lettek, a kirakatokon túl az utcákat is elborították a világító karácsonyi dekorációk, és megjelentek ezek hanukai párhuzamai is. Persze a hanuka eredetileg bensőséges, csendes ünnep, és vannak, akiket zavar a keresztény ünnepek hatása. Debbie Schlussel amerikai ügyvéd, filmkritikus, politikai kommentátor és blogger összeszedett néhány olyan tárgyat, melyek szerinte nem illenek a hanukához. Valljuk be, ezek némelyike valóban igencsak meglepő.

Az amerikaiak körében népszerű az ajtóra akasztható karácsonyi koszorú – ez a szokás egyébként nálunk is terjed. Ennek mintájára jelentek meg a hanukai koszorúk, zsidó szimbolikával, elsősorban persze hanukiával.

Hanukai koszorú
Hanukai koszorú
(Forrás: debbieschlussel.com)

Ennél is meglepőbbek a hanukai karácsonyfa(?)-díszek. Bármennyire is hat a karácsony a hanukára, azért a faállítás nem jellemző (legfeljebb a vallástól teljesen eltávolodott zsidóknál – ők viszont aligha érzik szükségét, hogy hanukai szimbólumokkal díszítsék a fát).

Karácsony(?)fadísz hanukiával
Karácsony(?)fadísz hanukiával
(Forrás: debbieschlussel.com)

Persze az efféle díszeket nem kell feltétlenül fára akasztani. Kínálnak azonban másfajta díszt is: hanukafacsúcsot.

Hanukafacsúcs
Hanukafacsúcs
(Forrás: debbieschlussel.com)

Nem csupán a zsidó szimbólumok kerülhetnek fel a hanukafára: a hagyományos hanukai kellékek is megjelenhetnek „karácsonyi” öltözetben.

Karácsonyfaformájú hanukia
Karácsonyfaformájú hanukia
(Forrás: debbieschlussel.com)

Mint korábban megírtuk, Szent Miklós figurája december hatodikáról a világ különböző részein átvándorolt karácsonyra vagy újévre – nem csoda, ha igyekszik meghódítani a hanukát is. Az alábbi hanukián a Mikulás/Télapó legnagyobb ajándéka a trenderli...

Hanukapó
Hanukapó
(Forrás: debbieschlussel.com)

Angol nyelvterületen a Mikulás/Télapó nem a kitisztított cipőbe hozza az ajándékot, hanem a kiakasztott harisnyába teszi. Az alábbi hanukai harisnyán pajeszos zsidó télapó jelenik meg, aki a „keresztény” hó-ho-hó kiáltozás helyett helyett jiddisül jajgat – és finom utalás jelzi, hogy trenderlit hoz ajándékba.

Unortodox ortodox
Unortodox ortodox
(Forrás: debbieschlussel.com)

Végül pedig egy eredeti, szép példája a motívumok vegyítésének: harisnyakészlet, melynek darabjain a trenderli oldalán látható betűk díszítik.

Nagy csoda történik itt...
Nagy csoda történik itt...
(Forrás: debbieschlussel.com)

Természetesen érthető, ha valakinek ellenérzései vannak, amikor az általa ismert szokások változásával szembesül: úgy érzi, elveszik, ami volt, és már nem tér vissza soha. Valójában az általunk állandónak észlelt ünnepi szokások is folyamatosan változnak. A karácsonyhoz sem tartozott hozzá mindig a karácsonyfa, a télapó vagy az ünnepi kivilágítás. Könnyen lehet, hogy néhány évtized múlva már a hanukafa ötlete sem tűnik majd ennyire abszurdnak.

2013-ban a hanuka november 27. napnyugtájától december 5. napnyugtájáig tart.

Ha valaki azt hinné, hogy a hanukaünneplés a zsidók belső ügye, téved. Vannak, akik kifejezetten arra biztatják a keresztényeket, hogy ünnepeljék meg a hanukát (angolul tudóknak ajánljuk figyelmébe a videót). Mi más lehetne a fő érv, mint hogy Jézus is ünnepelte? János evangéliumában olvashatjuk:

A templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt. Jézus éppen a templomban járt, Salamon csarnokában. (10:22-23)

Mit tenne Jézus?
Mit tenne Jézus?
(Forrás: Marten Gimp)

Persze keresztényeknek és ateisták nem csupán a zsidó szokások szerint ünnepelhetik a hanukát. Természetesen a neten találhatunk tippeket, hogyan ünnepelhetjük a hanukát a magunk módján: fogyaszthatunk zsidó ételeket, megnézhetünk egy Woody Allen-filmet, szakállat növeszthetünk vagy felidézhetjük a zsidó történelem különböző pillanatait.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
16 Roland2 2014. január 24. 21:51

@Grant kapitány: Valóban, az ősi zsidók hímneműnek képzelték Jahvét ( akinek személye egyesek feltételezése szerint több hasonlóságot is mutat az egykori kánaánita istennel, El-lel ) , sőt a kezdeti időkben, mielőtt még a monoteizmus megszilárdult volna az eredetileg többistenhívő zsidóságban, úgy tartották, h. felesége is van, Ashera, aki számára áldoztak és kisebb bálványokat is készítettek , még a Biblia is említi www.mult-kor.hu/20110322_asera_lehetett_jahve_felesege

De régészeti ásatásokon találtak olyan kisebb faragott figurákat, "házi bálványokat" is , amin a JHW név szerepel.

A hímnemű Isten képét a kereszténység is tovább vitte a Szentháromság tanával , amelyben Isten az Atya, és maga Jézus is egy személyben.

Ha jól tudom a Korán meg már eleve hímnemű személyesnévmást használ Allah-hal kapcsolatban.

Ezek alapján nem meglepő, h. a monoteista vallások hívei férfinek képzelik Istent.

15 Grant kapitány 2013. december 2. 18:19

@blogen: Jelentős irodalma is van a monoteizmus-szélsőségesség témakörének. Jordan Paper a The Deities Are Many c. könyvében kifejti, hogy a monoteista kultúrák "egyetlen és végső igazság"-a minden más értékre is hatással van, egy igaz hitet, egy vallást, egyetlen igazi kultúrát követel meg, ezért gyakran jár együtt az extrém mértékű etnocentrizmussal, ami szerint minden más kultúra hibás és ellensége az egyetlen igaz monoteista kultúrának. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a monoteista kultúrákra a szélsőségesen patriarchális társadalmak jellemzők (összhangban ezzel az istent is hímneműnek képzelik el), ami nőgyűlölethez vezet.

Érdemes még elolvasni a témában Grayling írását is:

www.acgrayling.com/the-secular-and-the-sacred

"A nagy világvallások - különösen a judaizmus, a kereszténység és az iszlám - nem egyszerűen inkompatibilisek egymással, hanem ellentétesek...valójában a nagy vallások mindegyike istenkáromlást követ el az összes többivel szemben, és saját elveik szerint keresztes hadjáratot vagy dzsihádot kellene indítaniuk egymás ellen."

14 blogen 2013. december 2. 17:50

@bloggerman77: Azért ez bonyolultabb. Az elephantinéi pogromot megelőzte, hogy a zsidók voltak a perzsa megszállók leglelkesebb kiszolgálói és meglehetősen botrányosan viszonyultak az egyiptomi hagyományokhoz.

A hindu-buddhista konfliktusról pedig semmit sem találtam. Ugyanakkor a buddhizmus bukása egy közel ezer éves lassú folyamat volt, amiben a buddhizmushoz hasonló hindu vallási gyakorlatok jelentették az átmenetet. Semmi megrázkódtató gyors lefolyású eseményről nem tudok mint ami az ellenreformáció volt például.

13 bloggerman77 2013. december 2. 15:29

@blogen:

A politeista egyiptomiak lerombolták az elephantinéi zsinagógát...

Vagy hogy távolabbit mondjak: a hindu "ellenreformáció" idején a hinduk élve befalazták a buddhista szerzeteseket a barlangkolostoraikba...

Szóval olvass utána a dolgoknak, mielőtt itt nagyívű filozófiai eszmefuttatásokat pötyögsz be...

12 blogen 2013. december 2. 12:13

@nadivereb: A vallásháborúk egy erős vallási törésvonal mentén zajlottak. Két nagy korszakuk van a különféle civilizációkban:

a korai feudális korszakban, amikor a civilizáció fő vallása/vallásai alakot öltenek és az adott népek önmeghatározásának részévé válnak azok a népek gyakran indítanak vallási alapon "önvédelmi" hadjáratokat az ezzel egy időben definiált idegenek ellen. Ilyenek voltak a kereszteshadjáratok, vagy ilyen ma az iszlám dzsihád. Ezek az emberek egy hosszú formátlan korszak után tudatára ébrednek valamifajta önazonosságnak és az ezzel együtt járó idegenségnek és legott ebben a fekete-fehér képletben kezdik értelmezni minden sérelmüket és az aktuális politikai helyzetet.

A másik korszak jóval később következik be, amikor ez a fajta önazonosság válságba kerül és eltűnik belőle a hit, ami az önazonosság alapja, ekkor kezdődik egy keresgélés egy új fundamentum után és amennyiben van írott szentírás, abban az esetben azt szinte biztosan megtalálják és mivel már nem hisznek, ezért a szöveget mint törvényt fogják az azonosságuk alapjává tenni. Ebben a korban vallásosnak lenni lényegében a jogkövető magatartást jeleni, ahol a jog a Szentírás. Az ilyen identitásokat gyakran írásjegyek választják el gyalázatos eretneknek tekintett identitásoktól. Ennek a következménye lesz az ideológiai alapú vallásháború sorozata, mint nálunk a protestáns (ők egymás között is)-katolikus ellentét vagy éppen a bizánci-szír-zsidó vallásháborúk az iszlám előtt.

Ennek van egy utolsó szükségszerű fázisa, a puritanizmus, amikor a vérontásba és véget nem érő vitákba belefáradtak egy része kísérletet tesz egy kikezdhetetlen minimálprogram megalkotására. Ennek az eredménye volt például az iszlám anno. Ez egyben az utolsó vallásháborút is jelenti, a puritánok háborúját mindenki más ellen. Cromwell, Mohamed például. És ezzel lezárul a vallásháborúk korszaka, azoknak a háborúknak a korszaka, amikor az ideológiai generálja a háborút, amely háborúkban a társadalmi-gazdasági célok maximum támogatói a háborúnak, de nem okozói.

Ne keverjük ezeket a konfliktusokat össze a modern tömegtársadalmak társadalmai-gazdasági alapú konfliktusaival, ahol az ideológiai csak ürügy, mint tizenkilencedik századi burzsoá-kommunista konfliktusok, vagy éppen a római lovagrendi-plebejus konfliktusok. Azok a konfliktusok tisztán gazdasági és politikai érdekekről szólnak.

Namost, azokban a civilizációkban, ahol nem áll rendelkezésre e két nagy identitáskeresés idején eszkatologikus vallás és annak szövege, ott másra alapozzák az identitást. Gondolj csak a trójai háborúra, ami lényegében egy pánhellén dzsihád lehetett volna egy monoteisztikus környezetben, de nem volt hozzá megfelelő vallásuk, így csak sérelmek megtorlása maradt. Vagy például eszkatológia híjján a hésziodoszi vallásreform se torkollott ideológiai alapú vérontásba, hanem a görögök a világi törvénykezésben élték ki a vágyukat egy új "jogkövetésen alapuló" identitás iránt és felekezetek igazhitű hívei helyett különféle alkotmányokhoz hű polgárai lettek a poliszaiknak. Amely alkotmányok Spártától Athénig más körülmények között teológiák lettek volna. Szal így van, tökéletesen működik vallás nélkül is az identitásformálás szüksége, csak vallás nélkül a világ nem kerül felosztásra igazhitűekre és a Sátán híveire, aminek nem lesz következménye a Sátán híveitől való megszabadulás minden adódó alkalommal. Az athéniek nem rendeztek Szent Bertalan éjt a városukban tartózkodó thébaiak ellen, ahogy a Spártaiak se Brandenburgi mennyegzőt amikor elfoglaltak egy korábban perzsahű jóniai várost. Egy eszkatologikus monoteista kultusz közegében a médiszmosz eretnekség lett volna, az eretnekek pedig halottak.

11 nadivereb 2013. december 2. 11:50

@blogen: Nem vagyok szakértő, nem is akarok annak tűnni, de laikusként, emlékeim és olvasmányaim alapján a vallásháborúk nagy része sima háború volt, vallási maszlaggal leöntve és ezzel alátámasztva. Laikusként pedig nehezen tudom elhinni, hogy mondjuk az észak-amerikai őslakók törzsi összeütközései során ne jött volna szóba, hogy nem a medve a helyes totemállat, hanem a varjú az.

"gyakorlatilag hadat üzenhetnek a valóságnak azzal a céllal, hogy mindent ami eltér az absztrakciójuktól elpusztítsanak."

Ehhez szerintem egyáltalán nem kell még vallás se, nemhogy monoteista, simán csak egy abszolút érvényűvé képzelt erkölcsi alapállás. Tökéletesen működhet ugyanez a mechanizmus bármilyen módon, elég hozzá, hogy a szembenálló fél nem a "megfelelő módon" él, mondjuk a helyes kecsketenyésztés helyett eretnek módon birkát tenyészt.

10 blogen 2013. december 2. 11:34

@nadivereb: Nem, ez a valóság. A vallásháború lényegében a keleti monoteizmusok sajátja. Az indoeurópai pogányság nem ismerte, a távol keleti pogányság dettó a sztyeppei népek pedig pláne nem. A vallásháborúhoz szükség van egy nagyon fontos összetevőre: ideológiára, ez eszkatologikus kreációra, aminek a nevében gyakorlatilag hadat üzenhetnek a valóságnak azzal a céllal, hogy mindent ami eltér az absztrakciójuktól elpusztítsanak. Ez a judeo-kersztény-iszlám világ sajátja, de kis mértékben a mazdaitákat is sújtotta. Zarathustra, Mózes, Jézus vagy éppen Mohamed nélkül a vallásháború fogalma egy egzotikum lenne. A pogány vallások nem eszkatológiára épültek, bár fel-feltűnnek bennük eszkatologikus törekvések, de azok soha nem vállnak a vallásosság alapjává.

A monoteizmusok célt adtak a híveiknek és bizony ennek a célnak a szükségszerű része azoknak az elpusztítása, akik szabotálnák e cél elérését.

9 nadivereb 2013. december 2. 10:27

@blogen: Kérlek, nyugtass meg, hogy most csak trollkodsz és ezt te sem gondolod komolyan.

8 blogen 2013. december 2. 10:00

@nadivereb: Lényegében igen.

7 nadivereb 2013. december 2. 09:33

@blogen: Jja, mert vallásháború csak a judeo-keresztény kultúrkörben létezik, ha a zsidók anno kihalnak, akkor 2000 éve világbékében ünnepelnénk a Napfordulót a Hestia-szentély körül.

6 blogen 2013. december 2. 08:56

@bloggerman77: És néhány százmillió ember túléli az elmúlt kétezer év vallásháborúit amit az a katasztrófa okozott, hogy a Judaizmus sikeresen ellenállt a hellenizmus civilizáció szándékának.

5 bloggerman77 2013. december 2. 01:40

@blogen: @blogen:

Ha a zsidók nem győzik le az européer görögöket, akkor a judaizmus megsemmisül, és most Te/Mi nem Karácsonyt, hanem Sol Invictust ünnepelnénk - mert nem jön létre a judaizmson alapuló kereszténység (se)...

4 blogen 2013. december 1. 21:52

@Én is: Mi semmit, a zsidók vallási fanatikusok háborús győzelmét a görögök fölött. Az ókori európai kultúra fölött aratott győzelem ünnepe ez a zsidók között.

3 Én is 2013. december 1. 16:02

@tenegri: Köszönöm!

2 tenegri 2013. december 1. 15:59

@Én is: A cikk szövegében a hanuka szó első előfordulására egy részletesebb magyarázatra mutató linket tett a szerző:

www.nyest.hu/hirek/zsido-karacsony-vagy-inkabb-oktober-23

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X