nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogy miket (nem) mondunk?!

Ha addig várok a buszra, míg meg nem érkezik, akkor a várakozásom időtartama negatív módon van meghatározva, azzal a körülménnyel, hogy a busz még nincs ott. Ugyanakkor az időtartam meghatározásának ezt a negatív módját már önmagában a kötőszónak is tulajdoníthatjuk, és akkor nem érezzük szükségesnek a tagadó elemet.

Kálmán László | 2016. február 23.
|  

A tagadás az egyik legfurcsább állatfaj az emberi nyelvek dzsungelében. Az egyik oldalról nézve a világ legtermészetesebb dolga, a legkülönbözőbb kultúrákban mindenütt vannak még nem-nyelvi jelei (például kéz- és egyéb testjelei) is a visszautasításnak meg a nemleges válasznak, és kivétel nélkül minden nyelvben vannak nyelvi eszközök a kifejezésére. A másik oldalról viszont a lehető legelvontabb gondolkodásbeli és logikai fogalmakhoz kapcsolódik, mint amilyen az igazság (valóság, valósághűség) és a valótlanság viszonya, a hiány, a „valaminek az ellenkezője, fordítottja, komplementere”, és így tovább, csupa szerteágazó és sokat vitatott absztrakt kategóriához.

A nyelvhasználóknak rendszeresen problémát okoz a tagadást tartalmazó szerkezetek megértése, még akkor is, ha csak egyetlen negatív elemet tartalmaznak (például még a biztos, hogy nem igaz és a nem biztos, hogy igaz különbsége is sokakat zavarba hoz), de ha egynél több negatív elem van a szerkezetben, akkor még könnyebb az embereket zavarba hozni vele (pl. nem akadályoztam meg, hogy bejöjjön, nem akadályoztam meg, hogy abbahagyja, megtiltottam, hogy ne hagyja abba, és így tovább). És kifejezetten gyakoriak az olyan típusú mondatok, amelyek számomra igen furcsán felesleges tagadószót tartalmaznak, mint pl. Megakadályozták, hogy ne szereljék le a hirdetőoszlopot (én így mondanám: Megakadályozták, hogy leszereljék a hirdetőoszlopot).

Nem akadályozták meg, hogy le ne szereljék a hirdetőoszlopot?
Nem akadályozták meg, hogy le ne szereljék a hirdetőoszlopot?
(Forrás: Budapest Beacon)

Szerintem ezzel függ össze az is, hogy sok nyelvben olyan szerkezetekben is lehetséges (és megszokott) a tagadó elem jelenléte, amelyekben „a szó szoros értelmében” nem indokolt. A magyarban (és más, például újlatin nyelvekben) ilyenek a formailag kérdés alakú felkiáltások: Mennyi mindent meg (nem) tettem érte! Vagy (ismét az újlatin nyelvekhez hasonlóan) állítások összehasonlításában: Jobban tette volna, ha engedelmeskedik, mint(sem) hogy fellázad. A franciában még külön neve is van ennek a jelenségnek („ne explétif”): Il a peur qu’il ne soit malade ’fél, hogy beteg’ – ebben a francia mondatban a ne eredetileg tagadószó, de az igazi tagadó mondatokban ennek a szócskának mindig együtt kell járnia valamilyen másik tagadó elemnek (pl. pas, personne, rien), ami csak ebben a speciális esetben marad el.

Endre nevű olvasónk kérdése szorosan ehhez kapcsolódik:

Egyre gyakrabban hallom és most már olvasom is a következő formát: “Vártunk a buszra, amíg megérkezett.”, “Ügyes trükknek tűnt, amíg megjött a rendőrkutya.” (HVG). Számomra ezek a formák pont ellentétes értelműek, mint amit a közlő valójában mondani akar. Aki várt a buszra, csak addig várt amíg az nem volt ott, vagyis meg nem érkezett (nem érkezett meg). Illetve a trükk sem volt már trükk a rendőrkutya megérkezése után, tehát amíg meg nem jött. Gyanítom a problémát az igék befejezettsége vagyis a meg igekötő okozza illetve, hogy az igekötő, az ige és a nem szó sorrendje felcserélhető bizonyos mértékig. Kíváncsian várom a választ, amíg meg nem jelenik.

Az amíg, mielőtt stb. kötőszavak éppen abba a csoportba tartoznak, amelyek különböző nyelveken tagadó elemekkel szeretnek járni. Az olaszban például ilyenkor választható a tagadó elem jelenléte: Resto finché (non) arriva qualcuno ’maradok, amíg valaki nem ér ide’ (a non ’nem’ jelenléte nem kötelező). A spanyolban érzésem szerint inkább a régiesebb, költői nyelvre jellemző hasonlóképpen az antes que ’mielőtt’ utáni tagadószó, és más nyelvekben is elég nagy a változatosság. Az ok természetesen az, hogy ezek a kifejezések valamilyen burkolt értelemben hiányra utalnak. Ahogy Endre is mondja: ha addig várok a buszra, míg meg nem érkezik, akkor a várakozásom időtartama negatív módon van meghatározva, azzal a körülménnyel, hogy a busz még nincs ott. (Az ige befejezettsége csak egy másik oldala ugyanennek az érmének, hiszen az időtartam, amiről beszélünk, akkor ér véget egy csapásra, amikor egy bizonyos esemény – itt a busz érkezése – lezajlik, befejeződik.) Ugyanakkor az időtartam meghatározásának ezt a negatív módját már önmagában a kötőszónak is tulajdoníthatjuk, és akkor nem érezzük szükségesnek a tagadó elemet.

Ami mármost a kérdés lényegét illeti, Endre úgy érzi, hogy a nem korábban kötelező volt az amíg meg a mielőtt mellett, és „egyre gyakrabban” elhagyják. A valóság az, hogy mindig gyakoribb volt a tagadószó jelenléte, mint a hiánya (ha jól emlékszem a leginkább a keleti nyelvjárásban), de sosem volt kötelező. Például a 18. században Fogarasi Sámuel az önéletrajzában így ír: „amennyi szekér volt, mind egy rendibe ment, amíg megunták, addig nyargaltak” (Marosvásárhely és Göttinga, Kriterion, Bukarest, 1974). Hogy napjainkban szaporodik-e a nem nélküli változat, vagy nem, arról nehéz és költséges lenne pontos adatokkal meggyőződni. De hogy mindkét változat magyaros és helyes, az biztos.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 mondoga 2016. február 24. 14:11

@mondoga: az előző hivatkozásban hivatkoznak egy régebbire:

www.nyest.hu/hirek/nem-verbalis-nem-verbalis-nemverbalis

Itt már egyértelmű a kötőjeles változat megítélése: "Elvben tehát lehetne nemverbális (egyben, de semmiképpen sem kötőjellel!),..."

9 mondoga 2016. február 24. 13:58

Nemrég kerestem rá a nem létező nemlétező szóra.

www.nyest.hu/hirek/a-nem-letezo-nemletezo

Ezek után nagyon meglepett az itt "szerkesztődött" "nem-nyelvi" alak.

.-)

8 Sultanus Constantinus 2016. február 24. 08:30

@Janika: „"Boldogan éltek míg meghaltak" formát még sohasem hallottam.”

Szerintem ne keverd ide a rögzült kifejezéseket. Az "Egyszer volt, hol nem volt"-at sem hallod más szövegkörnyezetben, mint egy mese kezdeteként.

(Ugyanígy pl. a spanyolban sem használják máskor az Érase... 'Volt egyszer' összevont igei alakot -- egyrészt ma már ezt nem is ezzel az igével kellene mondani, másrészt eleve régies alak a névmással a végén.)

7 Janika 2016. február 23. 21:43

A kérdés alakú felkiáltások mellett ott vannak a kérdés alakú felszólítások:

Nem mész innen! = Menj innen!

Nem teszed le rögtön! = Tedd le rögtön!

És persze a mesék is úgy végződnek:

"Boldogan éltek míg meg nem haltak."

"Boldogan éltek míg meghaltak" formát még sohasem hallottam.

6 hhgygy 2016. február 23. 20:13

Hehe, Index, most:

"...de megkerülhetetlen, hogy Kubatov Gábor Fidesz-alelnökkel és Fradi-elnökkel szóba ne kerüljön az ügy:"

Rögtön alatta, képfelirat:

"Megkerülhetetlen, hogy Kubatov Gábor Fidesz-alelnökkel szóba kerüljön"

5 hhgygy 2016. február 23. 19:56

@hhgygy: Mellesleg manapság szokás mindent az angol nyelvre fogni, bár a magyarok nem jeleskednek angoltudásukkal, mégis érdekes, hogy az until pont úgy működik, mint a fenti példában a rossznak tartott "nem" nélküli alak.

We waited until the bus came.

4 hhgygy 2016. február 23. 19:47

Nem erről van szó, hanem arról, hogy az amíg az egyrészt időtartamra vonatkozik, másrészt időpontra.

Ezért jó mind a tagadás, mind az igenlés:

Vártunk a buszra, amíg meg nem érkezett <- Itt időtartam

Vártunk a buszra, amíg megérkezett <- Itt időpont

3 Névmásblog 2016. február 23. 15:39

Nem értem pontosan, hogy az-e az állítás, hogy a 'nem' lényegében opcionális ebben a szerkezetben. Nekem nem mindegyik példa működik így, lásd:

"Addig maradok bent, amíg esik."

--> akkor megyek ki, ha eláll az eső

"Addig maradok bent, amíg nem esik."

--> akkor megyek ki, amikor elkezd esni

2 Galván Tivadar 2016. február 23. 14:39

Ezen a kérdésen már Kosztolányi is meditált a "Nyelv és lélek"-ben.

1 Sultanus Constantinus 2016. február 23. 12:37

A kérdés valóban nagyon érdekes.

"A spanyolban érzésem szerint inkább a régiesebb, költői nyelvre jellemző hasonlóképpen az antes que ’mielőtt’ utáni tagadószó"

Szerintem is, nem nagyon használják a "dupla" tagadást.

A középkori spanyolban még a nunca (nunqua), nada, nadi(e) stb. tagadószókkal is elterjedt volt a kettős tagadás akkor is, amikor ezek a mondat elején állt (nunca non lo pude aprender 'soha nem tudtam megtanulni').

Ami még érdekesebb, hogy az olyan jellegű tagadómondatoknál, mint a "Nem hiszem, hogy valaki csinált valamit", a spanyol azt mondja, hogy 'Nem hiszem, hogy senki csinált valamit' (pl. No creo que lo haya visto nadie 'Nem hiszem, hogy látta őt senki', ami ugye magyarul inkább 'Nem hiszem, hogy látta őt VALAKI' -- és tudtommal így van az angolban is).

Az már csak hab a tortán, hogy az hasta '-ig' a mexikói spanyolban éppen ellentétes értelmet ad a kijelentő mondatnak (vagyis lényegében fordítva működik, mint a "semleges" spanyolban):

Trabajo hasta el lunes 'Hétfőig dolgozom'; Mex.: 'HétfőTŐL dolgozom [addig nem]'.

Információ
X