nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egyeztetés
Majdnem minden problémát megoldjuk?

Az, hogy a tárgyas és tárgyatlan ragozás használata a külföldieknek nehézséget okoz, érthető, de hogy még magyar újságíróknak is?! Vagy maga a ragozási rendszer kezd lassanként leépülni?

Kálmán László | 2014. december 15.
|  

Ádám nevű olvasónk olyan kérdésbe trafált bele, amivel viszonylag részletesen foglalkoztam az elmúlt néhány évben. Ennek ellenére nem fogok tudni kimerítő választ adni (és nem is akarnám az olvasót teljesen kimeríteni).

"Majdnem minden könyvet, amiről az emberek azt mondják, hatott rájuk, gyerekeknek írták"  A "minden könyvet" tárgyból szerintem az "írtak" következne. Az, hogy a külföldieknek nehézséget okoz, érthető, de hogy még magyar újságíróknak is?! Vagy maga a ragozási rendszer kezd lassanként leépülni?

Könyv még nem volt rám ilyen hatással
Könyv még nem volt rám ilyen hatással
(Forrás: Wikimedia Commons / Tim Pierce / CC BY 2.0)
A magyarban a minden nagyon különleges determináns. (A nyelvészek determinánsnak hívják azokat a nyelvi elemeket, amelyek névelőszerűen viselkednek, vagyis a névszói szerkezeteknek azt a részét nevezik így, amelyik nem a megjelölt dolgoknak nem a tulajdonságaira utalnak, hanem más módon járulnak hozzá az azonosításukhoz.) Az a különlegessége, hogy a vele bevezetett névszói szerkezetek határozatlanok, pedig jelentéstanilag éppen határozottak is lehetnének (és a legtöbb nyelvben határozottak is). Értelmileg azért tekinthetjük határozottnak, mert azt fejezi ki, hogy bizonyos tulajdonságú dolgok közül az összesre utalunk (így a minden legtöbbször fel is cserélhető azzal, hogy az összes), márpedig az összeset csak egyféleképpen lehet kiválasztani, abban semmiféle határozatlanságnak nincs helye. Magyarul mégis határozatlannak minősül (nyelvileg) a minden, amit az mutat, hogy ha tárgyesetű névszói szerkezetet vezet be, akkor az ige úgynevezett alanyi ragozásban áll (és ez a harmadik személyű határozatlan tárgyak esetén kötelező): minden cikket megírok, nem pedig *minden cikket megírom.

Egyszerűen elintézhetném tehát a választ azzal, hogy az Ádám által idézett példában a cikk szerzője „értelmileg” egyeztette az igealakot (írták) a harmadik személyű tárggyal, nem pedig „formailag” (vagyis a minden miatt határozatlannak tekintve a tárgyat), ahogy szokás. Csakhogy ezzel elvenném a kérdés igazi élét, a legérdekesebbet, hogy miért figyelhetjük meg ezt a jelenséget egyre-másra, holott máskor nem okoz problémát az „értelmi” és a „formai” vonások közötti ellentmondás? Például magyar anyanyelvű beszélő sosem mondana olyat, hogy *Három könyvem eltűntek, vagyis nem használna „értelmi” egyeztetést, többes számú alanyra utaló igalakot olyankor, amikor az alany több dologra utal, de formailag egyes számú névszói szerkezet.

Aszerint a nyelvészeti irányzat szerint, amelyhez én tartozom, a két jelenségnek abban kell különböznie egymástól, hogy az egyes számú, alanyi szerepű névszói szerkezetek sosem kapcsolódhatnak többes számú igealakokkal, míg a mindennel kezdődő névszói szerkezeteknek legalább néha határozottként kell viselkedniük, mert ha nem így lenne, akkor még ritkán sem fordulhatna elő az a jelenség, amelyre Ádám felfigyelt. És valóban, vannak határozott mindenes szerkezetek, például: ismerem minden cikkedet, nem pedig *ismerek minden cikkedet. Vagyis az a tény, hogy a minden „értelmileg” a határozott névelőre emlékeztet, és az a tény, hogy vannak is mindennel bevezetett határozott névszói szerkezetek, már elegendő ahhoz, hogy legalább néha, akár figyelmetlenségből, elhangozzanak olyan kifejezése, mint amilyet Ádám küldött nekünk.

Természetesen most nagyon leegyszerűsítettem az egész kérdéskört, annyira, amennyire egy ilyen válasz esetében indokolt, de egy olyan kérdést azért meg kell említenem, ami felmerülhet az olvasóban. Eszerint ha igazam van, akkor a hatásnak „visszafele” is kell működnie, vagyis néha elő kellene fordulnia, hogy a minden cikked típusú névszói szerkezeteket határozatlanként kezeljük (vagyis tárgykén alanyi ragozású igével használjuk). Nos, ez elő is fordul, bár a pontos arányokat nem tudtam megállapítani (mert nincs erre alkalmas, mondattanilag elemzett magyar korpusz). Mégpedig az eseteknek becslésem szerint nagyjából 1%-ában. Például ilyen mondatokat találtam: Egyszer én is rugdaltam neki, de minden labdámat elkapott; Útközben rablók támadtak rájuk, és minden ékszerüket és gyűrűjüket elszedtek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Id. A. Scanner 2014. december 16. 19:00

"Majdnem minden könyvet, amiről az emberek azt mondják, hatott rájuk, gyerekeknek írták"

"Egyszerűen elintézhetném tehát a választ azzal, hogy az Ádám által idézett példában a cikk szerzője „értelmileg” egyeztette az igealakot (írták) a harmadik személyű tárggyal, nem pedig „formailag"

Én inkább arra gondolok, hogy nem a "minden"-nel egyeztetett, hanem a "hatott rájuk" után odaérthető határozott "azt"-tal, tévedésből.

2 mederi 2014. december 15. 11:05

"Értelmileg azért tekinthetjük határozottnak, mert azt fejezi ki, hogy bizonyos tulajdonságú dolgok közül az összesre utalunk (így a minden legtöbbször fel is cserélhető azzal, hogy az összes),.."

-Matematikai értelmezés szerint:

A/ ..a "minden" független attól, miféleségeket tartalmaz egy "batyu", ami benne van, mindet egy egységnek kell venni.

Mennyiségileg határozott, minőségileg tetszőleges (vagy összefogható az a féleség ami kell (vagy nem), vagy kizárható ami nem kell (vagy kell), szükségtelen meghatározni a fennmaradó féleségeket.

pl.:

Mindent (meg)veszek. (nem kötök ki sem féleséget, sem minőséget)

Mindent megveszek, ami (nem) piros, vagy kék. (határozott megkötéssel, más sem mennyiségileg, sem minőségileg nem számít)

B/ ..az "összes" nem független attól, miket veszünk "egybe", vagyis vagy "felsoroljuk"/ "felsoroltuk korábban" a beletartozó féleségeket, vagy nyitva hagyjuk a kérdést és pontosításra várunk..

pl.

-Az összeset (=MINDET) megveszem. (nem zárok ki semmit a korábban felsoroltakból, mert megvizsgáltam, megfelelő úgy mennyiségileg, mint minőségileg)

-Az összes (nem) pirosat és/vagy kéket megveszem. (határozott megkötéssel)

Úgy vélem, hogy a fentiek értelmében nem csupán formai jelentősége van annak, hogy helyesen írjuk vagy sem a cikkben említett hibás mondatot ("mindet= összeset/ egészet", nem azonos a "mindent= mindenfélét"-el)...

1 Sultanus Constantinus 2014. december 15. 08:47

Lásd minden vs. mindegyik.

Információ
X