-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„A cirill írás ma nagyon kedvezőtlen helyzetben van Szerbiában, és sajnos nem látom a lehetőségét annak, hogyan lehetne megvédeni a latin írás egyre határozottabb előretörésétől. Ha a jövőben valakik azt kezdeményezik, hogy Szerbiában csak egyfajta írás legyen használatos, félek, hogy a választás a latinra esik” – nyilatkozta a Večernje Novosti című újságnak Ivan Klajn nyelvész.
Félelmeinek van is alapja, amiről hamar meggyőződhet bárki, aki Belgrád belvárosát járja. A szerb főváros elegáns sétálóutcáján, a drága üzletekkel teli Knez Mihajlován például alig lát cirill feliratot: minden portálról, kirakatból latin betűk köszöntenek rá.
Egy friss felmérés szerint a Szerbiában megjelenő könyveknek csak az egynegyedét nyomtatják cirill betűkkel.
A cirill írás teljesen kiszorult az üzleti életből, a sajtóban pedig nagyjából fele-fele arányban használják a két írásmódot. A tudathasadásos helyzetre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az egyik legnagyobb példányszámú napilap, a cirill betűvel nyomott Politika heti tévéműsorában a szerb adókat cirill írással tüntetik fel (azokat is, amelyek magukat latinnal írják, mint például a B92, az Avala, a Pink), a külföldieket pedig latin betűvel.
Ami a cirill írás híveinek a legjobban fáj, az a tény, hogy ma már az egyetemi tankönyvek zöme is latin írással jelenik meg. Mint mondják, a cirill írásmód kiszorulására nem elegendő indok az informatikai robbanás sem, hiszen a nagy hardver- és programgyártók meg tudták oldani, hogy termékeiket a csak a saját cirill írását alkalmazó Oroszországban és Bulgáriában is használhassák.
Az Európai Unióban ugyancsak meg tudták oldani, hogy a bankjegyekre a csak Hellászban használt görög írással is rákerüljön az „euró” név.
A régebbi írás védőinek jogi érvük is van: a szerb alkotmány kimondja, hogy Szerbiában a hivatalos nyelv a szerb, a hivatalos írás pedig a cirill betűs. Ennek az érvelésnek az a gyengéje, hogy sem az üzleti élet, sem a sajtó nyelve, sem a tankönyveké nem minősül „hivatalosnak”. Ellenük hat az is, hogy a Szerbiában a magyar MTA szerepét betöltő Matica srpska helyesírási szabályzata kimondja: „nyelvünk standard írásmódjai: a cirill és a latin”.
A szerb cirill betűs írás egyébként nem túl régi: a hagyományos cirill ábécét alapul véve 1818-ban alkotta meg Vuk Stefanović Karadžić nyelvész, akinek a jelszava – „írj úgy, ahogy beszélsz, és beszélj úgy, ahogy írsz!” – nagyon megkönnyítette az utódok dolgát. Nem véletlenül tisztelte Karadžićot George Bernard Shaw drámaíró is, aki végrendeletében csinos summát ígért annak, aki megalkotja azt az angol írást, amely ugyanúgy követi a beszélt nyelvet, mint a szerb cirillika.
A nagy baj a múlt század elején, a Jugoszláv Királyság idején kezdődött, amikor Szerbiában hivatalosan bátorítani kezdték a latin írás használatát miközben remélték, hogy majd a horvátok és szlovénok is átveszik a cirill írást, ami azonban nem következett be. Tito Jugoszláviája – részben a Szovjetunióval fennálló vitája, részben a múlttal való szakítás jegyében – szintén a latin írást pártolta.
Ivan Klajn nyelvész szerint azonban a legtöbb kár az ezredforduló óta, az Európához igazodás lázában érte a szerb cirill írást. Ami az okokat illeti, azok között egyaránt megtalálható a praktikus megfontolás (az üzleti élet résztvevőinél), a politikusi demonstrálás (lám, én milyen európai vagyok!) és a divatmajmolás azok részéről, akik már nem akarnak „obrazovati” (képezni, tanítani), csak „edjukovati”, azt hiszik, hogy a mai szerb nyelvben meglévő idegen szavak nem „prebacene” (átvettek), hanem „transferovane”, s nem „dozvola” (jogosítvány) van náluk, amikor gépkocsiba ülnek, hanem „licenca”.