„A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat a  hallássérültek kommunikációs jogát biztosítja, így egyebek között lehetővé teszi a hivatali ügyintézéskor a magyar jelnyelv használatát” – mondta Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára az előterjesztés általános vitájában kedden az Országgyűlésben.

„A jelnyelv önálló, természetes nyelvként való elismerésének azért van jelentősége, mert a hallássérült emberek jelentős része számára nem a hangok, hanem a jelek, nem a beszélt és írott magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze” – hangsúlyozta a politikus.
A javaslat a közigazgatási hatósági, a szabálysértési, a büntető, a polgári és egyes közjegyzői eljárások esetében azonos szabályok szerint teszi kötelezővé a jelnyelvi tolmács kirendelését.

Korózs Lajos elmondta, az előterjesztés tartalmazza jelnyelv elismerésért, a jelnyelv oktatásának és a jelnyelven történő oktatásnak, valamint a jelnyelvi tolmács-szolgáltatásnak a szabályait.

Kitért arra, hogy Magyarország 2007-ben ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, amely számos, a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettséget ró az országra. Hozzáfűzte: az egyezmény kimondja, hogy a nyelv fogalma magában foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit is, és a részes államok kötelezettségévé teszi a jelnyelvi tolmácsoláshoz való hozzáférés feltételeinek megteremtését. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kitért arra, hogy a javaslat megalkotását éveken át tartó komoly szakmai munka előzte meg.
Korózs Lajos az elmúlt időszak modellprogramjai, szakmai fejlesztései mára eljutottak arra a pontra, hogy további fejlődésük, egységes és működőképes rendszerré válásuk csak egy átfogó, konzisztens jogi szabályozás támogatásával valósítható meg.

„Egy olyan törvény megalkotására van szükség, amely biztosítja a hallássérült és siket-vak embereket megillető nyelvi kommunikációs jogokat” – fűzte hozzá.

A törvényjavaslat vitájában részt vett a maga is hallássérült Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője, akinek jelnyelvi tolmács fordította a felszólalásokat.

Az általános vitában egyértelművé vált, hogy a törvényjavaslat valamennyi parlamenti párt támogatását bírja.

Török Zsolt (MSZP) az általános vitában kiemelte: a jelnyelvi tolmácsok szakképzése 2003 óta része az államilag elismert szakképzésnek. Hozzátette, Magyarországon 2002 óta működik a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózata. Kiemelte: a jelnyelv törvényi elismerése évtizedes törekvése a hallássérült embereknek.

„A javaslat a közigazgatási hatósági, a szabálysértési, a büntető, a polgári és egyes közjegyzői eljárások esetében azonos szabályok szerint teszi kötelezővé a jelnyelvi tolmács kirendelését” – közölte. „a jelnyelvi tolmácsolás pedig ingyenes” – tette hozzá.

A kormánypárti képviselő kiemelte: a törvény két évtized küzdelmének eredménye lesz.

A Fidesz nevében felszólaló Hirt Ferenc kiemelte: nagy adóssága a magyar parlamentnek a jelnyelvi törvény. Hangsúlyozta: a Fidesz is támogatja a törvényjavaslatot és elfogadásra javasolja azt az Országgyűlésnek.

Soltész Miklós (KDNP) elmondta, rendhagyó törvény van a parlament előtt, mivel azt minden parlamenti párt támogatja. „A törvény a mintegy 60 ezer siket és legalább 100 ezer hallássérült jogait garantálja” – jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a siket emberek csak jelnyelven tudnak hivatalos ügyeket intézni, és azt is megemlítette, hogy a fogyatékossággal élő embereket bocsátják el először a munkahelyeken egy leépítésnél.

Béki Gabriella (SZDSZ) úgy fogalmazott: Magyarország élen jár a fogyatékosüggyel való foglalkozásban. Mint mondta, a jelnyelvi törvény attól jelentős, hogy törvényi szinten ismeri el a jelnyelvet. Hozzátette: a törvény működtetéséhez azonban pénz is kell. „A javaslatban szerepel, hogy valamennyi filmnek és filmsorozatnak magyar nyelvű felirattal és jelnyelvi tolmácsolással kell majd elérhetőnek lennie” – hangsúlyozta.