Ezt több uniós ajánlás is ösztönzi, ennek ellenére a tagországok többségében még nem történt meg. (Csehországban, Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Államokban önálló nyelv a jelnyelv.)

A siket és nagyothalló emberek közösségének egyik legfontosabb célja teljesülne a törvény elfogadásával – nyilatkozta a Népszabadságnak Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének országos elnöke, aki a Fidesz listáján jutott be az Európai Parlamentbe, s ezzel az EP első siket képviselője lett. Szerinte ez azért fontos, mert így azok, akik anyanyelvükként használják a magyar jelnyelvet, hivatalosan is jogosultak lesznek például a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnél arra, hogy a saját anyanyelvükön szólaljanak meg.

Magyarország lakosságának tíz százaléka küzd valamilyen szintű hallásproblémával. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint közülük 60 ezren siketek (vagyis egyáltalán nem hallanak), és körülbelül 300 ezren súlyosan nagyothallók, akik csak valamilyen segédeszközzel hallanak.