nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hitler 125
Hitler Magyarországon – 1970-ben

Idén április 20-án Adolf Hitler születésének 125., április 30-án pedig halálának 69. évfordulójára emlékezhet a világ. A náci Németország Führerének élete és halála számos író fantáziáját indította be: a két évfordulóról az alábbiakban Moldova György egyik szatirikus, 1972-ben született írásával emlékezünk, melynek címe: „Hitler Magyarországon”.

Horváth Krisztián | 2014. április 30.
|  

Számos teória szól arról, hogy Adolf Hitler 1945. április 30-án nem hal meg: a szövetségesek és/vagy az oroszok fogságába kerül; álnéven és elmaszkírozva elmenekül Berlinből, Németországból, az európai kontinensről, talán még a Földről is; a Hold sötét oldalán várja a visszatérést...

Moldova György
Moldova György
(Forrás: Wikimedia Commons / Vadaro / GNU-FDL 1.2)

Az 1934-es születésű, számos irodalmi díjjal is jutalmazott Moldova György a háború végét a budapesti gettóban élte át. Hatalmas terjedelmű irodalmi munkásságában ezért is különös helyet foglal el a Hitler Magyarországon című, 1972-ben írt és egy évvel később a Magvető gondozásában megjelent kis szatirikus írása.

Moldova György alább vizsgált művében sajátosan magyar szempontból azzal a gondolattal játszik el, hogy a Führer – aki nem halt meg 1945-ben – a háború vége után 25 évvel ismét aktivizálja magát és (váratlan fordulat!) Magyarországra látogat. Hitler személyén keresztül remek és humoros kritikát kapunk a szocialista Magyarországról – és általában Magyarországról és a magyarokról.

Hitler Magyarországon. In: Moldova György: Titkos záradék
Hitler Magyarországon. In: Moldova György: Titkos záradék
(Forrás: bookline.hu)

Hitler visszatér

A müncheni Arany Medve sörözőben 1970. április 30-án este néhány idősödő náci találkozik Hans Engehardt Smidelius, a Wehrmacht egykori orvos vezérőrnagyának vezetésével, hogy végrehajtsák a Führer 1945-ben kelt végakaratát:

A Stars and Stripes (az amerikai hadsereg lapja) 1945. május 2-i címlapja Hitler haláláról tudósít
A Stars and Stripes (az amerikai hadsereg lapja) 1945. május 2-i címlapja Hitler haláláról tudósít
(Forrás: Wikimedia Commons / US Army)

Huszonöt évig akarok pihenni, egy negyedszázad talán elég lesz, hogy a német nép újra méltóvá váljon hozzám. 1970. április 30-án éjfélkor akarok visszatérni, legyen ez a nap az idők végezetéig a német nép megszentelt ünnepe.

(19. oldal)

Így szól Hitler 1945. április 30-án kelt végakarata. A Führer lehűtött és az utókornak megőrzött testét a müncheni Arany Medve sörözőben rejtették el hűséges hívei. A feltámasztott Hitler egyik első kérdése az 1945-ös hadi helyzettel kapcsolatos: akkor, április utolsó napjaiban utolsó reménye Wenck 12. hadseregében volt:

Walther Wenck (1900–1982) – 1945 áprilisában a 12. hadsereg parancsnokaként Hitler talán utolsó reménye volt a hadi helyzet megfordítására
Walther Wenck (1900–1982) – 1945 áprilisában a 12. hadsereg parancsnokaként Hitler talán utolsó reménye volt a hadi helyzet megfordítására
(Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv, Bild 101I-237-1051-15A / Schneider/Kunath / CC-BY-SA 3.0)

– Wenck áttört az oroszokon?

Smideliusnak meg kellett erőltetnie az emlékezetét, hogy megértse, vezére mire céloz. Csak sokára jutott az eszébe, hogy Hitler az utolsó pillanatig abban reménykedett, hogy a Poroszországban harcoló Wenck marsall csapataival áttöri a szovjet ostromgyűrűt, és felszabadítja Berlint.

– Nem, mein Führer, maga Wenck is fogságba esett.

(24. oldal)

Hitler 1970-ben szomorúan állapítja meg, hogy a második világháborút elvesztették. Érdeklődése ekkor felesége, Eva Braun sorsa felé fordul:

– Asszonyom, Braun Éva?

–[…] A Nagyasszony öngyilkos lett, holttestét elégettük, íme, itt vannak a hamvai!

Egy díszes urnát vett elő, melynek falába: Hitler Adolfné, született Braun Éva + Grünfeld Dávid felirat volt vésve.

– Plusz Grünfeld Dávid? Mit jelentsen ez?

– Már közel járt az ellenség, kevés időnk maradt az elhamvasztásra, így történt, hogy a Nagyasszony hamvai sajnos összekeveredtek a zsidó fogolyéval, akit az ellenség megtévesztésére ön helyett égettünk el. A pontosság kedvéért úgy gondoltuk, feltüntetjük az urnán.

Hitler kikelt magából.

– Hogy képzelik ezt!? Én Évára gondolva hullatom a könnyemet, és valójában Grünfeld Dávid elszenesedett bütykeit áztatom velük? Azonnal vigyék innen ezt a köpőcsészét!

(24–25. oldal)

Hitler e sokk után Németország sorsa iránt érdeklődik. Sajnálattal értesül, hogy azt bizony kettéosztották: egyik fele kommunista, másik fele – ahol Hitler ismét magához tér – liberális. Érdeklődik ellenségei, Churchill és Sztálin sorsa iránt is, valamint felteszi a nagy kérdést: mi van a zsidókkal?

– Ők, sajnos, megvannak, sőt létrehoztak egy önálló államot, Izrael néven.

– Mi természetesen hadiállapotban vagyunk Izraellel!

– Ellenkezőleg, jelenleg Németország Izrael egyedüli szövetségese Európában.

Hitler nem akart hinni a fülének:

– Hogy mi a zsidókkal? Maga megőrült, Smidelius. Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy a „Mein Kampf”-ot árulják a londoni könyvesboltokban vagy hogy tábornagyom, Paulus, az ellenség oldalára állt.

– Mind a két feltételezése fedi a valóságot, mein Führer.

(25–26. oldal)

Ezt követően az is kiderül, hogy Hitlert hű segítői Magyarországra kívánják menekíteni. Hitler azonban még érdeklődik Smideliusnál kutyája, Blondi sorsa felől.

A Führer és Blondi. Eva Braun mellett pedig Negus vagy Stasi
A Führer és Blondi. Eva Braun mellett pedig Negus vagy Stasi
(Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv, B 145 Bild-F051673-0059 / CC-BY-SA 3.0)

– Őt sajnos nem tudtuk megmenteni. Meg kellett mérgeznünk, a kancellária mellett temettük el.

– Szegény állat. Milyen átkozott világ ez, hogy ártatlan állatoknak el kell pusztulniuk!

(28–29. oldal)

Miután felmérte a háború utáni helyzetet, a Führer útra kél Magyarországra...

A Führer a szocialista Magyarországon

Az 1970-ben nyugatnémet turistaként, polgári ruhában Magyarországra érkező Hitler útlevele saját nevére szól: ehhez a Führer ragaszkodik. Nincs szüksége álcára:

Az elmaszkírozott Hitler két arca – 1944-ben az ameriakai titkosszolgálat ilyen fotókkal készítette fel embereit az álruhás és menekülő Hitler elfogására. Moldovánál ilyesmire a Führernek nincs szüksége
Az elmaszkírozott Hitler két arca – 1944-ben az ameriakai titkosszolgálat ilyen fotókkal készítette fel embereit az álruhás és menekülő Hitler elfogására. Moldovánál ilyesmire a Führernek nincs szüksége
(Forrás: Wikimedia Commons / United States Secret Service)

Így a vízumkérelmet is Hitler Adolf néven vette fel a magyar követség, szabályszerű hivatalos úton elküldte Budapestre. Az illetékes magyar szervek végignézték a vaskos lajstromokat, melyek a Magyarországról különféle okok miatt kitiltott külföldi állampolgárok névsorát tartalmazták, de mivel Hitler mind ez idáig nem keveredett vendéglői vagy szállodai botrányba az ország területén, nem gyalázta nyilvános helyen a népi demokratikus államrendet, nem üzérkedett sem valutával, sem autóval, nem vett részt az 1956-os eseményekben, így a neve sehol sem szerepelt.

(30. oldal)

A vízumot így akadálytalanul nyerte el Hitler; Smideliusszal egy MALÉV TU-134-es géppel érkezik Budapestre, ahol egy fiatal hölgy várja őket az IBUSZ képviseletében.

– Önök várnak IBUSZ-kísérőt?

– Igen.

– Üdvözlöm önöket, én fogom végigkísérni önöket magyarországi útjukon, Barna Éva vagyok.

– Hitler Adolf.

Barna Éva arcán nem látszott semmiféle csodálkozás, inkább csak udvariasságból jegyezte meg:

– Mintha már hallottam volna a nevét, Hitler úr!

– Valóban? – kérdezte Hitler epésen.

– Csak azt nem tudom, hogy hol. Ha valaki az én szakmámban dolgozik, annak sajnos sok nevet kell a fejében tartania. – Pajkosan Hitler kezére ütött. – Különben maga sem ismerte az én nevemet, tehát kvittek vagyunk.

(33. oldal)

A szállodába érve Hitler elégedetten állapítja meg, hogy a román, de akár a szovjet turistákkal szemben a nyugatnémet turisták abszolút elsőséget élveznek. A szervilizmus ilyen fokát látva Hitlernek az a benyomása támad, mintha megnyerték volna a háborút...

Ezt követően Hitler megnézi Mihail Iljics Romm 1965-ös, Hétköznapi fasizmus című dokumentumfilmjét – és a film tetszik neki. Így érvel:

Az az igazság, hogy az átlagember számára az erő és az erőszak azonos fogalmak. Ezekből a felvételekből – bármi is volt a rendezők szándéka – a nézők megértették a lényeget: volt erőnk és bátorságunk a leghatározottabb módszerekkel megoldani az előttünk álló feladatokat.

(36–37. oldal)

Látogatása következő fázisában egy úgynevezett Betyár-túrára indul keresztül-kasul Magyarországon. A túra utolsó állomása Dunaújváros. Hitlernek igazából ez a hely tetszik leginkább az egész országban:

Itt minden úgy jó, ahogy van. A magyar építészek is rájöttek az igazságra: félre a téglával, terméskővel, a fával és a dekadens színes burkolattal! Beton kell a népnek, mert az az anyag a legalkalmasabb, hogy felkeltse benne az erő képzeletét, és minél nagyobb tömegű a beton, hogy felnézhessen rá. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a beton békeidőkben is erődítményekre és bunkerokra emlékezteti az embereket, így misztikus háborús készenlétet vált ki.

(41. oldal)

A Führer esti sétát is tesz a kihalt városban. Ez is igen tetszik neki:

A politikai gyűléseket, néhány nagyobb torna- és dalosünnepélyt leszámítva semmi szükség rá, hogy az emberek összegyűljenek, csak fecsegnek, és különféle felelőtlen frázisokkal összezavarják egymás fejét. Háborúban könnyű, de békés időben igen nehéz közösségi embereket nevelni, csak úgy lehet elérni ezt a célt, ha az embereket távol tartjuk egymástól.

[…]

Egy ember gondolatait mindig ki lehet számítani, és ha kiszámítottuk, irányítani is tudjuk, megtarthatjuk olyan keretek között, melyek számunkra a leghasznosabbak. De ha két ember találkozik, és beszélgetni kezd, főleg a mi ellenőrzésünk nélkül, már beláthatatlan következményekkel járhat, nem is szólva tíz, száz vagy ezer emberről. Ezért úgy kell szervezni a közéletet, a várost és a falukat, hogy az emberek lehetőleg ne járjanak sehová, üljenek csak otthon, amíg az állam majd fog szólni: Itt a háború, keljetek fel a fotelekből! Gyűjtsenek erőt, és csináljanak gyereket, minél több gyereket. Ez a Donauneustadt, ahogy én látom, tökéletes modellje a modern városnak.

(42. oldal)

Donauneustadt – Dunaújváros, amikor még Sztálinváros volt
Donauneustadt – Dunaújváros, amikor még Sztálinváros volt
(Forrás: Wikimedia Commons)

A Betyár-túrán a Führer egyre inkább összemelegedik Barna Éva idegenvezetővel...

A Führer Bánegresen

Szó szót követ: Braun Éva, a magyar idegenvezetőnő hamarosan meghívja saját otthonába a Führert – Bánegresre. Hitler ajándékot szeretne vinni; eszébe jut, hogy esetleg kedveskedhetne egy magyar nyelvű Mein Kampffal. De hol lehet ilyet szerezni 1970-ben Magyarországon? – Nos, egy tabáni antikváriumban, bizonyos Grünfeld Oszkárnál. A történet szerint Grünfeld úr annak a Grünfeld Dávidnak a testvére, akit „megtévesztésül” Hitler helyett 1945-ben elégettek, és akinek hamvai – sajnálatos módon – összekeveredtek Hitlerné hamvaival. A szolgálatkész Grünfeld Oszkár elő is áll egy magyar nyelvű Mein Kampffal; a kötet Szálasi személyes példánya volt:

A Mein Kampf első kiadása
A Mein Kampf első kiadása
(Forrás: Wikimedia Commons / Anton Huttenlocher)

Hitler végignézte a könyvet, elolvasott néhány lapszéli megjegyzést Szálasi kézírásával: „dilettáns”, „ahogy ezt Adolfka elképzeli!”

(50. oldal)

Grünfeld Oszkár úr csak egyetlen dolgot kér a Führertől a magyar nyelvű Mein Kampfért cserébe: azt kéri tőle, hogy írja alá saját tervezésű, Grünfeld nevére kiállított pepita borítójú „Tagságtalansági igazolványát”, mellyel azt igazolná, hogy ő bizony semminek soha nem volt a tagja – arra az esetre, ha valaki mégis számon kérne rajta ilyesmit. Már a borító is azért pepita, mert ezt a színt még semmilyen párt nem sajátította ki magának.

A tagságtalansági igazolványt Grünfeld a szabályos tagsági könyvek mintájára készítette el – mindenre kiterjedő gondossággal.

– Ismerem őket, nagyon kell vigyázni, nehogy valami kifogást találhassanak majd.

A pepita címlapra arany betűkkel rá volt írva: „Tagságtalansági igazolvány”, alá egy áthúzott horogkeresztet, ugyancsak áthúzott ötágú vörös csillagot, Dávid csillagot és keresztet rajzoltak, még lejjebb egy sor felírás zárta le az oldalt:

„Nem! Nem! Soha!

Igen! Igen! Mindig!

Nagypéntek nélkül nincs feltámadás!

Nagypéntek nélkül is van feltámadás!

Ha akarjátok: nem mese!

Ha akarjátok: mese!

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Világ proletárjai, engem hagyjatok békén!”

(52. oldal)

Bánegresen Hitler ajándéka így Barna Éva édesapjához kerül; a Führer pedig a vendéglátó házigazda áldásával elmegy mulatni a helyi Dőregyöngye nevű szórakozóhelyre. Az események hatására Hitlerben megérlelődik egy újabb házasság gondolata Barna Évával, ám aggódik kissé a nagy korkülönbség és saját szexuális teljesítőképessége miatt. Smidelius azonban megnyugtatja Führerét:

Az értelmiség nemi élete házasságon belül meglehetősen rendszertelen, főleg nagyobb ivászatok, veszekedések után, külföldi kirándulások során kerül rá sor, egyébként hónapok is elmúlnak úgy, hogy a házasfelek nem érintik egymást. […]

Az aktusok meglepően rövid idő alatt zajlanak le, rendelkezésünkre áll egy bizalmas körben végzett, de hiteles felmérés, eszerint egy átlagos magyar házaspár nemi együttlétének időtartama harminc másodperc és egy perc tíz másodperc között ingadozik. […]

Ki merem jelenteni, hogy ezt a számot és ezt az érzelmi hőfokot ön, mein Führer, még fél herével is könnyen teljesíteni tudja, sőt némileg felül is múlhatja. Így hát vesse félre nyugodtan a kétségeit.

(74. oldal)

Az ajándékba kapott Mein Kampf is megteszi hatását: legnagyobb sikerét Barna Matyinál, Barna úr 19 éves fiánál aratja, akit hamarosan fazonra igazított bajusszal és félrefésült hajjal látunk viszont. Imádja a Führer írását s készül a kispolgárokkal való leszámolásra.

Egy nácibb Magyarországért

Történik azonban, hogy egy váratlan esemény hamarosan Barna Matyi kezébe adja a falu és a kispolgárok sorsát: a Mein Kampf ezzel életbe lép Bánegresen. Az egyik éjjel az alábbi drámai párbeszéd hangzik el:

– Most jövök a faluból: megbukott a rendszer!

– Lehetetlen!

– Nyilaskeresztes zászló leng a tanácsház fölött, és mindenhová plakátokat ragasztottak ki. Egyet elhoztam neked, bár ha észreveszik, hogy leszedtem, az életemmel fizetek.

(99. oldal)

A nyilas „hatalomátvétel” annyira sokkolja a helyi nagyérdeműt, hogy elsőre még az sem tűnik fel, hogy Szálasi eredeti, 1944-45-ös kiáltványai szólnak a falakról a néphez. A nemzetvezetőnek a nemzethez intézett szavait hitetlenkedve olvasó szocialista bánegreseik számára ekkor és itt még nem derül ki, hogy a helyzet nem felel meg a valóságnak: csupán egy előre be nem jelentett filmforgatásról és annak kellékeiről van szó.

Az események hátterét csak hónapok múlva tisztázta a rendőri nyomozás. Hitler és kísérője akkor már rég elhagyta Magyarország területét, a valódi okokról soha nem értesültek.

A televízió egyik stábja háborús témájú filmet forgatott ezen az éjszakán, épp az 1944 októberi nyilas hatalomátvételről szóló jelenetet akartak felvenni, mely a forgatókönyv szerint egy kis faluban játszódik éjfél körül.

[...]

Választásuk Bánegresre esett, ez a falu ideálisan megfelelt egy 1944-es felvétel céljaira, központjában semmi sem változott az elmúlt huszonöt év alatt, leszámítva azt, hogy egy régi kuláklakást kultúrházzá alakították át.

(101. oldal)

A forgatás részeként nyilas plakátokat és zászlókat aggatnak ki még éjjel – csak nem szólnak senkinek. Ez persze a Barna Matyi által képviselt neohitleristáknak bőven elég a hatalomátvételre: Merjünk nagyok lenni...

Hogy ennek során mi történik Hitlerrel és Bánegressel, legyen ez azok jutalma, akik elolvassák a könyvet. Jelzésként csupán annyit árulunk el, hogy Hitlert még le is tartóztatják a „népfölkelők”, mert nem elég radikális... Smidelius professzor így azt tanácsolja neki, hogy a jövő érdekében a Führert ismét helyezzék alvó üzemmódba, ahogy 1945-ben. Hitler hajlik erre:

Adolf Hitler
Adolf Hitler
(Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv, Bild 183-S33882 / CC-BY-SA 3.0)

– Isten magával, kedves Smideliusom, viszontlátásra 2005... – a mondatot már nem tudta befejezni.

(127. oldal)

Úgy tűnik, a háborút túlélő, az aktualitásba a későbbiekben vissza-visszatérő Hitler alakja nem csupán arra kínál remek alakot az írók és az olvasók-fogyasztók számára, hogy megértsék és feldolgozzák a jelenséget, melyet Hitler saját korában képviselt, hanem arra is, hogy saját korunkat és társadalmunkat is kellő kritikával figyelhessük meg.

Az 1970-es évek szocialista Magyarországára tett látogatása után így, ha 2005-ben nem is, de 2011 nyarán Hitler ismét visszatér: ezúttal Németországban. A Hitler születésének 125. és halálának 69. évfordulója kapcsán született minisorozatunk következő részéből azt is megtudhatjuk, hogyan.

Felhasznált irodalom

Hitler Magyarországon. In: Moldova György: Titkos záradék. 13–128. oldal. Magvető, Budapest, 1973.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X