-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kétnyelvű izraeli arabok kevesebb elfogultságot mutatnak a zsidók iránt, amikor az arab helyett a héber nyelvet használják.
Kutatók újabb bizonyítékát találták, hogy a nyelv kihat egész személyiségünkre. Az izraeli Ben-Gurion Egyetem és a walesi Bangor Egyetem kutatói arab-héber kétnyelvű izraeli arabok segítségével azt vizsgálták, azok hogyan asszociálnak zsidó nevek alapján jó és rossz tulajdonságokra.
A tesztben héber, illetve arab nyelvű történetekben kérdeztek rá a szereplők vélt tulajdonságaira, tehát a kérdéseket közvetetten tették fel. Az eredmények egyértelműen azt igazolták, hogy ugyanazok az emberek máshogy gondolkodnak magukról és másokról is, ha más nyelvet használnak – jelenti a Free Market Mojo híre.
A teszten résztvevő arabok saját társadalmukra pozitívabban gondoltak mindkét nyelven, de lényegesen kisebb volt a különbség, amikor a héber nyelvet használták. A Psychological Science című lapban publikált cikk szerzőinek következtetése, hogy „az általunk használt nyelv megváltoztatja azt, ahogyan másokra gondolunk.” Ez az eredmény a lapunkban korábban már többször ismertetett nyelvészeti relativizmus elméletével is összefüggésben áll.