-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kétnyelvű izraeli arabok kevesebb elfogultságot mutatnak a zsidók iránt, amikor az arab helyett a héber nyelvet használják.
Kutatók újabb bizonyítékát találták, hogy a nyelv kihat egész személyiségünkre. Az izraeli Ben-Gurion Egyetem és a walesi Bangor Egyetem kutatói arab-héber kétnyelvű izraeli arabok segítségével azt vizsgálták, azok hogyan asszociálnak zsidó nevek alapján jó és rossz tulajdonságokra.
A tesztben héber, illetve arab nyelvű történetekben kérdeztek rá a szereplők vélt tulajdonságaira, tehát a kérdéseket közvetetten tették fel. Az eredmények egyértelműen azt igazolták, hogy ugyanazok az emberek máshogy gondolkodnak magukról és másokról is, ha más nyelvet használnak – jelenti a Free Market Mojo híre.
A teszten résztvevő arabok saját társadalmukra pozitívabban gondoltak mindkét nyelven, de lényegesen kisebb volt a különbség, amikor a héber nyelvet használták. A Psychological Science című lapban publikált cikk szerzőinek következtetése, hogy „az általunk használt nyelv megváltoztatja azt, ahogyan másokra gondolunk.” Ez az eredmény a lapunkban korábban már többször ismertetett nyelvészeti relativizmus elméletével is összefüggésben áll.