nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A főnévi nemek hatása gondolkodásunkra
Hogyan befolyásolja a nyelv a tudatunkat?

Az, hogy egy nyelvben milyen nemű egy főnév, nagyban meghatározza, milyen kép él bennünk az adott tárgyról vagy fogalomról. Nyelvi relativizmusról szóló sorozatunkat Lera Boroditsky kutatópszichológus elméletével folytatjuk.

nyest.hu | 2010. július 1.
|  

Franciaország legnagyobb viaduktjának elkészítésekor szembeszökő volt, hogy a francia és a német sajtó egészen eltérően írta le és méltatta a mérnöki teljesítményt. A franciák „hatalmasnak” látták az új „beton óriást”, a németek viszont „eleganciáját” és „kecsességét” dicsérték. Lera Boroditsky, a Stanford Egyetem pszichológia professzora szerint a két hozzáállás különbsége egyértelműen a nyelvek eltérésével magyarázható – számol be a Newsweek egyik írása, mintegy folytatásaként a nyelvi relativizmussal foglalkozó sorozatunknak.

A kérdéses Millau-i völgyhíd
A kérdéses Millau-i völgyhíd
(Forrás: wikimedia commons)

Boroditsky rámutat, hogy a német nyelvben a híd nőnemű, míg a francia és a spanyol nyelvekben hímnemű. A kutató úgy véli, ez a tény magát a hídról való gondolkodást is meghatározza. Az elmélet teszteléseként Boroditsky és társai ugyanarról a hídról mutattak képeket német és spanyol anyanyelvű egyéneknek, megkérve őket, írják azt le angol szavakkal. S lám, a különbség csakugyan előjött. A hidat nőneműként („die Brücke”) felfogó német anyanyelvűek olyan kifejezéseket használtak mint „gyönyörű”, „békés” és „törékeny”. Velük ellentétben a hídra hímneműként („il puente”) gondoló spanyol anyanyelvűek ugyanazt a hidat „erősnek”, „tornyosulónak” és „masszívnak” találták. A felmérés eredményét nehéz lenne félreértelmezni, de további példákat is bőven találni.

A kulcs neme pont fordítottja a hídnak a német és a spanyol nyelvekben: a német kulcs hímnemű, a spanyol kulcs pedig nőnemű. S ezzel együtt a német és spanyol anyanyelvűek leírása jellemzése is különbözött, amikor ugyanarról a kulcsról kérdezték őket. A németek „erős” és „fémes” kifejezésekkel illették a nekik mutatott ajtónyitó alkalmatosságot, a spanyolok pedig a „kimunkált” és „kicsi” jelzőkkel.

A példákat a végtelenségig lehetne folytatni. A „halál” és a „győzelem” művészeti ábrázolása is 85 százalékban attól függ, hogy a művész anyanyelvében ezek a fogalmak hím- vagy nőneműek-e.

S a különbségek sora még itt sem végződik. Ha egy nyelvnek van kifejezése egy adott fogalomra, akkor a nyelv anyanyelvi beszélői gyorsabban veszik észre a különbséget, mint azon nyelvek beszélői, akik nem tesznek kifejezésbeli különbséget. Az orosz nyelvben például két külön szó van a világoskékre és a sötétkékre (голубой, синий), így az orosz anyanyelvűek jobbak a két árnyalat megkülönböztetését tesztelő feladatokban.

A fenti példák jól illusztrálják, hogy nyelvünk milyen meglepő módokon hat ki tudatunkra, amit egzakt módszerekkel is jól ki lehet mutatni. Ezek egyben cáfolják azt az állítást is, hogy a gondolkodásunk független lenne az általunk beszélt nyelvektől, különösképpen anyanyelvünktől.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sabilaci 2010. július 2. 08:17

A cikk gondolatmenete teljesen egyértelmű és valóságos. Egyetlen hibája, hogy a nyelvtani nemet nem ismerő nyelvekről nincs benne szó. Az utóbbiaknál ugyanezeket, vagy hasonló példákat felvetve kiderülhet, hogy alapvetően hiányzik a fogalmak nemek szerinti csoportosítása az ilyen nyelvet beszélőknél.

Információ
X