@Grant kapitány: A "fél harmad(ik) száz" alakot megértő és használó emberekhez képest még mindig többségben vannak a "harmadfél száz" formát pártolók. :)

Azon is így kiakadsz, ha valaki negyedóra helyett fertályórát mond? (Ami a német "viertel" származéka)

@don B: milyen kár, hogy itt nem lehet lájkolni!

@Grant kapitány: ki nem szarja le, hogy mit szarsz le?

@don B: Ki nem szarja le a te stílusérzékedet, ha egyszer kimeríti a stílustörés definícióját az archaikus szavak ilyesféle indokolatlan használata.

@Grant kapitány: az én stílusérzékemet nem töri, sőt

@Avatar: "a többség a harmadfél alakot érti és használja"

Hülyeség. Amire hivatkozol, abban az olvasható, hogy a felező számnév "A magyar nyelvben már jórészt kihalt". Miféle "többség"-ről beszélsz?

@don B: Ugye neked is tanították stilisztika órán, hogy mi az a stílustörés? Olvass után annak is, ne csak a klasszikusokat lapozgasd.

Ja, egyébként a mai helyesírás szerint harmadfél száz, vö. másfél száz, másfél ezer stb.

@Grant kapitány: Tök mindegy hogy te milyen alakot szeretnél, vagy tartanál logikusnak, ha a többség a harmadfél alakot érti és használja.

hu.wikipedia.org/wiki/Felez%C5%91_sz%C3%A1mn%C3%A9v

Matematikailag a negyed négy ugyanannyi, mint a fél kettő, de az órán 1:45 perc különbség van köztük, mégis elég jól elvan ezzel az "ellentmondással" a magyarok többsége.

A negyedéves egyetemista pedig többet járt már az egyetemre mint a harmadéves, pedig matematikailag a harmad több a negyednél.

Porló műveltségünk büszke huszárai, de fájdalmas ezeket az okoskodásokat olvasni. Hiányzik a Pálóczi Horváth a fejekből, Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé...

@szigetva: "Akkor a harmadfél száz a harmadik százasnak a közepe, fele."

Hülyeség. A "fél hét"-tel a "fél harmad(ik) száz lenne analóg, de olyan nincsen.

@Grant kapitány: „Dehogynem. A hetedik órának a fele, mint ahogy a negyed hét a hetedik óra negyede.” Akkor a harmadfél száz a harmadik százasnak a közepe, fele. Szerintem pont ugyanaz az elgondolás van a "harmadfél" mögött, mint a "fél hét" mögött.

„Erre is azt mondanád, hogy ez nem így van, pusztán azért, mert sokan nem ebben a jelentésben használják?” De így IS van, mert van aki így használja, meg úgy is, mert van aki meg úgy. (Lécci ne köss bele, direkt nem írtam vesszőt a "van" után.) A szó két jelentésűvé vált. Ugyanúgy, mint az "alkalmasint" (1. valószínűleg, 2. alkalomadtán) és még sok más. A szavak jelentése nem az ideák világában van, hanem abban, hogy hogyan alkalmazzák őket a beszélők.

@szigetva: "'1. a nyelv nem a matematikai logikát követi"

A matematikai (formális) logikát a hétköznapi nyelven megfogalmazott következtetések szerkezetének a modellezésére hozták létre, ezért arra a kérdésre, hogy "mi követ mit?", az a válasz, hogy a logika követi (modellezi) a nyelvet.

@szigetva: "2. már szóba került a fél hét, az sem a hétnek a fele"

Dehogynem. A hetedik órának a fele, mint ahogy a negyed hét a hetedik óra negyede.

@szigetva: 3. "ha ezt a sort nézed: ½, 1½, 2½, 3½, akkor bizony a harmad(ik) fél a 2½"

Ez egy számtani sorozat, aminek a különbsége 1. Értelmezhetetlen, amit mondasz, mert egy számtani sorozatban nem számolhatók a "felek". Egyáltalán az a fogalom, hogy "fél", viszonyfogalom, ami a matematikában a kettővel való osztással definiálható.

@szigetva: "4. tök mindegy mit gondolsz, ha a magyar beszélők nagy tömege ezt korábban így használta, akkor ez így van/volt; "

A magyar beszélők egy jelentős része az "emberöltő" kifejezést "emberélet hossza" értelemben használja. Pedig a (régies, de ma is elfogadott) jelentése az, hogy 25-35 év.. Erre is azt mondanád, hogy ez nem így van, pusztán azért, mert sokan nem ebben a jelentésben használják?

@szigetva: "jó, hogy a nyest ezt a kifejezést használta, mert így te is, meg antiszociális nyelvművelő is megismerkedett ezzel a szerkezettel és ha véletlenül 19. sz.-i magyar irodalmat olvastok"

A nyest a 21. századi témákról szóló cikkeiben ne használjon indokolatlanul archaizmusokat, mert ez nem felel meg a korszerű újságírás normáinak. Jobban tenné, ha inkább arra figyelne oda, hogy ne legyenek tele bizonyos cikkei értelemzavaró helyesírási hibákkal, mint pl. ez:

www.nyest.hu/hirek/az-oknyomozo-ujsagiras-halalt-okozhat?

@Fejes László (nyest.hu): "Bezzeg ha a 350-re írtunk volna harmadfélszázat"

Alapvető dolog az újságírásban, hogy indokolatlanul nem kell archaikus kifejezéseket használni, mint ahogy nem kell indokolatlanul pl. szlenget sem használni, mert stílustörést okoz. Olvass egy kis stilisztikát:

hu.wikipedia.org/wiki/Stilisztika

@El Vaquero: A francia meg az orosz forradalom után is próbálkoztak ilyesmivel (pl. 10 napos hét, meg hogy ne Krisztus születésével kezdődjön az évek számozása), aztán sose jött be. Mondjuk a metrikus rendszer meg az angol font decimalizálása igen. A nap is lehetne 10 vagy 100 óra.

Van még sok ilyen ötlet (pl. en.wikipedia.org/wiki/International_Fixed_Calendar ), de nem biztos, hogy jó lenne, ha minden évben ugyanarra a napra esne egy-egy dátum. Kétségtelen lennének előnyei is, de akkor se. Nem vagyunk olyan okosak, hogy minden hatást előre kiszámoljunk, sok bukástól megvéd a konzervatívság.

@szigetva: "már szóba került a fél hét, az sem a hétnek a fele"

Jajj, ne is mondd! Ez a felezés, (három)negyedezés, analóg óratörtezés is baromi idegesítő már a digitális korban. Meg ez az a.m. és p.m. az angoloknál. Nevetséges. Nyugodtan lehetne már a digitális óra szerint mondani, hogy 18:27 és kész. Én idegen nyelveken is így használom (és tévéadókon is így mondják be, hogy mikor kezdődik a műsor, nem csak a katonaság használja már az angolszászoknál sem, mint rég). Szerencsétlen kezdő nyelvtanulóknak meg mindjárt az első órán zavarják össze a fejét ezzel a törtezéssel, meg délelőttözéssel, meg nem tudom én mikkel, hadd tanuljon meg jó régi, elavult dolgokat, éljen a körülményeskedés.

A másik kedvencem a tucat és társai. Annál sem értem, hogy mi a rákért nem lehet konkrét számot mondani, minek matekoztatni feleslegesen a hallgatóságot vagy az olvasókat. Tudom, hogy a nyelv nem logikus, de ha egyszer ki lehet valamit fejezni egyszerűbben, akkor kár bonyolítani. Régi művekben, meg irodalmi hatás keltése kedvéért, esetleg tükörfordításokban még elmennek ezek a régies formák, de köznapi beszédben szerintem már elég gáz.

Még annyit a harmadnaphoz: Jézus péntek (délután) halt meg, a harmadnapi feltámadás vasárnap (reggel). Vagyis nem 3, hanem csak 2 nap múlva.