Egy hangyaboly akár milliónyi hangyából is állhat. Valójában milliós városra hasonlít, annak összes logisztikai problémájával együtt. Élelmet kell bejuttatni, szemetet kijuttatni, dolgozók millióit ellátni, és megfelelő időben a megfelelő helyre küldeni. Miután a hangyák már megoldották mindezeket a kihívásokat, elleshetünk tőlük egyet s mást, megkönnyítendő saját emberi hétköznapjainkat. A robotika évek óta keres olyan megoldásokat, amelyekkel nagy, dinamikus, stabil hálózatokat lehet egyszerűen létrehozni.

„Egy hangya magában nem intelligens, a hangyaállam azonban már az” – mondta Thomas Schmickl, a grazi egyetem kutatója a mesterséges élet laboratóriumában, amely elsősorban a „rajintelligencia” kérdéseivel foglalkozik. A rovarrajok megfigyelésétől és elemzésétől a kutatók azt remélik, hogy egyszerű szabályszerűségekre lelnek, amelyek segítségével a járművek (robotok, autók) önszervezővé tehetők. Az efféle ismereteket autonóm robotrajok esetében is fel akarják használni, ezeket földrengések, lavinák utáni mentőakciók során, valamint a tenger mélyén rejlő ásványi kincsek felderítéséhez vetnék be – írja a Kleine Zeitung című osztrák lap internetes változata.

A hangyák például önmaguk által hagyott szagnyomok segítségével kommunikálnak, és a nap alapján tájékozódnak. Épp ilyen elven működnek a grazi kutatók által alkotott és programozott robotok is: a talajon fluoreszkáló illatnyomokat hagynak hátra, egyszerűsített összetett szemük segítségével pedig mesterséges fényforrás alapján tájékozódnak.

„Most figyelhetjük meg először a 'hangyaösvényrendszer' lényegét részleteiben. Most vált lehetővé, hogy távolról bármikor meg lehessen figyelni minden egyes 'hangyarobot' belső állapotát. Azokat elemezve pedig új ismeretekhez lehet jutni" – magyarázta Schmickl.