-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szurikáták, az emberhez hasonlóan, képesek egymást hang alapján felismerni – fedezték fel svájci viselkedéskutatók a dél-afrikai Kalahári sivatagban végzett kísérletek segítségével.
Ez a képesség eddig csak néhány főemlősnél volt ismert.
A szurikáták jól szervezett csapatokban élnek, és három kasztjuk van: az őrök, a vadászok és a dadák. Eddig úgy hitték, hogy az állatok ismerik fajtársaik hovatartozását, pontos kilétüket azonban nem. A Zürichi Egyetem kutatói most cáfolták e feltevést – tudósít a Die Welt internetes kiadása (www.welt.de) a Biology Letters című folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Kalaháriban élő szurikátáknak egyesével ugyanattól az egyedtől kétféle hívóhangot játszottak le. A hangszórók két különböző helyen helyezkedtek el, ami a valóságban lehetetlen lett volna. Egy másik helyzetben két irányból különböző fajtársak hívóhangjait játszották le a kutatók.
Az előző, valószerűtlen helyzetben – amikor úgy tűnt, hogy ugyanaz az állat szól két helyről – sokkal intenzívebben reagáltak az állatok, mint amikor két külön állat hangját hallották.
Simon Townsend és csapata ebből arra következtetett, hogy a szurikáták hang alapján képesek megkülönböztetni egymást.