nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Trezor island
Tudományos kutatás vagy kincsvadászat?

113 arany szoborból, köztük egy életnagyságú Szűz Máriából, 200 láda drágakőből, 273 drágaköves markolatú kardból, 1000 gyémántból, színarany koronákból, 150 serlegből, valamint arany- és ezüstrudakból állt az a kincs, melyet Limából menekített ki és a Kókusz-szigeten rejtett el William Thompson kapitány.

MTI-Press | 2012. augusztus 20.
|  

Franklin D. Roosevelt amerikai elnöknek, Sir Malcolm Campbell gyorsasági világcsúcstartónak és Errol Flynn filmsztárnak nem sikerült, de most egy angol kutató talán ráakad arra a mesés arany- és ezüstkincsre, amelyet kalózok rejtettek el valahol, egy csendes-óceáni kincses szigeten. Shaun Whitehead a Costa Rica partjaitól mintegy 500 kilométerre lévő Kókusz-szigetre vezet expedíciót, mert feltételezi, hogy ott található a limai kincs – a világ legmesésebb, elveszett kincse.

A sziget térképe 1943-ból
A sziget térképe 1943-ból
(Forrás: Wikimedia Commons / Naval Intelligence Division, Admiralty (UK))

A 160 millió angol font értékűre becsült prédát egy brit kereskedő, William Thompson kapitány szerezte meg 1820-ban, miután rábízták, hogy vigye Peruból Mexikóba. Állítólag a csendes-óceáni szigeten rejtette el, ahonnan azóta se került elő. Az eredeti leltár szerint a szállítmány 113 arany vallási szoborból, egy életnagyságú Szűz Máriából, 200 láda drágakőből, 273 drágaköves markolatú kardból, 1000 gyémántból, színarany koronákból, 150 serlegből, valamint arany- és ezüstrudakból állt.

A Kókusz-sziget, amelyről állítólag Robert Louis Stevenson a Kincses szigetet mintázta, lakatlan, és Costa Ricához tartozik. A háborítatlan természet és a változatos élővilág miatt felkerült az UNESCO világörökség-listájára. A mintegy 18 hónapon át zajló tárgyalások eredménye lett az, hogy Shaun Whiteheadnek engedélyezték ott a kutatást.


Kalandorok és kutatók egész sora

Bár hivatalos expedíció már több mint egy negyed százada nem járt a szigeten, Whitehead a limai kincs nyomába eredő neves kalandorok és kutatók egész sorához csatlakozhat. Közéjük tartozik Franklin Delano Roosevelt, aki 1933-tól 1945-ig volt az Egyesült Államok elnöke, és egy barátjával járt 1910-ben a szigeten. Próbálkozott a gépkocsival és motorcsónakkal is gyorsasági világrekordot beállító, ezért lovaggá ütött brit Sir Malcolm Campbell is, aki az 1920-as években tett kísérletet a kincs megtalálására, és Errol Flynn amerikai filmsztár, aki az 1940-es években kutatott, de ugyancsak eredménytelenül. Az egyik kincsvadász, a német August Gissler 19 évig élt a Kókusz-szigeten, és hajszolta a mesés kincset, de csak hat aranyérmét talált.

Whitehead csapata azonban korábban sosem használt eszközökkel érkezik. Az expedíció vezetője azt is meghatározta, hogy melyek azok a helyek, amelyekre az erőfeszítéseket koncentrálni kell.Figyelembe véve a kincs nagyságát, megállapítható, hogy túl nehéz volt ahhoz, hogy tengerszintről valahová a magasba vigyék. A róla keringő legendák is barlangokra utalnak. Kihagyhatjuk azokat a helyeket is, ahol mások már kutattak, például a parti részeket. Persze ez nem olyan, mintha egy térképen beikszelnénk egy helyet. Némi logikára van szükség ahhoz, hogy megállapítsuk, melyek a számba jöhető helyek” – fejtette ki a The Daily Telegraph című lapnak Whitehead, aki korábban a gízai piramisok belső járatait próbálta felfedezni.

Kígyószerű robot

A kutatás a sziget négy, a látogatók által a leggyakrabban használt öble körüli területekre fog koncentrálni. A csapat egy kis pilóta nélküli helikoptert is használ, amely a kilenc négyzetmérföldes sziget fölött repülve kamerájával felvételeket készít, amelyekből számítógéppel három dimenziós ábrázolás alkotható. Egy kígyószerű robotot is bevetnek, amely radarberendezésével tizennyolc méter mélységig képes feltárni a földben rejlő üregeket. Vizsgálatának eredményét a három dimenziós ábrázoláshoz hozzáadva beazonosíthatják az esetleges föld alatti barlangokat. Ha ezzel megvannak, a csapat tagjai speciális fúróberendezéssel, amely több tíz méter mélyre képes lehatolni, lyukat fúrnak a barlangba, és egy kamerát bocsátanak le, hogy körülnézzenek, mi van odalent.

A sejtelmes sziget
A sejtelmes sziget
(Forrás: Wikimedia Commons / Shannon Rankin, NOAA National Marine Fisheri)

 

A tíznaposra tervezett expedíció kiterjedt régészeti, geológiai és ökológiai vizsgálatokat is végez, mivel nem a kincs feltalálása az egyedüli célja. Nem véletlen, hogy a tizenöt fős csapatban helyet kaptak a Costa Rica-i Egyetem és a természettörténelemmel foglalkozó német Forschungsinstitut Senckenberg kutatói is: a szigeten, amely állítólag ihletője volt a Jurassic Park című könyvnek és filmnek is, több száz ritka állatfaj él.

Ez egy tudományos vizsgálat, amelynek a régészeti, geológiai és biológiai diverzitással kapcsolatos része is van. A korábbi próbálkozásoktól eltérően mi nem fogunk nagy lyukakat vájni, és nem végzünk semmilyen rombolást. A sziget igazi kincse a természeti szépség. Ha bármi egyebet találunk, az ráadás lesz” – nyilatkozta Whitehead. A kutatócsoport maga finanszírozza a munkálatokat, bár remélik, hogy egy televíziós társaság magára vállalja a költségek egy részét. A novemberig tartó esős évad után utaznak a Kókusz-szigetre. Ha megtalálják a kincset vagy annak egy részét átadják a Costa Rica-i hatóságoknak, és csupán némi díjra tartanak igényt.

Trezorként használta a szigetet

A limai kincset annak idejét a perui spanyol hatóságok gyűjtötték össze, és a lázadástól tartó alkirály, José de la Serna William Thompson kapitányra bízta, hogy vigye az ugyancsak spanyol gyarmat Mexikóba. Miután a Mary Dear hajó elhagyta Callao kikötőjét, Thompson és alattvalói megölték az alkirály hat emberét, és a Kókusz-szigetre mentek, ahol elrejtették a kincset. Nem sokkal később egy spanyol hadihajó elfogta őket, és a kapitány és az első tiszt kivételével mindenkit kivégeztek kalózkodásért. A két életben maradt azt ígérte a spanyoloknak, hogy megmutatja, hol dugták el a kincset, de miután újból partra szálltak a Kókusz-szigeten, bemenekültek az erdőbe. Állítólag egy évvel később egy arra haladó hajó vette fel őket, de a kincs nélkül.

A Costa Rica-i hatóságok érthetően távol akarják tartani a kincsvadászokat a szigettől, és Whitehead expedícióját is csak azért engedélyezték, mert tudományos vizsgálatokat is végez. A hivatalos engedély szerint ha a kutatók megtalálják a kincset, azonnal értesíteniük kell a hatóságokat.

A limai kincs állítólag nem az egyetlen, a Kókusz-szigeten elrejtett zsákmány. Egyes források szerint Bennett Graham XIX. századi brit kapitány 350 tonna, spanyol hajókról zsákmányolt aranyat dugott el ugyanott, és „trezorként” használta a szigetet Benito „Véres Kard” Bonito, az ugyancsak XIX. századi portugál kalóz is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X