nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gyerekszáj
Hagyjuk a rendet!

Tiem, éné, magámé, tiedem: a nyelvtani rendszer kicsi, de annál bonyolultabb részét képezi a személyes névmások ragozása. A rengeteg megjegyzendő, szabálytalan alak és a számos csábító analógia miatt sokaknak sokáig nehéz megtanulni.

Molnár Cecília Sarolta | 2012. június 23.
|  

A nyelvtanról hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy a nagyobb része szabályos, a kisebb része nem, ezeket rendhagyó eseteknek hívjuk. A helyzet azonban valójában, úgy tűnik, nem ennyire egyszerű. A szabályosságnak és a szabálytalanságnak is vannak fokozatai; a legtöbbször nem fekete-fehér, hogy valami szabályos-e vagy rendhagyó-e. Az sem mindegy, hogy egy-egy szóalakot milyen rendbe akarunk beállítani.

Felnőtt fejjel, magyar anyanyelvi beszélőként a magyar személyes névmások rendszeréről talán nem gondolnánk azt, hogy olyan különösebben nehéz vagy bonyolult lenne. Háromféle nyelvtani személy és kétféle nyelvtani szám, háromszor kettő, azaz hat alak – legrosszabb esetben:

  Egyes szám Többes szám
1. személy én mi
2. személy te ti
3. személy ő ők

A legrosszabbnál azért eggyel jobb a helyzet: az ő többes száma szabályos: ők. Persze tudjuk, hogy ezek csak az úgynevezett alanyesetű alakok. Mi a helyzet a ragozott alakokkal? – Itt kezd el megbonyolódni a rendszer, lássuk a tárgyesetet:

  Egyes szám Többes szám
1. személy engem(et) minket, bennünket
2. személy téged(et) titeket, benneteket
3. személy őt őket

Láthatjuk, hogy a harmadik személy továbbra is jó barátunk, de az első és a második személy, főleg egyes számban, rendhagyó. Lássuk a birtokos alakokat!

  Egyes szám Többes szám
1. személy enyém miénk
2. személy tiéd tiétek
3. személy övé övék

Ez talán még kevésbé vezethető le az alapalakokból, mint az előző. És még van számos ragozott alak, de azoknál „csak” a fő elvet érdemes megjegyezni: a ragokat kell ragozni. A -ban/-ben-es alakok úgy jönnek létre, hogy a ben-hez illesztjük a ragokat: bennem, benned, benne stb.; a -hoz/-hez/-höz-ös alakok úgy jönnek létre, hogy a hoz-hoz illesztjük a ragokat: hozzám, hozzád, hozzá stb. Persze itt is vannak nehézségek, például a -ra/-re ragos alakok: rám, rád, rá stb.; vagy az -on/-en/-ön-ös alakok: rajtam, rajtad, rajta stb.

Rendezett vagy rendezetlen?
Rendezett vagy rendezetlen?
(Forrás: Wikimedia Commons / Steve F / CC BY-SA 2.0)

Aztán vannak még az úgynevezett visszaható névmások, amelyek szintén személyekre utalnak: magam, magad, maga stb. És ezeknek is vannak ˜– az egyszerűség kedvéért – ragozott alakjaik: magamat, magadnak, magának stb.

Az minden esetre érzékelhető, hogy a rendszer nem egyszerű: bizonyos részei ugyan szabályosak, de az egész úgy, ahogy van, nem szabályos. A magyarul tanulók küzdjenek a táblázatokkal, minket azonban most az érdekel, hogy a nyelvet elsajátító gyerekek hogyan küzdenek meg ezzel a rendszerrel. Azért nem olyan nehezen, hiszen ezek a személyes névmások igen gyakoriak.

A hibák teljesen tipikusak, valószínűleg mindnyájan átesünk ezeken, mint a gyerekbetegségeken. Noémi például teljesen logikusan ragoz:

Anya: Tessék, Noémi, ez a tied.

Noémi: Igen, ez a tiem!

Tudja, hogy az első személy végződése gyakran az -m, csak éppen azt nem tudja, hogy ezt mihez kell hozzáilleszteni...

Ugyanebbe a dilemmába esett Léna1 26 hónapos korában, csak egy, az előbbinél élesebb szituációban (ti. elvették a cumiját):

Éné, éné,… enyém!

És mivel a szorult helyzet csiszolja az elmét, végül csak megtalálja a megfelelő alakot. De a visszaható névmásokkal azért meggyűlik a baja:

Szeretem magámat.

Nagyon éles megfigyelőképességről tanúskodik ez a hiba: Léna1 már 26 hónapos korában tisztában volt a tővégi magánhangzónyúlás jelenségével: alma, almám, almámatmaga, magám, magámat.

Nagyon hasonlóképpen járt Manka is a személyes névmásokkal:

 Ez Apáé, ez Anyáé, ez a tiem, ez pót. De ne legyen veszekedés, mert akkor elpakolom az összeset!

Forrás: Manka mondta

[Talált egy doboz hajcsatot. Sorba kell berakni a hajgumikat, meg csatokat a hajába.]

Rakd be a csattot a hajamba. Ez a tiedem. Nem anyáé, tiem ez a gumi.

Forrás: Manka mondta

És a visszaható névmásokkal is bizonytalankodott; nem is egyszerű megjegyezni, mikor melyiket kell használni:

[Beül a babakocsijába.] Anya, bekapcsolod magamat?

Forrás: Manka mondta

De ezek csak apróságok ahhoz képest, hogy a személyek és az idő érzékelése, elképzelése a valóságban sem mindig egyszerű. Kész rejtély például, hogy mire gondolhatott Zénó, amikor ezt mondta:

Anya: És te mi leszel, ha nagy leszel?

Zénó: Az én anyukám leszek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X