Aidan White, aki a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára volt, megjegyezte: pozitív hangnemben szeretnének tárgyalni, mert komoly kérdések merülnek fel a közszolgálati médiumok szolgáltatásaival kapcsolatban a tekintetben, hogy képesek-e pluralista módon információkkal szolgálni a nagyközönségnek.

Úgy véli, Magyarország „különleges válsághelyzetben van”, mert a romló gazdasági helyzet mellett a médiában nincs egység a szakmai közösségekben, s ez veszélyeztetheti a független újságírást.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Aidan White kérdésre elmondta: magyarországi tapasztalataikról beszámolnak az Európai Unió (EU), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ illetékes szerveinek, és a jövőben is folytatják a monitorozást. Utalt arra, hogy ez a látogatásuk „csak a folyamat eleje”, és szeretnének jogorvoslatot kapni a médiatörvény által felvetett problémákra.

Szólt arról, hogy nem tapasztaltak hajlandóságot a törvény megváltoztatására, majd hozzátette: magyar tárgyalófelei úgy gondolják, hogy politikai, nem pedig szakmai indíttatása van a jelenlegi missziónak.

Elmondta, a médiában tapasztalható elbocsátásokról nem lehet tudni, hogy politikailag motiváltak-e, a média területén ugyanis a gazdasági válság következtében egész Európában és Észak-Amerikában is sokakat elbocsájtanak.

Aidan White a sajtótájékoztató utáni kerekasztal-beszélegetésen felsorolta az újságírás etikai alapelveit: igazságosság, politikai függetlenség, a közönség tiszteletben tartása, elszámoltathatóság. A tulajdonosi szerkezetnek átláthatónak kell lennie, ismerni kell, hogy melyik szerkesztőségnek milyen a politikai kapcsolatrendszere – hangsúlyozta.

Elmondta, Hongkongban új koalíciót szeretnének létrehozni tíz nap múlva, amelyben szerkesztők és a médiumok tulajdonosai kidolgoznának egy új etikai kódexet, mert „az újságírás mint közjó megszűnt létezni”.

Amy Brouillette, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Média- és Kommunikációs Kutatóközpontjának munkatársa ismertetett egy tanulmányt, amely húsz ország médiaszabályozását hasonlítja össze. A szakértő elmondta, ebből kiderül, a magyar médiatörvény nagyjából megfelel az európai normáknak. A magyar kormány azonban „pontatlanul hivatkozik” más országok törvényeire, „félreértelmezi az európai médiaszabályozást, amelyre a sajátját építi” – fogalmazott.

Az elemzés szerint példátlanul nagy a magyar médiahatóság jogköre, túlságosan központosított a felépítése, és nem szerencsés, hogy a szabályozás „egy kalap alá vesz” minden médiatípust, s azokra egységes előírásokat alkalmaz. Amy Brouillette ugyanakkor hozzátette, más vizsgált európai országokban is vannak alapvető hiányosságok a médiaszabályozásban.

A 13 szólásszabadsággal és médiafejlesztéssel foglalkozó szervezet munkatársaiból álló delegáció háromnapos látogatást tett Budapesten, a küldöttséget a szervezők közlése szerint fogadta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Galambos István, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató-helyettese.