nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hévizet szárazon megúszni
Falu vagy város?

Miért hívnak falunak valamit, ha egyszer város? – lepett meg minket kérdésével olvasónk. Települések rangjain és nevein merengünk.

Fejes László | 2015. június 18.
|  

Magyarországon kisebb településeken óvatosan kell eljárni: ha falunak nevezzük egy földszintes házakból álló, gyakran még saját gimnáziummal sem rendelkező vidéki települést, könnyen megsérthetjük a helyieket, akik duzzogva hozzák a tudomásunkra, hogy az ő településük bizony város. Magyarország jelenlegi 328 városa közül száz éve még csak 48 (azaz kevesebb, mint 15%-a) volt város, és 2000 óta is 108 települést nyilvánítottak várossá – azaz városaink harmada negyed százada még nem volt város. Nem csoda, ha rendszeresen megdöbbenünk, amikor egy-egy szimpatikus faluról kiderül, hogy valójában már város – a város fogalma vagy kénytelen-kelletlen át fog alakulni a fejünkben, vagy folyamatosan ütközni fog tapasztalatainkkal.

A 2000 óta várossá nyilvánított teleülések Magyarország térképén
A 2000 óta várossá nyilvánított teleülések Magyarország térképén
(Forrás: Wikipédia (magyar változat))

Mindezen tapasztalatok tükrében kicsit csodálkozunk is névtelenségét szigorúan őrző olvasónk kérdésén:

A minap összefutottam Nyergesújfaluval az interneten és szöget ütött a fejemben, hogy ha Nyergesújfalu városi rangot visel, akkor a településnevében mit keres az „újfalu” végződés? Végül is, ha Nyergesújfalu város, akkor miért nem az „újváros” végződést viseli a településnevében (Nyergesújváros), mint például Dunaújváros?

Ha olvasónk elolvasta az általa is linkelt Wikipédia-szócikket, abban láthatta, hogy a település már századok óta viseli a (Nyerges)újfalu nevet, de csak 1989-ben nyilvánították várossá. Ezzel szemben Dunaújvárost eleve városként hozták létre (igaz, ennek területe magába foglalta egy már ott álló falu, Dunapentele terültét, és a várost is Sztálinváros néven alapították), és hangsúlyozni is szerették volna, hogy nem egy régebbi település fejlesztéséről, hanem egy úgy városról van szó.

Magyarországon az a gyakorlat, hogy ha egy (nagy)községet várossá nyilvánítanak, akkor a nevét nem változtatják meg, még akkor sem, ha a név a falu elemet tartalmazza. A Nyergesújfalu név mellett ilyen a Berettyóújfalu (1978), de itt kell megemlítenünk Bélapátfalva (2004), Sándorfalva (2005) és Rákóczifalva (2009) nevét is. (Egyedül az 1923-ban Budapesthez csatolt Erzsébetfalva nem őrizte meg nevét – ezt sem átnevezték, hanem egy ideig nem számított önálló közigazgatási egységnek, ezért vesztette el nevét.)

De nem csupán magyarországi településekkel van ez így. Az erdélyi, románul Blaj [blazs] nevet viselő település magyar neve Balázsfalva, holott a román Wikipédia szerint már 1737-ben városi rangot kapott. A magyarul Igló nevet viselő, de korábban Szepesújhelynek vagy Szepesújfalunak nevezett város szlovákul ma is az utóbbinak megfelelő Spišská Nová Ves [szpis-szká nová vesz] nevet viseli.

Szepesújfalu
Szepesújfalu
(Forrás: Wikimedia Commons / Spišská Nová Ves / CC BY-SA 4.0)
Azon lehet vitatkozni, hogy jó gyakorlat-e ez, de tény, hogy különösebb zavart nem okoz, hiszen tudjuk, hogy Orosháza sem csak egy ház, Várpalota sem csupán egy palota, Sárvár sem csak egy vár, Soltvadkert nem mindössze egy kert – arról nem is szólva, hogy Tatabánya nem bánya, Sárospatak nem patak, Újfehértó nem tó, Hévíz pedig szintén szárazföld.

Elvben persze van lehetőség a települési rang változásával az elnevezést is megváltoztatni, de erre kevés példát ismerünk. A szláv nyelvekben a melléknévi alakú településnevek nemben egyeztetődni szoktak a település jellegét megnevező ’város’, ’falu’ stb. szóval. A Hanti-Manysi nemzetiségi körzetben található Берёзов [berjozov] városa esetében is így volt ez – a hímnemű birtokos melléknévi -ov végződés a hímnemű город [gorod] ’város’ szóhoz igazodott. Egészen 1926-ig, amikor a település elvesztette városi rangját, és село [szelo] (kb. a magyar nagyközségnek feleltethető meg: jelentősebb falu, templomosfalu) lett: ekkor a nevét is semleges neművé változtatták, Берёзово [berjozovo] lett. Ugyanakkor az ilyen változások Oroszországban sem jellemzőek, ráadásul amikor a település 1953-ban  egy másik kategóriába a szintén hímnemű рабочий посёлок [rabocsij poszjolok] (kb. ’munkatelep’, szembeállítva a дачный посёлок [dacsnij poszjolok] ’üdülőtelep’) típussal) kategóriába került, neve nem változott.

Talán olvasónk tudnak más eseteket is, amikor egy település városi rangot kapott (vagy éppen elvesztette azt), és ezzel megváltozott a  neve is. Ha igen, azt feltétlenül osszák meg velünk kommentben.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 Janika 2015. június 29. 00:03

Fordított eset is lehetséges:

A neve alapján Zalavár város, ma község (falu).

A város magyar elnevezése gondolom abból ered, hogy van benne vár, váras = város? és ez lényeges tulajdonság a nevében is benne van: Kaposvár, Fehérvár, Szigetvár, stb.

13 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 19. 20:48

@szigetva: Nem is azt mondtam, hogy akkor volt nyelvtörténet... :)

12 szigetva 2015. június 19. 18:17

@Fejes László (nyest.hu): Azért a 11. században, amikor Anglia majdnem legnagyobb városa volt, még tudták ezt.

11 Sultanus Constantinus 2015. június 19. 13:16

Puebla de Zaragoza ('Zaragoza-falva', Ignacio Zaragoza tábornokról), mexikói nagyváros Puebla ('Falu') államban.

es.wikipedia.org/wiki/Puebla_de_Zaragoza

10 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 19. 10:53

@fudrajzgep: Valóban nem, de ettől még az állítás igaz.

@szigetva: „(-wich=falu)” Ez már csak nyelvtörténet...

9 Untermensch4 2015. június 19. 08:17

@szigetva: A neve ugyebár Rákóczifalvának is "falva", azt viszont nem tudom hogy az amerikánus közigazgatási rendszer milyen szerkezetileg. Az hogy nálunk állambácsitól jobban tud tarhálni egy "város" rangú település mint egy "falu", magyarázza a rangkórságot. Kevésbé bürokratikus működésnél ez lehet más, az elnevezés és a jogi státusz eltérhet.

8 fudrajzgep 2015. június 19. 08:00

Vagy én értettem félre valamit, de 15 év nem negyedszázad :)

" 2000 óta is 108 települést nyilvánítottak várossá – azaz városaink harmada negyed százada még nem volt város."

7 szigetva 2015. június 19. 01:10

@Untermensch4: Ehhez képest: „In 1822, the citizens of Boston voted to change the official name from "the Town of Boston" to "the City of Boston", and on March 4, 1822, the people of Boston accepted the charter incorporating the City.” en.wikipedia.org/wiki/Boston

6 szigetva 2015. június 18. 22:48

Norwich (-wich=falu): a 11. sz.-ban London után a második legnagyobb angol város, ma 200e+ lakossal. Ipswich 180e-rel Anglia talán legrégibb városa.

5 Untermensch4 2015. június 18. 22:46

@Galván Tivadar: Mintha egy korábbi tanárom mondta volna hogy Boston (kb 600ezer lakos?) közigazgatásilag "village"... de ez már több mint tíz éve volt, nem emlékszem pontosan.

4 Galván Tivadar 2015. június 18. 21:25

@LvT: Kiváló példa, mert ráadásul főváros is: Észak-Rajna--Vesztfália tartomány fővárosa.

3 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 18. 21:20

@LvT: Valóban, nagyon szép példa!

2 GéKI 2015. június 18. 21:19

A térképről egészen biztosan hiányzik egy 2013- ban várossá nyilvánított falu, Besenyszög.

A Szolnoktól 16km – re északra, elterülő település éppen a napokban ünnepli várossá kiáltásának második évfordulóját.

A településnek évtizedek óta volt, a helyiek által „újváros” - nak nevezett településrésze, amely most a várossá nyilvánítás után vált csak „igazzá”. Viszont, gyerekkoromban ez a furcsaság nekem soha nem tűnt fel.

1 LvT 2015. június 18. 19:22

Egyelőre a városi rangú falvak példáit erősíteném egy némettel: <Düsseldorf> 'Düssel [menti] falu' – jelenkori lakossága 600 ezer fő, és 1288 óta város.

Információ
X