nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Talizunk és simizünk

Van „madridinak”, de nincs „madridinek”, pedig „martininak” és „martininek” is van. Ha „zsírnak”, akkor „zsírénak”, pedig „ígérnek”. Ha „béna”, akkor „béníthat” (nem „béníthet”), viszont „Éva”, de nem „Évinak”, hanem „Évinek”. Hogy egy szó magas vagy mély toldalékokat választ, nem csak a hangalakján múlik, hanem az abszolút tövén is. És az sem nyilvánvaló, mi egy szó abszolút töve.

Szigetvári Péter | 2013. június 27.
|  

A Nyest már többször írt a magánhangzó-harmóniáról, arról a jelenségről, hogy a magyarban a toldalékok egy részének a magánhangzója az előtte álló tő magánhangzóitól függően változik. Így például jelentése alapján azonosnak tartjuk a néha -ban-ként (mázban), máskor -ben-ként (mézben) megjelenő toldalékot. A toldalék változataiért a magánhangzó-harmónia felelős.

Az alapesetek

A harmónia szempontjából a magánhangzókat három csoportra oszthatjuk. Vannak a hátulképzettek – hagyományos nevükön „mélyek” –, u, ú, o, ó, a és á, jelöljük ezt a csoportot H-val. Az elölképzetteket – hagyományos nevükön „magasakat” – két csoportra oszthatjuk. Az ajakkerekítésesek – ü, ű, ö, ő, – tartoznak az egyikbe, a jelük legyen E; az ajakrésesek – i, í, e, é,  – a másikba, ezeket S-sel jelöljük, mert ilyen-olyan mértékben semlegesen viselkednek.

Elülsőkerék-meghajtás
Elülsőkerék-meghajtás
(Forrás: Wikimedia Commons / Mr.choppers / GNU-FDL 1.2)

A toldalékok közül vannak egyalakúak, pl. -ít, -ért, -kor, -us stb., ezek változatlan alakban csatlakoznak a tövükhöz: tágít, borért, ötkor, Tündus. Más toldalékoknak két alakja van, az egyiknek a magánhangzója mindig a H, a másiké vagy az E vagy az S osztályból való: pl. -ban/-ben, -ul/-ül, -nál/-nél, -tól/-től. Ezeknél ritkábbak a háromalakú toldalékok, ezeknek mindig egy H-s, egy E-s és egy S-es alakja van: pl. -tok-/tök/-tek, -szor/-ször/-szer. Vannak olyan toldalékok is, amelyek előtt megjelenik egy magánhangzó (ami vagy a toldalékhoz tartozik, vagy nem, ezt most nem döntjük el). Ez a magánhangzó négyféle lehet: dalom, sünötök, mézed, falat. Ezt a jelenséget a harmónia a tővégi nyitással együtt okozza. Itt nem foglalkozunk vele többet.

A következő általánosításokat tehetjük. Ha a tő utolsó magánhangzója a H osztályba tartozik, akkor a többalakú toldalék magánhangzója mindenképp H-s lesz (várban, litvánul, telefonnál, cicától), ha a tő utolsó magánhangzója E-s, akkor a kétalakú toldalék vagy E-s (nőül, kajüttől) vagy S-es (nőben, kajütnél), a háromalakú pedig mindig E-s (nőtök, kajüthöz).

Az S osztály

Az S osztályú magánhangzót tartalmazó tövek gyakran megjósolhatatlanul viselkednek. Ha egy egyszótagú tő magánhangzója S-es, akkor a többalakú toldalékok osztálya megjósolhatatlan: pl. hírben, de zsírban; nyélül, de célul, sőt szívnak, de szívnek stb. (El kell ismerni, a H-val toldalékoló S-es tövek bővíthetetlen csoportot alkotnak, az új szavak rendszerint E/S toldalékolásúak lesznek, úgy is mondhatjuk, ez a szabályos eset.) Ha a tőben két szótag is van és a második S-es, akkor három eset lehetséges. Az ES tő úgy viselkedik, mint az E-s: a kétalakú toldalék vagy E-s (nővérül, Tünditől) vagy S-es (nővérben, Tündinél), a háromalakú csak S-es lehet (nővérhez, Tünditek).

A férfi bizonyos toldalékokból a H-sat választja, másokkal ingadozik (csak férfiak, de férfival: 745e, férfivel: 120e Google találat), a derék hasonló (csak derekat, de derékban: 79e, derékben 27e). E két utóbbi rendhagyó tőtől itt tekintsünk el.

Az SS tövek szinte mindig E/S toldalékot kapnak (fivérül, cicitől, fivérben, cicinél). Ha új SS alakú tő kerül a nyelvbe (pl. wifi, filé, cédé) az mindenképp E/S toldalékolású lesz. A részekre nem bontható SSS tövek pedig teljesen kivételmentesek. Fontos megjegyezni, hogy itt csak a kisebb részekre nem bontható szavakról beszélünk. Például az SSS alakú indíték szó ingadozásmentesen H toldalékokat kap: indítéka, indítéknál stb., de ez kisebb részekből áll: ind-, indít, indíték. (Ha kíváncsi a részletekre, olvasson tovább!)

S osztály
S osztály
(Forrás: Wikimedia Commons / Bigka / GNU-FDL 1.2)

A HS tövek még nagyobb változatosságot mutatnak. Vannak, amelyek csak H-s toldalékot választanak: kocsiban, kastélynál (a kastélynél-re 24 találatot ad a Google – szemben a kastélynál 19 ezer találatával, és mivel az á és az é szomszédos a magyar billentyűzet-kiosztáson, még a 24-ből is lehet néhány egyszerű mellényúlás eredménye). Más HS tövek többé-kevésbé ingadoznak: konkrétan/-en, noteszban/-ben, de vannak, amelyek szinte csak E/S toldalékot választanak: Józseftől, Józsefnek.

Az S magánhangzók közül az i, í a legzártabb, nyíltabb az é, legnyíltabb az e.

Megfigyelhetjük, hogy bizonyos mértékig függ a dolog az S magánhangzó zártságától: Hi után szinte mindig H a toldalék, Hé után inkább ingadozik, He után pedig inkább E/S. Hasonló lépcsőzetességet figyelhetünk meg akkor is, ha növeljük az S magánhangzós szótagok számát: a HS töveknél jobban ingadoznak a HSS tövek (alibinak/alibinek), de ezek között is vannak, amelyek szinte csak H-t (áprilisban), vagy szinte csak E/S-t (analízisben) választanak.

Összefoglalva:

a tő2-alakú3-alakú
toldalék
H H-H H-H
E E-E/S E-E
S S-H ~ S-E/S S-H ~ S-S
SS SS-E/S SS-S
ES ES-E/S ES-S
HS HS-H ~ HS-E/S HS-H ~ HS-S
HSS HSS-H ~ HSS-E/S HSS-H ~ HSS-S

Láthatjuk tehát, hogy a semleges magánhangzók, az S osztály okozza a „zavart”, a megjósolhatatlan harmóniát, illetve az ingadozást. Ezeket a sorokat szürkítettük.

Abszolút és relatív tövek

A több toldalékot tartalmazó szavakban néha megkülönböztetjük a szó relatív töveit, melyeket a toldalékok elhagyásával kapunk (a dalaitokat töve a dalaitok, a dalai, esetleg a dala) és az abszolút tövet, melyhez az összes toldalék eltávolításával jutunk (a dalaitokat abszolút töve a dal).

Abszolút tő
Abszolút tő
(Forrás: Wikimedia Commons)

Megfigyelhetjük, hogy a szavak harmóniája nem annyira a relatív, mint inkább abszolút tövüktől függ. A Madrid Hi alakúként csak H toldalékokkal fordul elő: Madridban, Madridhoz stb. A madridi-t hangalakja alapján legalább ingadozónak gondolnánk (mint például a martini: martiniban/-ben, martinihoz/-hez), mégis a madridiak-ra kapott 37 ezer Google találat mellett, a madridiek-re összesen 2 akad, ez utóbbi alakot tehát tekinthetjük nem létezőnek. Ugyanígy a Madridé után is csak a H toldalékok jellemzőek, míg a hangalakilag hasonló matiné többalakú toldalékai ingadoznak.

Mindebből arra következtethetünk, hogy egy szó harmóniáját nem a relatív, hanem az abszolút töve határozza meg. Ha ehhez (Madrid) H-s toldalék járul, de egyalakú S-es toldalék követi (Madridé, madridi), akkor az így kapott tő is H-s toldalékokat fog választani, függetlenül attól, hogy a hangalakja alapján más lenne a helyzet (mint pl. a matiné, martini szavakban). Ez olyannyira így van, hogy például a fentebb említett, SSS alakú indíték szó is ingadozás nélkül H toldalékot kap, mert az önálló szóként nem is létező ind- abszolút tő H harmóniájú (indul), az indít is csak H-s toldalékolású (indíthat, indítok), és ezért ilyen az indíték is: a több, mint ezer indítékhoz, indítékban mellett egyetlen indítékhez alakot talál a Google.

Csonkoló toldalékok

Vannak olyan toldalékok, amelyek csonkolják a tövet, törölnek a tőből egy magánhangzót. Ez a harmónia szempontjából azért fontos jelenség, mert elvileg ezáltal megváltozhat a tő harmóniája.

Csonkolt Porsche
Csonkolt Porsche
(Forrás: Wikimedia Commons / Maximilian Schönherr / GNU-FDL 1.2)

A tárgyeset, a többes szám ragja, a személyragok és még néhány rag törli bizonyos tövek tőbelseji utolsó magánhangzóját: majomot, majomok, majomom, majomon stb. Ha egy SH tő H magánhangzója törlődik ilyen módon, a tőben csak egy S marad. A harmónia azonban továbbra is egyértelműen H: piszokot, titokok, tiporom, sziromon stb. Az is előfordul, hogy egy tő végi magánhangzó törlődik: barnaul, cipőész stb. A harmónia ebben az esetben is marad: bénaul.

Az -ít sajátossága, hogy csonkolja a tövet, egyalakú és S osztályos magánhangzót tartalmaz: piszokít, bénaít. Az így létrejövő SS szóalakok azonban nem a többi SS alakú abszolút tő mintáját követik, hanem a korábbi SH abszolút tő harmóniáját öröklik: piszkítotok, béníthatna, de egyenlítetek (< egyenelít), békíthetne (< békeít). Azaz még a harmóniáért felelősnek látszó H magánhangzó elvesztése sem okozza a harmónia megváltozását. Ez nem meglepő, ha – mint feljebb láttuk – egy szó harmóniáját a magyarban az abszolút töve határozza meg, a szó hangalakjának ebben kisebb a szerepe, mint elsőre gondolnánk.

A durva kicsinyítő

Ehhez képes viszont meglepően viselkednek a következő, az eddigiekhez látszólag hasonlító szavak: Évai, Bertai, Linai. Míg a csonkolatlan változatuk H harmóniájú (Évának, Bertához, Linától), a csonkolt alakok nem követik ezt a harmóniát (Évinek, Bertihez, Linitől). Vajon mi lehet ennek az oka?

A fentebb említett toldalékok csonkoló hatása egy-egy magánhangzó törlésében merül ki. A kicsinyítő képzők közül több azonban ennél „durvább”. Az első szótagot és esetleg az azt követő mássalhangzót hagyják meg, vagyis több magánhangzót és akár mássalhangzókat is törölnek: Ferenckó, Gabriellai, Teréziaus, történelemi, zsepkendői. Az ilyenfajta kicsinyített alaknak két szótagosnak kell lennie. Ebből egy szótag maga a kicsinyítő toldalék, a tőnek a végét tehát kisebb-nagyobb mértékben csonkolni kell. (Ha a tő csak egy szótag, akkor nem kell csonkolni: Zsolti.) Vagyis a magánhangzóra végződő két szótagos nevek esetében a csonkolás mértéke csak véletlenül esik egybe a korábban bemutatott, egyetlen magánhangzót levágó esettel.

Felismerhetetlenné csonkolva
Felismerhetetlenné csonkolva
(Forrás: Wikimedia Commons / Christian Maréchal / CC BY 3.0)

Az ilyen gyökeres csonkolást az abszolút tő harmóniája már „nem éli túl”. Hiába H toldalékolású a földrajz, simogat, csiklandoz a föci, simiz, csikiz E/S toldalékokkal járnak: föcinek, simizek, csikizhet. További példák: Ilonához–Ilihez, Tibornál–Tibinél, Simonnal–Simivel, finomnak–fininek, telefonhoz–telcsihez stb. A József nagyon gyengén ingadozik (Józsefnek: 250e, Józsefnak: 4e), az Ágnes kiegyenlített képet mutat (Ágnesnek: 54e, Ágnesnak: 62e), a Józsi és Ági viszont csak H-s toldalékokat kaphat, mint szinte minden Hi alakú szó. Úgy látszik, a kicsinyítés után „átértékeljük” az abszolút tő harmóniáját, az nem öröklődik a csonkolás előtti alaktól. Azt is mondhatjuk, hogy az Éva a kicsinyített alakjának, az Évi-nek nem abszolút töve.

Az, hogy öröklődik-e a harmónia vagy „átértékelődik”, nem a csonkolás mértékétől függ: a kicsinyítő -i esetében mindig új abszolút tő jön létre, még akkor is, ha a hangalakban bekövetkező változás pontosan akkora, mint egy más, kevésbé gyökeresen csonkoló toldalék – pl. az -ít – esetében: bénaság–bénaítsál, de Évának–Évainek.

Talizunk és simizünk
Forrás: Wikimedia Commons / Lucas Cranach the Elder

A másik tanulság: nem foghatjuk mindezt az S osztályba tartozó magánhangzók állítólagos korábbi hátulképzettségére („mélységére”). Mondhatnánk, hogy a sima első magánhangzója titokban nem az S, hanem a H osztályba tartozik, és ezzel magyarázhatjuk egyészt a simít H toldalékait (simíthat, ugyanúgy, mint barníthat), másrészt azt, hogy miért simogat-ot, miért nem simeget-et mondunk (ugyanúgy, ahogy csukogat). De így érthetetlen lenne, miért nem működik ugyanez a simizhet esetén, amiben ugyanazt a „titokban hátulképzett” [i]-t kellene feltételeznünk, tehát simizhat-nak kellene lennie. Gondolhatnánk azt is, hogy a kicsinyítő -i az oka a simiz E/S toldalékainak. Ennek viszont ellentmond, hogy más esetekben mégsem változtatja a harmóniát ez a toldalék, pl. a találkoizik után a várt H toldalékokat találjuk: talizhat, azaz a kicsinyítő -i itt ugyanúgy viselkedik, mint az -ít.

Ezeket a paradoxonokat elkerüljük, ha azt mondjuk, hogy a simít egyszerűen azért H toldalékolású, mert az abszolút töve, a sima is az. A simogat(ás)-ból csonkolt simi-ben viszont a csonkolás olyan mértékű, hogy a simi új abszolút tő, a harmónia „elveszik”, azt újra meg kell határoznunk. Mint szinte minden SS alakú abszolút tőnél, a simi-nél is az E/S toldalékolást kapjuk eredményül, a talizik esetében – mint szinte minden Hi alakú abszolút tőnél – viszont a H toldalékolást várjuk és kapjuk.

A cikkben Kálmán László, Rebrus Péter és Törkenczy Miklós megfigyelései is szerepelnek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 El Vaquero 2013. június 27. 14:18

Végre valaki összefoglalja a harmónia kérdését. Ez a magyarul tanuló külföldieknek biztos rémálom nehézségű. Az autós illusztrációs téma viszont kicsit erőltetett.

Információ
X