A DOSZ elnöke – a szervezet elnökségének állásfoglalását közleményben ismertetve – támogathatónak tartotta, hogy a kormányzat, megőrizve a magyarországi főiskolai-egyetemi oktatás korábban kialakult értékeit, meg kívánja újítani a hazai felsőoktatási intézményrendszert, képzési struktúrát és tartalmat olyan módon, hogy az a Magyarországgal kapcsolatosan meglévő, elsősorban az ország Európai Uniós tagságából fakadó nemzetközi elvárásokkal összhangban maradjon a jövőben is.

Kiemelték ugyanakkor, hogy a doktori ösztöndíjak növelése, értékállóságának törvényi szintű biztosítása elengedhetetlen. A DOSZ kimutatásai alapján az elmúlt nyolc évben jelentősen csökkent a doktori ösztöndíj vásárlóértéke, amelyet – egyszeri, mintegy 15-20 százalékos – emelést követően minden esztendőben a fogyasztói árindex arányában lenne szükséges emelni, "ezen értékállósági biztosítékot a létrehívandó jogszabályban kellene leírni".

Emellett javasolják, hogy a doktoranduszhallgatói státus alakuljon át önállóan nevesített doktoranduszi státussá. Fontos, hogy a doktori képzésben való részvétel jelentsen teljes hozzáférést a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz, hogy a gyermekgondozási díj (gyed) összegének megállapításakor jövedelemként a doktori ösztöndíj alapul vehető legyen, továbbá, hogy számítson bele a nyugdíjjogosultság alapját képező szolgálati időbe. Ezt a jelenlegi szabályozás nem biztosítja – olvasható a közleményben.

Az új törvénykoncepciónak megfelelően szükségessé válik a doktoranduszok képviseleti rendszerének átalakítása, s erre két alternatívát fogalmaznak meg. Az egyik alapján az országos doktorandusz-érdekképviseletet a felsőoktatási törvény hozná létre, és részére jogi személyiséget biztosít, tagjai a doktoranduszok lennének – írták. Az intézményi – kari – doktorandusz képviselők, akik megválasztásának, jogainak és kötelességeinek rendjét a doktori képzésről szóló kormányrendelet szabályozza, a törvény erejénél fogva tagjaivá válnak az új országos képviseleti szervezet legfőbb döntéshozó fórumának.

A második változat szerint a DOSZ megtartja jelenlegi egyesületi formáját, amelyet az új törvény is nevesít.

Szükségesnek látszik a jogilag különálló fokozatszerzési eljárás, és ezzel együtt a szervezett képzésben való részvétel nélküli fokozatszerzés lehetőségének megszüntetése. Az általuk elképzelt modell hozzájárulna ahhoz, hogy a fokozatszerzések többsége 30 éves kor előtt történjen, azaz a munkaerőpiacon a lehető legkorábban jelenjen meg a legmagasabban képzett munkaerő is (hozzájárulva a tudásalapú társadalom fejlődéséhez), nem 40-50 éves korban.

Üdvözlendőnek tartják a predoktori ösztöndíjas esztendő (és finanszírozottság) törvényi szintű megalapozását, ugyanakkor a jelenlegi javaslattól eltérően nem csak a (korábbi) állami ösztöndíjas doktoranduszok számára javasolják hozzáférhetővé tenni a lehetőséget, hanem bármely – disszertációs témájában előrehaladott, kiváló kutatói, esetleg oktatói munkát végző – doktorandusznak odaítélhesse azt a felsőoktatási intézmény.

A doktoranduszok intézményen belüli oktatói tevékenységének, foglalkoztatásának rendezését célzó szándék is üdvözlendő, bár az jelenleg még nem kellően kidolgozott - olvasható a közleményben.