-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elkészült a felsőoktatási törvény vitaanyaga, mely a miniszteri értekezlet jóváhagyását követően október 4-től nyilvános, abból pedig legkorábban májusban születhet törvény - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár november 3-án, Budapesten.
A tájékoztatón elhangzott: kötelező emelt szintű érettségihez kötnék a felsőoktatási felvételit, eltérő módon támogatnák az egyetemeket és a főiskolákat, valamint 15 százalékra csökkenne a hallgatók részvételi aránya a szenátusokban. A koncepció szerint az alapítványi intézményeket nem támogatnák.
Kerettörvény szabályozná a jövőben a felsőoktatást - mondta el október 3-én Hoffmann Rózsa. Hozzátette: a részleteket miniszteri és kormányrendeletek tartalmazzák majd. A felsőoktatás szabályozásának korrekciójával a jelenlegi, száz oldalnál is nagyobb terjedelmű anyag helyett eddig egy 52 oldalas koncepciót dolgoztak ki. Ez a vitaanyag a mai miniszteri értekezlet jóváhagyását követően október 4-től nyilvános.
Kevesebb jog, magasabb felvételi követelmények
A koncepció szerint csökkenne a hallgatói önkormányzatok beleszólási joga. A szenátusokban való egyharmados jelenlét helyett a grémium tagjainak csupán 15 százalékát adhatnák a diákok. A felsőoktatásban tanuló hallgatók erősebb jogosultságot kapnának azonban a tanulmányi, a kollégiumi, illetve a szociális témakörökben. A hallgatókat érintő változások között szerepel továbbá, hogy a felvételi során emelt szintű érettségit írnának elő: egy kötelező, illetve egy szabadon választott tantárgyat emelt szinten kellene teljesíteniük azoknak, akik a felsőoktatásba kívánnának felvételizni. "Nem a jelenlegi emelt szintű érettségiben kell gondolkodni" - jegyezte meg a koncepcióval kapcsolatban Hoffmann Rózsa, aki elmondta: egyszerűbb és átláthatóbb lesz az érettségi rendszere. A felkészítés lehetőségeként pedig a nulladik évfolyam feltételeit kívánják megteremteni. A koncepció szerint gátat szabnának a korlátlan számú vizsgázási lehetőségnek és a jelentkezési lapon megjelölhető felsőoktatási intézmények számának.
Egységes tanárképzést vezetne be a koncepció
A koncepció bővítené továbbá az osztatlan képzések lehetőségét, megteremtené a tehetséggondozás egységes rendszerét a mentor programtól a szakkollégiumokig, megkülönböztetné az elméleti és gyakorlati jellegű képzéseket az alapképzésben, illetve a tanárképzésben 5+1-es rendszerű osztatlan, kétszakos képzést vezetne be. A képzés magában foglalná az egy évig tartó gyakorlati időt, miközben azonos arányban tanulnák a hallgatók a szaktárgyakat és a tanári felkészítést szolgáló kurzusokat.
Az alapítványi intézményeket nem támogatnák
Az elképzelések szerint növelnék továbbá az állami szerepvállalást a felsőoktatásban. A támogatások esetében megkülönböztetnék az egyetemeket és a főiskolákat, miközben a kutató intézmények, karok, intézetek kiemelt támogatásban részesülnének, a vidéki intézmények támogatására pedig változtatnának a beiskolázás rendjén is. Az egyetemek és a főiskolák közti különbséget minőségi paraméterek mentén szeretnék tovább erősíteni, és változtatnának az egyetemek, főiskolák támogatásán. A költségek 70 százalékát az alapműködés biztosításához szükséges feladatfinanszírozás, 30 százalékát pedig normatív alapon fizetnék ki.
A koncepció szerint állami támogatásban részesülnek az állami és a Magyarországon államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények, az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetében részesülnek költségvetési támogatásban. A kiválóságokat elkülönített forrásból támogatnák.
Hoffmann Rózsa államtitkár a sajtótájékoztatón kitért arra az uniós célkitűzésre, hogy 2020-ra a 30-34 éves korosztály legalább 40 százaléka rendelkezzen diplomával. Ennek alapjait is tartalmazza az indítvány.
December 10-ig egyeztetnek a koncepcióról
A november 4-én induló társadalmi egyeztetés menetrendjének első lépéseként a felsőoktatási törvény koncepcióját felteszik a minisztérium honlapjára, november 5-ig pedig a felsőoktatási intézmények is megkapják a koncepciót. Az egyetemek, főiskolák december 10-ig küldhetik el véleményüket, de eddig kell véleményezniük a koncepciót a Doktoranduszok Országos Szövetségének és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának is. Szintén november 5-ig kapják meg a koncepciót a felsőoktatási és közoktatási szakszervezetek (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, Orvosegyetemek és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, illetve Pedagógusok Szakszervezete). Novemberben a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, illetve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tűzi ülésének napirendjére. Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartóival november 25-én, az alapítványi felsőoktatási intézményekkel december 2-án egyeztet a tárca. A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács december 4-én tűzi napirendre a koncepciót, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének véleményét pedig december 10-ig kérik be.
A koncepció ezt követően januárban kerülhet a kormány elé, melyet követően áprilisban szavazhat majd róla a kormány, így a felsőoktatási törvény május végére születhet meg - mondta a tájékoztatón Hoffmann Rózsa.