-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke az éjjel Navracsics Tiborhoz írt levélben erősítette meg a médiapluralizmus és –szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait.
A magyar miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez intézett levél tartalmáról Ryan Heath, az alelnök szóvivője adott szerdán tájékoztatást.
Heath közlése szerint Kroes hangsúlyozni kívánta, hogy a médiaszabadság és médiapluralizmus „nem csupán az uniós és a nemzeti jog technikailag helyes alkalmazását jelenti, hanem – ami ennél fontosabb – ezeknek az alapvető elveknek a gyakorlati alkalmazását és előmozdítását”. Az Európai Bizottság, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye mindkét vonatkozásban „továbbra is különösen éber” – tette hozzá a holland liberális politikus.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kroes a levélben felvetette, hogy a KlubRádió frekvenciaengedélyét nem csupán Budapesten nem hosszabbították meg, hanem ez történt egy sor helyi engedély tekintetében is, amit a bizottsági alelnök aggasztónak tart.
Nemzetközi szervezetek és a civil társadalom szervezetei eközben bírálják, hogy a magyar médiatörvény aránytalanul központosított, az EU-ban példátlan mértékű ellenőrzés veszélyének teszi ki a médiát – folytatta Kroes.
A médiaügyi bizottsági alelnök felhívta a figyelmet az alapvető jogok uniós chartájára, amely előírja a médiaszabadság és –pluralizmus tiszteletben tartását. Emlékeztetett arra, hogy az Európa Bizottság tavaly már fellépett a magyar médiatörvény négy olyan elemével szemben, amely nem volt összeegyeztethető az EU-joggal, beleértve abba az alapjogi chartát is. Utalt arra, hogy ő maga létrehozott egy magas szintű szakértői munkacsoportot a volt lett államfő vezetésével. E munkacsoport a médiaszabadság és –pluralizmus ügyében ad tanácsokat, és január 25-én tartja következő ülését.
Kroes – a szóvivő tájékoztatás szerint – „erőteljesen sürgette”, hogy a magyar kormány hajtsa végre a magyar Alkotmánybíróság tavaly december 19-i döntését, amely kimondta, hogy a médiatörvény alkotmányellenes módon korlátozza az írott sajtó szabadságát. Így például – tette hozzá az alelnök – az alkotmánybírósági döntés értelmében az újságírók azonnali érvénnyel titokban tarthatják forrásaikat. Május 31-ig kell végrehajtania a parlamentnek az egyéb változtatásokat, beleértve annak a kötelezettségnek az eltörlését, amelynek értelmében a nyomtatott és az online médiának engedélyt kell kérnie a nyilatkozótól az általa tett nyilatkozatok közzétételére.
A rádiófrekvenciák engedélyezését illetően Neelie Kroes megállapította: a nemzeti kormányok az uniós jog értelmében jogosultak ugyan megfogalmazni az engedélyezés közérdekű feltételeit – beleérve a kulturális és nyelvi diverzitás, illetve a médiapluralizmus szempontjait –, de az odaítélési folyamatnak objektívnek, átláthatónak, diszkriminációtól mentesnek és arányosnak kell lennie. A feleknek a nemzeti jogrendszerben lehetőséget kell adni a fellebbezésre a frekvenciadöntés ellen olyan esetekre, amikor úgy ítélik meg, hogy ezt az uniós jogi előírást nem tartották tiszteletben.
Neelie Kroes felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nem korlátozza a kiadható engedélyek számát, a választás a magyar kormányé. A bizottsági alelnök hisz abban, hogy minél több versenylehetőséget kell nyitni, és a levélben „bátorította” a magyar hatóságokat további rádióengedélyek kiadására. Kifejezte egyúttal reményét, hogy a sikertelen pályázók internetes rádióállomásként működhetnek majd.