nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Elfogadták a médiatörvényt

Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya.

MTI | 2010. december 21.
|  

A jogszabály alapján az MTI gyárthatja a közszolgálati hírműsorokat, a két nagy kereskedelmi televízió híradóiban a bűnügyi hírek aránya éves átlagban nem haladhatja meg a húsz százalékot, magyar zenei kvótát vezetnek be a rádiók számára, a reklámok pedig nem lehetnek hangosabbak, mint a műsor, amelyet megszakítanak. Egy hétfőn benyújtott, majd jóváhagyott zárószavazás előtti módosító javaslat elhalasztotta a digitális átállás határidejét, ugyanakkor a kormánypártok sem támogatták, hogy a médiahatóság által megbírságolt médiumoknak azonnal fizetniük kelljen.

Az Országgyűlés keddre virradó éjszaka a Fidesz és a KDNP képviselőinek támogatásával fogadta el a három fideszes képviselő - Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal - által benyújtott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 180 oldalas indítványt, amely a többi között szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, illetve rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is.

A név szerinti szavazás kezdetén az LMP képviselői tiltakozásul leragasztották a szájukat, a párt két képviselője, Szabó Rebeka és Schering Gábor pedig "A magyar sajtószabadság élt 21 évet" feliratú transzparenst mutatott fel. A szocialista Szanyi Tibor a szavazáskor egy szájkosarat emelt fel.

A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselő (a Jobbik és az LMP frakciójának jelenlévő tagjai, valamint négy MSZP-s képviselő) nemmel szavazott, 16 szocialista képviselő tartózkodott.

A parlament döntésével hatályon kívül helyezte a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, a sajtótörvényt, továbbá a nemzeti hírügynökségről szóló jogszabályt. Az új médiatörvény hatálya alá tartozik januártól minden Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató és itt kiadott sajtótermék, valamint bizonyos esetekben a más országból nyújtott, de ide irányuló, itt terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatások is.

Ez azt is jelenti, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként működő médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt, vagy a november elején elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit. Így például gyűlöletet kelt személyek, nemzetek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, valamely egyház, vallási közösség ellen, illetve az általa közöltek alkalmasak valamely közösség megsértésére, kirekesztésére.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió forint, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetőit pedig maximum 2 millió forint bírsággal sújthatja.

A bírságot azonban a médiumoknak - bár egy, az alkotmányügyi bizottság által hétfőn benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat ezt célozta - nem kell azonnal befizetniük, hanem kérhetik a határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól. A könnyítést tartalmazó módosító javaslatot Pálffy Istvánnal (KDNP) jegyző fideszes L. Simon László azt korábban úgy indokolta: megszüntetik annak lehetőségét, hogy egy jelentős bírság előzetes befizetésével a lapkiadók ellehetetlenüljenek.

A törvény alapján az NMHH a médiaszolgáltatási jogosultság felfüggesztéséről és a médiaszolgáltatás törléséről is dönthet. Az előbbi időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén 3 órától egy hétig terjedhet, míg a nyilvántartásból való törlés után a médiaszolgáltatás többé nem tehető elérhetővé.

A médiahatóság hivatala nyilvántartást vezet a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, nyomtatott és internetes sajtótermékekről, hírportálokról. A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövőbeni kiadója kezdeményezheti, a kérelemről az NMHH 15 napon belül határoz.

A lineáris médiaszolgáltatásra jogosultak az NMHH által meghatározott mértékű médiaszolgáltatási díjat fizetnek, negyedévenként előre. A díjfizetés késedelme esetén a médiatanács a szerződést 30 napos határidővel felmondhatja.

Az NMHH hatósági eljárásban jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, műsorterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot magában foglaló – adatot tartalmazó eszközöket, iratokat, dokumentumokat megtekinteni, megvizsgálni, róluk másolatot, kivonatot készíteni.

A jogszabály rögzíti, hogy a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a kiadó ugyanakkor felelősséggel tartozik a törvényben foglaltak betartásáért. Kiemelten fontos értéknek nevezi az indítvány a médiaszolgáltatások sokszínűségét, hangsúlyozva, hogy a sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának megakadályozására is.

Ennek érdekében kimondja, hogy a legalább 35 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező televízió, rádió, illetve az e piacokon együtt legalább 40 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, annak bármely tulajdonosa és a benne befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás nem indíthat új médiaszolgáltatást. Sőt, a műsorstruktúra módosításával, magyar és a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon kötelesek lépéseket tenni a médiapiac sokszínűségéért.

A médiatörvény alapján a közszolgálati médiumok az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenek, vezetői és a tevékenységükben részt vevők szakmai autonómiát élveznek. A közmédiumok működése állami finanszírozás mellett történik, tevékenységük nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból támogatja a közmédiumok feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámainak előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét. Az alap jogi személy, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, kezelője a médiatanács, a vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezését, a médiatanács elnöke gyakorolja.

A közmédia finanszírozására szolgáló összeg elosztásáról a héttagú – a közmédiumok vezérigazgatóiból, az alap vezérigazgatójából és az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált két tagból álló - Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt minden év szeptember végéig.

A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait és kötelezettségeit ugyancsak a médiaszolgáltatás-támogató alap gyakorolja. Az alap a közszolgálati médiavagyont nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, továbbá gondoskodnia kell a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó archívumok megőrzéséről is.

A törvény szerint a médiatanács Közszolgálati Kódexet fogad el, amely a közszolgálati médiumok számára iránymutatást ad a médiaszolgáltatás megfelelő elveire vonatkozóan. A kódex módosításáról a kuratórium egyetértésével a tizennégy tagú, egyházi és civil szervezetek képviselőit tömörítő Közszolgálati Testület dönthet.

Változás, hogy a törvény az MTI-hez telepíti a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártását és a közszolgálati médiumok hírportáljának működtetését. A javaslat indoklása szerint a hírszerkesztőségek összevonása nem jár együtt a hírműsorok műsoridejének csökkenésével, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a közmédia a rendelkezésre álló kapacitás hatékonyabb kihasználásával tudósítson a közéleti eseményekről.

A médiatörvény magában foglalja a Közszolgálati Közalapítvány és kezelő szerve, a kuratórium működésével összefüggésben nyáron elfogadott szabályokat is. Ezek értelmében a közalapítvány a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosa. A kuratórium 6 tagját az Országgyűlés választja, az elnököt és további egy tagot a médiatanács delegál, mindegyikük mandátuma 9 évre szól. A kuratórium ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósulását és megválasztja a közmédiumok vezérigazgatóit.

A közmédiumok ügyvezetését a közös felügyelőbizottság ellenőrzi; elnökét és 3 tagját a kuratórium választja, egyet a munkavállalók.

A törvény megismétli és részletezi az NMHH működésének júliusban elfogadott szabályait is. A médiahatóság autonóm államigazgatási szerv, a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, elnökét – aki egyben a médiatanács elnökjelöltje - a miniszterelnök 9 évre nevezi ki.

A médiatanács elnökét és 4 tagját a parlament egyidejű listás szavazással, kétharmados többséggel választja. A médiatanács ellátja az állami tulajdonban lévő frekvenciákat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának feladatait, műsorfigyelő szolgálatot működtet, ellenőrzi a hatósági szerződések megtartását, kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, médiapiaci ágazati vizsgálatot, piacfelügyeleti eljárást folytat le.

A médiatanács elnöke - a fideszes Rogán Antal javaslatára hétfőn elfogadott alkotmánymódosítással összhangban - rendeletet adhat ki a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak és az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével kapcsolatban.

A médiahatóság költségvetéséről az Országgyűlés dönt. Az NMHH a működésre és tartalékképzésére fel nem használt frekvenciadíjakat a hatóság a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapba fizeti be.

A törvény alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatást és médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve a sajtótermékek olvasóit megillető jogok és érdekek érvényesülésében a média- és hírközlési biztos működik közre. A biztost az NMHH elnöke nevezi ki.

A biztoshoz érdeksérelem vagy annak veszélye esetén egyes felhasználók és érdekképviseleti szervek is panasszal fordulhatnak. A biztos a panaszt megvizsgálja és elbírálja, valamint hivatalból is indíthat vizsgálatot. Ha a panaszt megalapozottnak találja, tájékoztatja a panaszost a nyitva álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről.

A biztos az érdeksérelem kivizsgálásakor bármely szolgáltatótól vagy kiadótól adatokat és felvilágosítást kérhet. A szolgáltató 15 napon belül köteles a kért adatot átadni, abban az esetben is, ha az üzleti titoknak minősül (amit a biztos köteles megtartani). Eljárásakor a biztos egyeztetést folytat a szolgáltatóval. Ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az érdeksérelem megszüntetését vagy orvoslását. A kezdeményezés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet nyilvánosságra hozhat.

Egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával arról is döntött a Ház, hogy a digitális átállásnak a jövő év vége helyett 2012. december 31-ig kell megvalósulnia úgy, hogy a lakosság legalább 94 százalékát elérje a digitális műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztés vételére alkalmas készülék. A módosítás kimondja: ha e feltételek nem biztosíthatók, a televíziós médiaszolgáltatások digitális átállásának határnapja a feltételek teljesülésével esik egybe, de legkésőbb 2014. december 31-ig meg kell történnie.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X