-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A jelenlegi formában elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti alaptanterv tervezetét (NAT) a Magyartanárok Egyesülete, szerintük az a magyartanításban nem indítana el kedvező változásokat, s gátja lenne a tantárgy feltétlenül szükséges, és részben már megindult szemléleti és módszertani megújulásának.
Az egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a tervezet indokolatlanul viseli a Nemzeti alaptanterv nevet, ugyanis az a részletezettsége miatt nem pusztán közös alapot, különböző tantervek közös alapját, közös nevezőjét, valamiféle nemzeti minimumot jelöl ki, hanem ismeretanyaga (közműveltségi tartalmai) tekintetében nagyjából kitölti a kerettanterveket, illetve a helyi tanterveket is; jórészt átveszi ezek szerepét.
Úgy látják, ha a NAT ilyen marad, akkor nem fogja megteremteni a közös nemzeti műveltség alapját, nem éri el a deklarált célt, a nemzeti közösség rétegeinek, illetve tagjainak egymással való szót értését. Mint írták, ilyen mennyiségű közműveltségi tartalom a szakiskola közműveltségi időkeretében, az összórakeret 33 százalékában nem közvetíthető, a szakközépiskolák időkeretének erre fordítható 60 százaléka sem elegendő ekkora tananyagmennyiség átadására. Azaz a NAT valójában csak a gimnáziumi oktatás közös műveltségtartalmát adja meg, így a tervek szerint a korcsoportnak csupán mintegy 20 százaléka kaphatja meg a közös nemzeti műveltségalapot – tette hozzá a szervezet.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kitértek arra is, hogy az erkölcstan különálló tantárgyként való megfogalmazása idegen a NAT egész – műveltségi területekben gondolkozó – szerkezetétől. Egyéb megfontolások mellett annak kötelező bevezetése szerintük azért is vitatható, mert ennek a 9-12. évfolyamokon biztosított óraszáma „elszívja a levegőt”, elveszi a teret a Magyarországon a demokrácia fejlődése szempontjából kulcsfontosságú társadalomismeret, illetve ennek rokontárgyai elől.
Nem tartják indokoltnak, hogy a fejlesztési feladatokat lajstromozó rész szakít a megnyújtott – hatéves – alapozó szakasz koncepciójával, mivel az szerintük sokat tehetett volna az esélyek egyenlőtlenségének csökkentése érdekében.
Az egyesület úgy fogalmazott: magyar nyelv és irodalomból a tervezet legkártékonyabb vonása a kötelezendően „megtanítandó” művek rendkívül magas száma. A mintegy kétszáz, legalább szerzői névvel, de az esetek egyharmadában konkrét címmel is előírt mű véleményük szerint lehetetlenné teszi a szövegeknél való igazi elidőzést, a diák és a szöveg közötti, a tanár irányításával folyó interakciót, beszélgetést. Úgy vélik, ennyi művet csak „leadni” lehet, a személyes műveltség részévé tenni nem.
Azt ugyanakkor örvendetesnek tartják, hogy a NAT négyéves iskolaszakaszokra, s nem évpárokra adja meg a közműveltségi tartalmakat. A másik pozitívumnak azt nevezik, hogy a szerzőket és azok műveit a tanterv ábécében és nem időrendben sorolja föl. Hozzátették: az új alaptanterv tervezete a műlistája terjedelmében a leginkább az 1978-as tantervhez hasonlít. Mint írták, az előírt kanonizált művek nagy száma a gyakorlatban lehetetlenné teszi a kortárs művek és a populáris alkotások nagyobb mérvű bevonását az irodalomtanításba; ez pedig végső soron a klasszikus alkotások befogadásának is árt, mivel a „jelentől elzárt múzeummá teszi az irodalomórát”.
Álláspontjuk szerint egy olyan Nemzeti alaptantervnek, amely valóban biztosítani kívánná az iskolai önállóságot, a módszertani szabadságot, és valóban lehetővé akarná tenni a differenciálást, a jelenlegi műlistának legfeljebb a harmadát, a legeslegfontosabb 20-30 művet lenne szabad tartalmaznia. Ebben az esetben a szakközépiskola és a szakiskola sem fosztatna meg a közös nemzeti műveltségtől, a közös nemzeti minimumtól.
Egy ilyen kívánatos nemzeti alaptantervben sokszor csak példaként szerepelnének művek – írták, hozzátéve: egy-egy nagy költőnek pedig csak két-három műve lenne cím szerint megadva, s emellett csupán egy „tól-ig” határ szerepelne. „Mondjuk Petőfitől a Nemzeti dal, Az alföld és a Szeptember végén, és „további öt-tíz költemény” – szemben a jelenlegi tervezetben szereplő 24 verssel. Ez esetben a tanterv nem szakadna el a realitástól, és nem késztetné rohanásra és frontális tananyagleadásra a tanárokat” – fogalmazott a Magyartanárok Egyesülete.
Korábban Takaró Mihály irodalomtörténész is bírálta az új NAT-ot, és múlt pénteken a történelem rész visszavonását kérte a Történelemtanárok Egylete. A társadalmi vita során a véleményeket március 2-ig várták. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője múlt pénteken az MTI kérdésére azt mondta, hogy csaknem ezer hozzászólás érkezett. Most a közigazgatási véleményezési szakasz következik, amelynek határideje március 9-e.
Kaposi József közlése szerint a beérkezett szakmai véleményeket a jövő hét elején elkezdik a szakmai bizottságok áttekinteni, és egy-másfél hét múlva már látni lehet azokat az irányokat, esetleges változtatásokat, amelyek átvezethetők lesznek. A főigazgató az MTI értesülését megerősítve elmondta még: a dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia is véleményezi, és külön kérték az irodalomtörténeti rész áttekintését.