nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Élet és Fény a Tolnai-hegyháton – Térítők a cigány apostol nyomában

Élet és Fény, Vie et Lumiére – így hívják a Franciaországban népes evangéliumi gyülekezetet, amely Magyarországon két központtal néhány száz cigány származású hívőt mondhat magáénak. Cigány nyelven tartják szertartásaikat, teljes alámerítkezéssel keresztelkednek.

MTI / Tóth Ferenc | 2011. április 6.
|  

A gyönki bibliaiskola gyülekezeti termében a vasárnap délutáni istentiszteleten egy műanyag kerti medence áll, az igehirdetés közben fiúk, férfiak hordják bele a vizet. A medence szélét fehér ruhával takarták le, az ünnep tiszteletére virágokkal díszítették fel.

A szószék előtt fehér ünneplőben hatan várnak a keresztelésre; elsőként a gyulaji Müller Gábor áll a medencébe. A pásztorok egy csokor virágot adnak a kezébe, majd leültetik. „Hiszed, hogy Jézus Krisztus meghalt érted a kereszten, hiszed, hogy megbocsátotta a bűnödet, fogod követni őt jóban, rosszban? – hangzik el három kérdés. Az igenlő válasz után „Jézus, Isten és a Szentlélek nevében” megkeresztelik a férfit, azaz hanyatt fektetik a medencében. A szertartást minden esetben felszabadult gitár és ének zárja, a keresztséget frissen elnyert hívő pedig boldogan vonul száraz ruhát ölteni a teremmel szomszédos helyiségbe. A férfit cigány származású felesége, Erzsébet, még katolikusként a keresztségen átesett keresztgyerekeik, és egy idős paksi asszony követi a sorban.

Kép az Élet és Fény egy 2009-es franciaországi ünnepségéről.
Kép az Élet és Fény egy 2009-es franciaországi ünnepségéről.
(Forrás: http://vieetlumiere.centerblog.net/)

– Nagy ünnep ez, hiszen öt éve tartottunk utoljára keresztelőt – mondta az MTI-Pressnek a szertartás után Kalányos János, a gyülekezet egyik lelkésze.

A férfi – aki a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője is – először 1993-ban találkozott a francia misszió pásztoraival, akik akkor jöttek először Magyarországra. Eleinte csak tolmácsolt nekik, majd egy év elteltével ő is alámerítkezett.

– Hallottam, hogyan hirdetik az evangéliumot, és megérintették a lelkemet. Megváltozott az életem, másképpen látom a világot, el tudom választani a jót a rossztól – idézte fel az 57 éves, beás és lovári cigány származású gyülekezeti pásztor.

Követni kell a tízparancsolatot

A francia misszió 1994-ben Gyönkön felépített egy bibliaiskolát, amelyet templomnak, illetve szállás és oktatás céljára is használnak. Van csoportjuk – többnyire beás cigányokkal – Gyönkön, Gyulajon, Pincehelyen, Pakson, Tamásiban pedig most szerveződik. Tolna megye mellett Debrecen környékén találtak követőkre, a honi gyülekezet mögött álló Élet és Fény Alapítvány is debreceni székhelyű. Nem csatlakoztak hozzájuk tömegek, Kalányos János úgy száz hívőről tud Tolnában. – Nemcsak azt kell mondani, hogy hiszek istenben, hanem istennek vannak elvárásai: követni kell a tízparancsolatot” – magyarázta.

A mintegy kétórás istentiszteleten a gyülekezet francia lelkészei is hirdettek igét, az ő szavaikat gyönki cigány lelkészek fordították magyarra. A református Károli-bibliát tekintik magukénak, az istentisztelet két nyelven zajlik, szintó, azaz a köszörűs vagy másképp a német cigányok nyelvén is elhangzanak a prédikációk. [A szintó nem tartozik hazánkban a romák által gyakran beszélt nyelvek közé, mely inkább a lovári vagy a beás. Lásd a cikk végén belinkelt írásainkat mindhárom nyelvről. Szerk.] A szószékre írt Hejlego Puho szintó nyelven Szent könyvet jelent. Hetente tartanak istentiszteletet, a vasárnapi, gyönki alkalmon úrvacsorát is bemutatnak kenyérrel és borral. Bibliai imádság helyett „szívből jövő imát” mondanak, saját szavaikkal.

Arra a kérdésre, hogy miért csatlakoztak a gyülekezethez, Müller Gábor azt válaszolta, hogy azért, mert „az igaz isten szavát hirdetik”. A 48 éves férfi – aki a gyulaji önkormányzat zöldség-gyümölcstermesztő programjában dolgozik – elárulta, hogy feleségével, Erzsébettel katolikusként korábban is járt templomba, a helyi plébánossal nincsenek rossz viszonyban, hiszen „ő is isten szavát hirdeti”.

Josué Meinhardt, a misszió egyik francia lelkésze megerősítette, hogy elismerik a keresztény egyházakat. Azzal kapcsolatban, hogy mégis miben tartják magukat különbözőnek a történelmi egyházaktól, megjegyezte: Jézus tanítása volt, hogy menjenek a világba, és hirdessék az igét. Társa, Eric Berger hozzátette, hogy számukra nem a kövek jelentik a templomot, hanem azok, akik bent vannak.

– Ha akarjuk, kimegyünk a szabadba, és ott tartjuk meg az istentiszteletet – érzékeltette.

A két lelkész szerint a Vie et Lumiére evangéliumi cigány missziót mintegy kétszázezren követik, és körülbelül kétezer pásztor gondozza lelküket. A misszió francia honlapja 204 gyülekezetről számol be, Franciaország mellett Angliában, Európában, Oroszországban, Törökországban térítenek. Bibliaiskolát működtetnek Gyönkön, Moszkvában és az indiai Bangalorban. Alapítóként egy nem cigány (gadjo – gádzsó) protestáns lelkészt, a cigányok apostolának nevezett Clément Le Cossecet tisztelik, aki 1952-ben hozta létre a Mission Évangélique Tsigane-t, a Vie et Lumiére elődjét. Az alapító 2001-es halála óta George Meyer a misszió vezetője.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X