-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Oktatásért Felelős Államtitkárság közleményben kijelenti, hogy az origo.hu-n megjelent, a nyelvvizsgák lehetséges átalakításáról szóló anyagnak a legcsekélyebb köze sincs a valósághoz. Az origo.hu a birtokába került nem végleges stratégiatervezet alapján azt írja: a kormány létrehozna egy „szuperközpontot”, mellyel véget vetne annak, hogy a legkülönbözőbb tesztekkel mérjék a nyelvvizsgázók tudását a vizsgaközpontok.
Az [origo] birtokába került nyelvoktatási stratégia tervezete szerint – amely elfogadása előtt még változhat – a kormány javaslata „egyetlen központ létesítése, amely kidolgozza a feladatokat, elvégzi az előteszteket, állandóan frissíti a feladatsorokat – erre kiképzett tanári testülete segítségével – és rendszeresen ellenőrzi a vizsgaközpontokat, ezek mellett vizsgáztat is”. A koncepció által „szuperközpontnak” nevezett szervezet a tervek szerint a saját nyelvvizsgáiból tartaná el magát, „ezen felül a feladatírásért, egyéb szolgáltatásokért a nyelvvizsgaközpontoktól díjat szed”.
A tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogy mi lenne a sorsa a jelenleg létező nyelvvizsgaközpontoknak, de a stratégiából úgy tűnik, hogy továbbra is vizsgáztathatnának, csak a teszteket nem maguk állítanák össze, hanem a „szuperközpont”.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az oktatási államtitkárság koncepciója szerint az „alapos szabályozás ellenére is számos kérdés merül fel a nyelvvizsgáztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatban”. A nyelvoktatási stratégia tervezete szerint egynyelvű és kétnyelvű rendszerek élnek párhuzamosan, ami „szükségképpen kizárja az összehasonlíthatóságot és egyenértékűséget”. A tervezetben emellett az áll, hogy „sem a feladattípusok, sem az értékelés nem összehangolt”. A tervezet megállapítása szerint „egyesek magyarul, mások a mért idegen nyelven fogalmazzák meg a feladatokat”. A tervezet hozzáteszi, hogy a vizsgafeladatokat, illetve a feladattípusokat nem kötelező előtesztelni, „egyes központok megteszik, mások nem”.
Az államtitkárság stratégiatervezete a változtatások pénzügyi vonatkozásairól azt írja, hogy a „szuperközpont” létrehozása után a nyelvvizsgaközpontoknak „kevesebb feladatot kell ellátniuk, így alacsonyabb költségekkel működnek, tehát nem szükséges a piaci áraikat emelniük”.
Az államtitkárság tervezete emellett megállapítja, hogy „vannak könnyebb és nehezebb nyelvvizsgaközpontok, és vannak alacsonyabb és magasabb elfogadási küszöbök”. A Budapesti Műszaki Egyetem nyelvvizsga-központjának egyik vizsgáztatója a feladatokról azt mondta az [origo]-nak, hogy „valóban eltérhetnek egymástól az egyes feladatsorok, de túlzás lenne azt állítani, hogy az egyik sokkal könnyebb, a másik nehezebb”. A névtelenséget kérő vizsgáztató szerint valakinek jobban megy a fordítás, és a nyelvtani teszt, másoknak a hiányos szöveg kiegészítése vagy a fogalmazás „fekszik”. Hozzátette, hogy volt olyan tanulója, aki a kétnyelvű vizsgákon sorozatosan megbukott, de az egynyelvű angol vizsgája elsőre sikerült.