-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A kopt keresztények, noha csaknem kétezer éve élnek Egyiptomban, az utóbbi években egyre inkább hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve a legnépesebb arab országban. A szilveszter éjszakáján egy alexandriai kopt templom ellen elkövetett véres merénylet nem az első erőszakos cselekmény egy muzulmán ország keresztény kisebbsége ellen, ami a radikális iszlám terjedésére utal.
A kopt elnevezés görög eredetű, és annyit jelent: egyiptomi. Az ottani keresztények története a Krisztus utáni I. századig nyúlik vissza, amikor Márk apostol (későbbi vértanú) megkezdte a keresztény hit terjesztését Alexandriában. Emiatt a kopt keresztények szervezetét alexandrinus egyháznak is szokták nevezni. Utóbbi 451-ben szakadt el a római egyháztól, miután a két felekezet nem tudta összeegyeztetni Jézus természetéről vallott nézeteit. A kopt keresztények feje kezdettől fogva az alexandriai pátriárka, aki a római pápával és a konstantinápolyi ortodox pátriárkával együtt a keresztények legfőbb vallási méltóságának számít. A jelenlegi kopt pátriárka, III. Anba Senuda pápa 1971 óta van hivatalban; őt tekintik Szent Márk 117. utódának.
A koptok a III. századtól kezdve saját nyelvet beszéltek, ám ezt a VIII. században az arab nyelv váltotta fel. Azóta a kopt nyelvet csak szakrális célokra használják. Írásjelei a görög ábécéből származnak, kiegészítve néhány saját betűvel – írta a Berliner Zeitung.
A koptok hátrányos megkülönböztetése még az Oszmán Birodalom idején kezdődött Egyiptomban. Egy akkor kiadott szultáni rendelet képezi a jogelődjét annak a ma is hatályos előírásnak, amelynek értelmében személyesen az államfőnek kell engedélyeznie, ha egy kopt egyházközség renováltatni akarja a templomát, vagy újat akar építtetni. A kérvénynek el kell jutnia az elnök asztalára. Ám még ha aláírja is azt, később nem ritkán a helyi hatóság vagy a rendőrség akadályozza meg a terv megvalósítását.
A diszkriminációnak sok formája létezik, kezdve a számos foglalkozásból való kizárással a vallásnak a személyi igazolványban történő feltüntetéséig. Ez utóbbi nem kifejezetten segíti elő a muzulmán polgárokkal való egyenlő bánásmódot a hivatalokban. Az egyiptomi hivatalos statisztika szerint az ország lakosságának egytizede kopt keresztény – ám e felekezet tagjai ezt az arányt túl alacsonynak tartják, és a hétköznapi diszkrimináció részének tekintik.
Az egyiptomi állam – az elnöktől a belügyminiszteren át Alexandria kormányzójáig és a híres Al-Azhar egyetem sejkjéig, Egyiptom legfőbb iszlám méltóságáig – elítélte ugyan a szilveszteri merényletet, ám a koptok nagy része szemforgatásnak tartja ezt. Elvégre az egyiptomi állam fizeti, és az Al-Azhar egyetem képezi ki azokat az előimádkozókat, akik pénteki prédikációikban arra szólítják fel a muzulmánokat, hogy kerüljék a keresztényeket, mert azok „hitetlenek".
Nagy nyugtalanságot váltott ki, amikor Szalim al-Avva teológus, az iszlám vallástudósok nemzetközi egyesületének főtitkára azt állította: a koptok fegyvereket halmoznak fel templomaikban azzal a céllal, hogy saját köztársaságot hozzanak létre Egyiptom földjén. Egyszerű muzulmánok ilyen uszító kijelentések hallatán, ha bemennek a munkahelyükre, ahol kopt honfitársaik kérvénye kerül a kezükbe, gyaníthatóan nem ugyanazzal a műgonddal intézik azokat, mint egy muzulmán egyiptomi kérvényét.
Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztetett rá, a kopt keresztények helyzete Anvar Szadat államfő hivatali ideje (1970-81) alatt kezdett el romlani. Azokban az években az állam polgári alapjai egyre inkább vallási irányba tolódtak el. Megerősíti ezt az Al-Azhar egyetem fejének nemrég elhangzott kijelentése is, miszerint Egyiptom nem világi, hanem iszlám állam. Ennek konkrét következményeként a koptok alulreprezentáltak az államban. A hadseregben nem tölthetnek be tábornoki rangot, az államigazgatásban nem lehetnek kormányzók, egyetemeken pedig dékánok. A rendőrség kötelékében nem szolgál egyetlen kopt sem, és a parlamentben is egy kézen meg lehet számlálni a kopt képviselőket.
Kritikusan vélekednek a koptok hazájuk igazságszolgáltatásáról is, szerintük a hatóságok túl sok esetben nem torolják meg a sérelmükre elkövetett túlkapásokat. 2000. január 2-án a felső-egyiptomi Kuseh faluban iszlamista szélsőségesek 21 koptot mészároltak le. A bíróság azonban mind a 89 vádlottat szabadlábra helyezte. III. Senuda pápa élesen bírálta a döntést – eredmény nélkül. Koptok és muzulmánok összetűzései után az állam gyakran szervez „békítő fórumokat". A koptok azonban ezt kozmetikának tartják, és nem vesznek rajtuk részt, mégpedig azért, mert a szervezők egy kalap alá veszik a tetteseket és az áldozatokat.
Tetten érhető a hátrányos megkülönböztetés az áttérésben is. A legfelsőbb közigazgatási bíróság 2008-ban úgy határozott, hogy a muzulmánokat nem illeti meg a más vallásra való áttérés joga. Egy másik döntése értelmében azoknak a keresztényeknek a személyi igazolványába, akik előbb áttértek az iszlám vallásra, majd visszatértek a keresztény hitre, be kell jegyezni a „korábban muzulmán" szöveget. Diszkriminatív az a törvény is, amely előírja, hogy az iszlámra áttérők gyermekei automatikusan muzulmánnak minősülnek – akkor is, ha már nagykorúak.
Elképedés lett úrrá a koptokon, amikor Hoszni Mubarak elnök a sertésinfluenza 2009. évi kitörésekor elrendelte: 24 órán belül le kell ölni az összes disznót Egyiptomban. Ez az intézkedés több mint százezer koptot érintett, akik a Mukattam hegy környékén Kairó kommunális hulladékán hizlaltak sertéseket – és az elnöki rendelet nyomán máról holnapra elszegényedtek. Kártalanításra a mai napig hiába várnak.