nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
2500 éves táblák a babiloni fogságról

A zsidók babiloni fogságát dokumentáló, 2500 éves akkád ékírásos agyagtáblák első kiállítása nyílt meg a héten Jeruzsálemben, a Biblia Földjei Múzeumában – értesült a Ynet, a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja.

MTI | 2015. február 7.
|  

A babiloni folyóknál címmel nyitotta meg kapuit a zsidók Bibliában megírt babiloni fogságának legkorábbi tárgyi emlékeit bemutató kiállítás. Itt látható első alkalommal az Irakban megtalált, mintegy száz, tenyérnyi, akkád ékírásos agyagtáblácska.

A legkorábbi „irat” tizenöt évvel Jeruzsálem első szentélyének elpusztítása után, még a hódító II. Nabú-kudurri-uszur uralmának idején, i. e. 572-ben készült, és tanításért járó pénzek kifizetése körüli vitáról szól a korabeli zsidó közösségben.

A kiállítást szervező szakemberek már legalább tíz éve tudtak a Londonban élő izraeli műgyűjtő, David Szofer magántulajdonában lévő agyagtáblák létezéséről, de azok jelentőségét csak mintegy három éve ismerték fel, miután a múzeum kutatói a tárlat előkészítésekor megismerkedhettek a gyűjteménnyel.

Az agyagtáblákba vésett szerződésekből, hagyatéki felsorolásokból, adózási iratokból kiderül, hogy a Mezopotámiába hurcolt, vagy a katonákkal önként távozó zsidók több száz évvel száműzetésük kezdete után is héber dátumokat használtak, generációkon át megtartották jellegzetes héber neveiket is.

A nagyközönség első alkalommal láthatja a leleteket, amelyek az anyagot Londonból Jeruzsálembe kísérő, akkádul folyékonyan olvasó Irving Finkel szerint nemcsak a régészek és a tudósok, hanem egész Izrael számára különleges jelentőségűek, mert a Júdeában és Mezopotámiában egykor élt zsidók jelenlétének ókori tárgyi bizonyítékai.

Finkel elmondta a Ynetnek, hogy a zsidók a királytól művelésre alkalmas földet kaptak, amiért bérleti díjat és adót kellett fizetniük. Az agyagtáblák egy része olyan számla, amelyen akkád nyelven rögzítik a befizetett ellenértékeket, a tenyérnyi nagyságú agyagdarabokon vannak korabeli „törlések”, javítások is.

A zsidó vallásról, a lerombolt jeruzsálemi szentélyről nem esik szó a napi üzleti ügyek közt, ám családi kötelékeket rögzítenek, olykor számos egymást követő nemzedéket egészen II. Kürosz perzsa király idejéig, aki megengedte a zsidóknak, hogy hazatérjenek őseik földjére és Jeruzsálemben ismét felépítsék a szentélyt. Az iratok alapján a száműzetésben élő zsidók évszázadokon át harmóniában éltek a többi kisebbséggel.

Noha a világ múzeumaiban mintegy nyolcezer akkád nyelvű agyagtáblát őriznek, a Biblia szerinti „babiloni fogságban” élő zsidó közösségről szóló korabeli írásokról eddig nem tudtak. A kiállítás kurátora, Filip Vukosavovic azt nyilatkozta a Ynetnek, hogy a lelet jelentősége a múlt század közepén talált világhírű kumráni tekercsekkel vetekszik. „Először sikerült ismeretekhez jutni a babiloni talmud bölcseinek őseiről, a táblákon említett emberek életéről” – mondta Vukosavovic.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X