-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A mongolok szerint hajdan egy több tagból álló csillagrendszerben éltünk, s hogy ma nem így van, abban a mormotának kulcsszerepe van.
A nomád pásztoroknak sok idejük jutott rá, hogy alaposan megfigyeljék a csillagokat, s neveket adjanak nekik – a mongol puszták felett részletgazdagon fénylik az éjszakai égbolt. A mongolok csillagokkal kapcsolatos ismereteinek egyik régi, látványos és kézzelfogható emléke egy 16. századra keltezett fanyomatos csillagtérkép, amit ma a Mongol Állami Könyvtárban őriznek. A kör alakú, másfél méter átmérőjű térképen mintegy 1400 csillag van feltüntetve mongol nevével együtt.
Természetesen ez a térkép nem csak a mongol pásztorok megfigyelésein alapul, hanem a kínai, a tibeti vagy épp az indiai tudomány eredményei is tükröződnek rajta. A tudós vizsgálódás és a csillagkatalógus mellett azonban érdekesek azok a történetek, legendák is, amelyeket a pásztorok az égbolt jelenségeihez kötve meséltek. Fantáziájukat megmozgatta a Nap, a Hold és számos csillagkép is. Az ilyen történetekben megtalálhatjuk a régi mongol hitvilág elemeit, melyek azonban sokszor keverednek a mongolok közt több száz éve jelenlévő buddhizmus hatását mutató elképzelésekkel. Az alábbiakban nem csupán egyes égitestek, égi jelenségek mongol elnevezései kerülnek elő, hanem a hozzájuk kapcsolódó mesés történetek is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Nap
A legszembetűnőbb égi jelenség a Nap (mongolul Нар [nar]), tőle függ az emberek élete, a Nap fénye és melege nélkül nincs élet a Földön, de ha túl sok lenne ezekből, az már pusztítóvá válhat. Egy mongol monda szerint valaha az égen nem egy, hanem hét nap is volt, s a hét nap tüze olyan hőséggel árasztotta el a földet, amit az emberek nem tudtak elviselni, a szárazság elpusztított mindent. Megkértek hát egy neves vitézt, Erhí mergent (Эрхий мэргэн [erhí mergen] ’hüvelyk mesteríjász’), hogy íjával és nyilaival lője le a napokat az égről. Erhí mergen magabiztosan vállalta a feladatot, kevélyen még azt is kijelentette, hogy hét vesszővel hiba nélkül fogja lelőni az összes napot, s ha nem így lenne, levágja az íjhúr feszítésére használt hüvelykujját és a föld alá bújik. El is kezdte sorban lenyilazni a napokat, s az első hatot mind le is lőtte egy-egy pontos lövéssel. De mikor hetedszer is megfeszítette íját, s kilőtte nyílvesszőjét, épp egy fecske repült arra az égen, s a nyílvessző a fecske farkát eltalálva irányt változtatott és célt tévesztett. A hetedik nap ekkor megriadt és elbújt a hegyek mögé, már nem lehetett lelőni. Erhí mergen megharagudott a fecskére és lovával üldözőbe vette, de hiába fogadkozott a ló, hogy utoléri, a fecskét nem tudta beérni. A vitéz mérgében levágta lova mellső lábait, s otthagyta a pusztában. A ló megmaradt hátsó lábain ugrándozva ugróegérré változott (a mongol neve алаг даага [alag dág] ’tarka csikó’), a vitéz pedig mivel nem tudta betartani kevély fogadalmát, s nem sikerült hét lövéssel lelőnie a hét napot, ígéretéhez híven levágta hüvelykujjait és egy föld alatti üregbe bújt szégyenében. Az égen megmaradt egyetlen nap máig látható, de óvatosságból el-elbújik, ezért váltakoznak az éjjelek és a nappalok. A fecske farkán, amit Erhí mergen eltalált, ma is ott a nyíl nyoma, ezért villás alakú, s a föld alá bújt vitézből pedig tarbagán (тарвага [tarwag]), egy mormotaféle keletkezett, aminek csak négy ujj van a mellső lábain. A tarbagán hajdani életére emlékezve gyakran előbújik föld alatti odújából, s felágaskodva az eget kémleli. A történet rajzfilmváltozata az alábbi videón látható:
A mongolok egyébként előszeretettel vadásszák a tarbagánt, nagyon zsíros húsa ma is közkedvelt csemegének számít, bár mivel bolhái pestist terjeszthetnek, vadászata nem éppen veszélytelen. A tarbagán vadászatakor a vadász az állat kíváncsiságát használja ki, s feltűnő öltözéket vesz magára. Mikor a tarbagán kíváncsian kibújik az odújából és felegyenesedve a furcsa jelenséget szemléli, jó célpontot nyújt a vadász számára. Ha sikerült elejteni, a legkedveltebb recept szerint úgy készítik el, hogy húsát felforrosított kövekkel együtt visszavarrják a tömlőszerűen lenyúzott bőrébe, s ott párolják meg. Csak a hátáról nem esznek meg egy darabka húst, amit „emberhúsnak” neveznek – ez emlékeztet rá, hogy valamikor ember volt a tarbagán is.
(Forrás: a Magyar-Mongol Nyelvjárás- és Népi Műveltségkutató Expedíció archívuma)
A Hold
A mongoloknál a Hold neve Сар [szar] vagy Саран [szaran], s más nyelvekhez (a magyarhoz is) hasonlóan nem csak az égitestet, hanem a naptári hónapot is ugyanezzel a szóval jelölik. Egyes eredettörténetekben a Hold egy tündér vagy királylány, aki felszállt az égbe, míg egy másik így magyarázza létrejöttét:
Egyszer Buddha mester egyik tanítványának adta a csengőjének a nyelvét, hogy kétszer köpülje meg vele az óceánt, majd jöjjön vissza (ez utalás arra, hogy a szárazföld az idők kezdetén a tejtenger köpülésével jött létre). A tanítvány el is ment, s mikor egyet köpült az óceánon, kibukkant belőle a Nap, mikor másodikat köpült, felbukkant a Hold. Gondolkozott, mi bukkanhat még fel, ha tovább köpül, s mivel kíváncsi volt, nem tartotta Buddha parancsát és harmadszor is megköpülte a tengert. Ekkor létrejött a Fiastyúk csillagkép (lásd alább), majd mikor negyedszer is köpült egy Ráhu nevű óriási szörny bukkant elő, aki fel akarja falni az egész világot. Ekkor Buddha úgy rendelkezett, hogy a Nap és a Hold egyike őrizze Ráhut. A Nap azt mondta, hogy ő olyan forró, hogy ha ő őrizné, akkor elégnének az élőlények – őrizze inkább a hűvös Hold. Így aztán a Hold őrzi, a rajta látható folt Ráhu, aki azonban három évente le akarja gyűrni a Holdat (holdfogyatkozás). Az emberek ilyenkor nagy zajt csapnak, hogy elijesszék.
(Forrás: Wikimedia Commons / Arkrishna, Redtigerxyz / CC BY-SA 3.0)
Más történetek szerint Ráhu ellopta az élet vizét, s mikor Buddha üldözőbe vette, a Nap és a Hold mellett menekült el. Buddha kérdésére a Nap és a Hold megmutatta merre ment, így Buddha el is fogta Ráhut, s derékban kettévágta. Az élet vize, amit lenyelt, kicsordult a testéből, rá a borókára és a fenyőre, amik ettől örökzölddé váltak. Mivel az élet vizétől Ráhu is örökéletű lett, nem halt meg, hanem bosszút esküdött az őt eláruló Nap és Hold ellen, s időnként megpróbálja lenyelni őket (nap- és holdfogyatkozás). Mivel azonban teste alsó része hiányzik, amit lenyelt nem marad meg benne, a Nap és a Hold bántatlanul jut ki a testéből.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rasbak / GNU-FDL 1.2)
A Hold jól látható foltjainak magyarázatát adja az a mítosz, ami szerint Buddha egyszer hatalmas testű nyúllá változott, hogy zsákmányállatként táplálékává váljon az állatoknak, s így segítse őket. A ragadozó állatok meg is ették a nyulat, bőrét pedig az egyik istenség elhelyezte a Holdra, ez látszik rajta ma is.
A bolygók elnevezései
A bolygók elnevezéseire a mongolok kölcsönszavakat és fordításokat is használnak. A kölcsönszavakat a Földön kívüli öt belső bolygóra alkalmazzák, s a mongolok közt elterjedt buddhizmus hatásának köszönhetően – tibeti vagy ujgur közvetítéssel – a szanszkrit nyelvből vették át ezeket. Eszerint mongolul a Merkúr neve Буд [bod] (< szkr. Budha [budha]), a Vénuszé Сугар [szogar] (< szkr. Sukra [szukra]), a Marsé Ангараг [angarag] (< szkr. Aṅgāraka [anggáraka]), a Jupiteré Бархасбадь [barhaszbadi] (< szkr. Bṛhaspati [brhaszpati]), a Szaturnuszé [szancsir] (< szkr. Sanaiscara [szanaiszcsara]), s maga a bolygó jelentésű гариг/гараг [garig/garag] szó is szanszkrit eredetű a mongolban (< szkr. graha [graha]), ahogy a világűr neve is, a сансар [szanszar] (< szkr. saṃsāra ’az élet körforgása’).
A csak viszonylag nemrég felfedezett külső bolygók megnevezésére az európai felfedezőik által a görög-római mitológia alapján adott nevek fordítását használják ma a mongolok. Így az Uránusz nevét a görög mitológiában betöltött szerepének megfelelően a Тэнгрийн хаан [tengrín hán] ’az ég ura’ kifejezéssel fordították le (a [hán] ’kán, uralkodó, császár’ szó helyett használják még itt a ван [van] ’fejedelem, király’ szót is). A Neptunusz hasonló módon [dalaen hán] Далайн хаан ’a tenger ura’ lett, a Plútó pedig (amelyet nemrég visszasoroltak törpebolygóvá) [delhín hán] Дэлхийн хаан ’a föld ura’. A Föld bolygó neve mongolul Дэлхий [delhí], eredeti jelentése ’világ’.
Felhasznált és ajánlott irodalom
Miért jön a nyárra tél? Mongol eredetmondák és mítoszok. Szerk. Birtalan Ágnes, Terebess Kiadó, Budapest 1998
Birtalan Ágnes: Die Mythologie der Mongolischen Volksreligion. (Wörterbuch der Mythologie) Klett-Cotta 2001
Mongol eredetlegendák (mongol nyelven)