Ahogy egyre könnyebb a drónok gyártása, egyre több területen alkalmazzák őket: a hadviselés mellett a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerephez jutnak, bevetik őket a graffitizők ellen, ráadásul vannak típusok, melyek testbeszéddel, rajokban is irányíthatóak. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a talán nem is túl távoli jövőben az Amazon drónokkal kívánja kézbesíteni a megrendelt termékeket. Ez adta az ötletet a most indult lingBuzzFeed szatirikus nyelvészeti blognak, hogy feltegye a kérdést: hogyan alkalmazhatjuk a drónokat a nyelvészetben?

Mihez kezdjen vele a nyelvész?
(Forrás: Wikimedia Commons / Bernd vdB / GNU-FDL 1.2)

1.  A megfigyelői paradoxont kiküszöbölő drón

Régi problémája a szociolingvisztikai (nyelvjárástani, szociológiai néprajzi, antropológiai stb.) kutatásoknak, hogy a megfigyelt személyek vagy közösségek másképp viselkednek (beszélnek) a kutató jelenlétében, mint egyébként. Gyakran viselkednek a kutató (vélt vagy valós) elvárásainak megfelelően, igyekeznek magukról előnyösebb képet kialakítani (bár volt már arra is példa, hogy „megtréfálták”, „átverték” a kutatót). Mennyire lehet megbízhatónak tekinteni a kutatási eredményeket, ha egyszer a kutató befolyásolja az eredményeket?

A megoldás egy csöndes, háttérben meghúzódó drón csúcstechnológiájú multimédiás eszközökkel. Az adatközlők zavartalanul fecserészhetnek, s a kutató nyugodtan elszürcsölhet egy bögre forró csokit, amíg a gép elvégzi a munkát.

2. Nyelvmentő drón

A világ nyelveinek többsége veszélyeztetett. Ezek megmentésére is felhasználhatjuk a drónokat. Ezek felkutatják a kihalással fenyegetett nyelvek beszélőit, majd szótárakkal és nyelvtanokkal bombázzák őket. Eközben beépített hangszóróikon népköltészeti alkotások szólnak, hogy ezzel is kulturális örökségük megőrzésére ösztönözzék a nyelvhasználókat. A kutató újságolvasás vagy shoppingolás közben is biztos lehet benne, hogy a jó ügyért folyó harc egy pillanatra sem áll meg.

3. Tanársegéd-drón

A nyest szerkesztői ezúton is elnézést kérnek egykori tanáraiktól, diáktársaiktól és kollégáiktól, akik hasonló kurzust tartanak, valaha tartottak, vagy a jövőben tartani fognak.

Régóta hangoztatott közhely, hogy a Bevezetés a nyelvtudományba-típusú előadásokat akár egy idomított majom is megtarthatná. Ezt a feladatot azonban egy drón is tökéletesen elláthatná. Ledarálhatja az előíró nyelvészettel kapcsolatos ellentmondásokat, amíg a kutató egy fürdőben áztatja megfáradt testét, vagy éppen fallabdázik. Egyedül a jegybeírás súlyos terhe hárul rá.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

4. A történeti-rekonstrukciós drón

Az összehasonlító nyelvtörténeti kutatások a legmerészebb nézetek szerint sem tudnak tízezer évnél korábbi időszakra visszamenni. Egy tachyon-meghajtású drón azonban képes óránként 9000 órát megtenni visszafele az időben, felkutatni az alapnyelveket és terepmunkát végezni a rekonstrukció érdekében. Ez a drón önvédelmi eszközökkel is rendelkezik, és felveszi a harcot a tömeges szókincs-összehasonlítás híveiként ismert Daleksekkel. Ezalatt a kutató videojátékokkal szórakozhat, vagy írhat egy könyvet a golfról.

5. Az izoglossza-kiigazító drón

Izoglosszáknak a nyelvi jelenségek határait nevezzük. Ezek azok a térképre rajzolt vonalak, melynek egyik oldalán az egyik jelenség található, a másik oldalán a másik – vagy egyik oldalán megfigyelhető egy jelenség, a másikon nem. Jelenség bármi lehet, egy hang, egy szóalak, egy toldalék, egy szerkezet, egy szó vagy egy szónak a jelentése. Sajnos régóta ismert tény, hogy az izoglosszák nem tükrözik pontosan a nyelvi valóságot: a meghúzott vonalak mindkét oldalán találunk olyan beszélőket, akiknél a másik jelenséget találjuk – de van olyan eset is, hogy ugyanazon beszélőnél mindkét jelenség előfordul!

Erre a kellemetlen helyzetre jelentenének megoldást a drónok, melyek az izoglosszák mentén járőröznének, géppisztollyal és mini gránátvetővel lennének felszerelve, és lecsapnának az adott oldalon nem megfelelő szót vagy alakot használókra. Ezalatt a kutatók sütit süthetnének, vagy megnézhetnének egy jó filmet.