-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Érdekes újítást vezetett be Schmitt Pál. Grúziát beszédeiben következetesen Georgiának nevezi.
„Magyarország és Georgia kapcsolatai hosszú időre nyúlnak vissza, és ennek emléket kell állítani” – mondta Schmitt Pál május végén, amikor hivatalában fogadta a grúz elnököt, Miheil Szaakasvilit.
Az államelnök szóhasználata figyelemre méltó. A Köztársasági Elnöki Hivatal holnapján május 23-án publikált cikkben (Magyarország egységes egésznek tekinti Georgiát), melyben a magyar államfő arról biztosítja grúz vendégét, hogy hazánk számára fontos Grúzia függetlensége és szuverenitása, a szerző következetesen a „Georgia” (ejtsd, ahogy írjuk: g-e-o-r-g-i-a) elnevezést használja. E cikk magyarázatot is ad a jelenségre: „A köztársasági elnök azért használja következetesen a Georgia elnevezést, mert a magyar fél tiszteletben tartja, hogy a kaukázusi ország, az orosz eredetű Grúzia helyett, függetlenségét hangsúlyozva ragaszkodik a Georgia elnevezéshez.”
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kérdésnek van némi előzménye. Ahogy azt korábban már a nyest.hu is megírta, az ország elnevezésével kapcsolatos kérdés akkor került előtérbe, amikor Grúzia Magyarországra és Szerbiába akkreditált nagykövete, Zviad Chumburidze az Akadémia elnökét, dr. Pálinkás Józsefet arra kérte, vizsgáltassa meg annak lehetőségét, hogy a magyar nyelvben a véleményük szerint orosz eredetű szót az általuk preferált Georgia szóra cseréljék. A Gerstner Károly által jegyzett szakvélemény nem támogatta a kezdeményezést. Az indoklásban többek között két pontatlanságot cáfolnak meg: noha mind a Grúzia, mind a Georgia név felbukkan a XIX. századi forrásokban, semmi jel nem utal arra, hogy előbbi politikai megfontolásokból szorította volna ki az utóbbit. A grúz állásponttal szemben, mely szerint a kifogásolt forma szovjet nyomásra váltotta volna fel a bevett Georgia megnevezést, már egy 1803-as forrás is Grúziaként beszél az országról, és ha erre vonatkozó alapos statisztikai felmérés nem is született, Gerstner szerint a kettősség korábban is létezett, és a szovjet érát megelőzően is valamelyest gyakrabban bukkant fel a Grúzia névalak.
A grúz nyelvben az ország neve persze nem Georgia, sem az általuk pejoratívnak tartott Grúzia, hanem Szakartvelo (საქართველო).
A köztársasági elnöki hivatal véleményével szemben arra sem lehet bizonyíték, hogy a szó orosz közvetítéssel jelent volna meg nyelvünkben – ugyan a szó valóban szláv gyökerű, a magyarba azonban vélhetően német közvetítéssel került. Sőt a „grúz” szóhoz nem kapcsolódik semmilyen negatív konnotáció sem.
Korábbi cikkeinkben elképzelhetőnek tartottuk, hogy – a másik fél iránti tapintatból – a magyar diplomácia esetleg kétoldalú dokumentumokban valóban elkezdi használni a Georgia szót. Ennek azonban a külügyminisztériumi oldalakon nem látjuk nyomát. Minden bizonnyal az elnöki hivatal saját kezdeményezéséről lehet itt szó.
A dolog pikantériája ugyanakkor, hogy Schmitt Pál voltaképpen egy, az SZDSZ köreiből származó kezdeményezést karol így fel. Eredetileg ugyanis Eörsi Mátyás liberális képviselő faggatta arról az akkori külügyminisztériumi államtitkárt, hogy készen áll-e a tárca Grúzia nevének megváltoztatására. Mindez 2009 szeptemberében történt. Alig néhány évvel később a köztudottan jobboldali kötődésű államfő tehát beváltotta a liberális reményeket, és mostantól hivatalos beszédekben lehet kísérletezni például a „georgiaiak” szóalak lendületes kiejtésével.