Julian Assange szerint az Egyesült Államok semmiféle vizsgálatot nem indított a Wikileaks által július óta részletesen megszellőztetett jogsértések ügyében, ehelyett arra összpontosít, hogy megtalálja, ki adta át az információkat.

Assange egy nappal azelőtt nyilatkozott Genfben, hogy az ENSZ Emberi Jogok Tanácsa közzéteszi első átfogó jelentését az emberi jogok helyzetéről az Egyesült Államokban. Mint elmondta, a Wikileaks a következő hónapokban is folytatja az Egyesült Államokban és több más országban bizalmasnak minősített dokumentumok nyilvánosságra hozását. Egyúttal megállapította, hogy az „Egyesült Államok saját hagyományát sodorja veszélybe", utalva arra, hogy az ország „büszke" a szólásszabadság szavatolására. „A törvény azonban mit sem ér, ha a kormányzat nem tartja tiszteletben" – fűzte hozzá.

A Wikileaks eddig mintegy 400 ezer titkos dokumentumot publikált a 2004 januárja és 2009 vége között készült jelentésekből, amelyek többek közt arról tanúskodnak, hogy az amerikai katonák nem tettek semmit az iraki hadsereg által elkövetett kínzások megakadályozására.

Julian Assange egyébként Svájcban kíván letelepedni, és a jövőbe onnan kívánja eddigi tevékenységét folytatni. Erről az ausztrál állampolgárságú, de Svédországban élő és dolgozó Assange maga számolt be egy csütörtöki interjúban, amely a TSR svájci televízióban hangzott el.

Assange – akinek honlapja idén előbb Afganisztánról, majd Irakról hozott nyilvánosságra több százezer, nagy vihart kiváltó, leleplező titkos amerikai dokumentumot – azt hangoztatta, hogy politikai menedékjogért folyamodik az alpesi országban. Szavai szerint ugyanis csupán három olyan ország van, amelyben biztonságos körülmények között dolgozhat.

Az internetes honlap alapítója ezzel összefüggésben Svájcot, Izlandot és Kubát említette. Kubával kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy a karibi országra mindez csak addig vonatkozik, amíg a Wikileaks Kubáról nem hoz nyilvánosságra titkos dokumentumokat.