Happie álnevet használó olvasónk a következő kérdést tette fel:

A Caesar meggyilkolásáról szóló cikkben miért a „Tu quoque, Brute?” formát használják? Amennyire utánaolvastam, beleértve a cikk végén található utalásban megjelölt cikket is, az „Et tu mi fili, Brute?” a helytálló. Persze tévedhetek könnyűszerrel, és ez a forma is megjelenik az interneten, nekem is csak azért böki a szemem, mert ezt tanultam én is a vocativus egyik példamondatának.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Igazán nem mi lennénk hivatottak erre válaszolni, hiszen az említett cikket az MTI-től vettük át. Korábbi cikkünkből pedig kiderül, hogy az akkor pletykák szerint az uralkodó görögül tette fel a kérdést:  καὶ σὺ τέκνον; [kai szü, teknon] ’Te is, fiam?’. Ebből nyilvánvaló, hogy a latin változatok mind fordítások, és egyik sem tekinthető jobbnak, mint a másik.

Bár korábbi cikkünkben nem foglalkoztunk a Tu quoque változattal, olvasónk rákeresett az interneten, így valószínűleg megtalálhatta a wikipédia külön a mondatnak szentelt szócikkét (melyre egyébként korábbi cikkünkben is hivatkoztunk). Ebből kiderül, hogy a Tu quoque, Brute, fili mi forma is a bevett fordítások között van feltüntetve. Sőt, külön szócikk foglalkozik a Tu quoque fordulattal, amely a személyeskedés egy bizonyos formájára utal: arra, amikor valakinek az álláspontját azon az alapon támadják, hogy korábban az illető nem azt az álláspontot képviselve, vagy éppen ő maga nem az álláspontjának megfelelően viselkedik („bort iszik, vizet prédikál”) – elterelve a figyelmet arról, hogy a jelenlegi álláspont mennyire megalapozott.

Úgy látjuk tehát, hogy habár mi bizonyára az Et tu... formát választottuk volna, az MTI hírírója nem követett el hibát azzal, hogy a Tu quoque... változatot választotta. Arra azonban, hogy ezt miért tette, ő tudna válaszolni.