-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
1638-ban II. Rákóczi György adott utasítást arra, hogy Káldy György bibliafordítását pontosítsák, és beletegyenek minden addig ismert – teológiai és nyelvi értelemben vett – újítást.
Különleges bibliákból, misekönyvekből és egyházi könyvekből nyílt kiállítás csütörtökön Nyíregyházán. A tárlat megnyitóján Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, „egy bibliagyűjtemény, amely a magyarságnak a Szentíráshoz való évszázados kötődését bizonyítja, felkiáltójel nemcsak számunkra, hanem egész Európa számára”. A Biblia „vallási és civilizációs értelemben is fundamentuma belső identitásunknak” – mondta. Hozzátette, ha az egyén vagy a nemzet elveszíti a kereszténységet, akkor a lelkét veszíti el, anélkül pedig nincs jövője.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az ünnepélyes megnyitón részt vett és köszöntőt mondott Kovács Ferenc, a nyírségi megyeszékhely polgármestere és Kocsis Fülöp görög katolikus megyéspüspök. A Hajdúdorogi Egyházmegye vezetője beszédében hangsúlyozta, fontos, hogy az érdeklődők ne csak érdekes kiadványokat lássanak a gyűjteményben, hanem otthon is kinyissák saját bibliájukat, „olvassák, és találkozzanak Isten szavával, mert így válik élővé, teremtő erővé az ige”.
Kozma Péter megyei kormánymegbízott a városházán kiállított mintegy 30 darabos gyűjteményének legrégebbi darabja egy 1626-ből való katolikus Biblia, amely Bécsben jelent meg Káldy György jezsuita szerzetes fordításában. A tárlaton látható többek közt egy 1664-ből származó, gót betűs imakönyv és az 1660-ból származó Váradi-biblia egyik példánya is. Utóbbival kapcsolatban Kozma Péter a tárlaton elmondta: 1638-ban II. Rákóczi György adott utasítást arra, hogy Káldy György bibliafordítását pontosítsák, és beletegyenek minden addig ismert – teológiai és nyelvi értelemben vett – újítást. A nyomtatás 1657-ben megkezdődött, ám a közbeszólt törökök Nagyváradra való benyomulása. A béke egyik feltétele volt, hogy a nyomdát és a papírokat átvigyék Kolozsvárra, és ott fejeződhessen be 1660-ban az utolsó példányok nyomtatása – ismertette Kozma Péter, hozzátéve, hogy ebből az imakönyvből mindössze 1500 példány készült.
A tárlaton megtekinthető emellett számos, a 18. és a 19. században készített imakönyv, és több, a 20. század elején készült különleges biblia is. A kiállítás október 2-ig látható a nyíregyházi városházán.