-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Az a baj, hogy annyira tájékozatlan vagy, hogy még csak nem is érted, ...2023. 10. 03, 22:41 Finnugor eredetű szavaink listája
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 12 Valóban igaz, hogy bár az E.sz. 3.sz. "*ű (tájszólás) vagy ő" a magyarban, m...2023. 10. 03, 22:35 Finnugor eredetű szavaink listája
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan szinte minden gondolatod értelmetlen, de pl az, hogy az [ö] ősha...2023. 10. 03, 13:47 Finnugor eredetű szavaink listája
-
Sándorné Szatmári: @cikk címe: "Finnugor eredetű szavaink listája". A cikk egyik ajánlása: "a magyar Wikipádi...2023. 10. 03, 11:35 Finnugor eredetű szavaink listája
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "Nem értem ez hogy jön a 200 millió éves nyelvemlékes elképzelésedhez." Csak ré...2023. 09. 29, 12:12 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A boszorkányok nemi életéről nem sokat tudunk meg a mesékből. A magyar nyelv történetében azonban összefonódik a közösülésre használt vulgáris szavunk, illetve a boszorkányok eredete.
Bizonyára sokban felmerült már a kérdés, hogy honnan származik a közösülésre alkalmazott vulgáris szavunk, a baszik. Nos, a nyelvtudomány számára ez a kérdés nem annyira rejtélyes, tudjuk, hogy valamelyik ótörök nyelvből származik – a török nyelvekben széltében-hosszában előfordul, de ’nyom’ jelentésben. A magyarhoz hasonló jelentésben csak a Kaukázusban beszélt török nyelvben, a karacsájban fordul elő, de ott e jelentés a magyartól függetlenül alakult ki. Hasonló jelentésben előfordul még egy tatár népdalban is, de itt alkalmi jelentésváltozásról van szó. Az efféle jelentésváltozások nem ritkák: a finn painaa ’nyom’ a szlengben szintén ’közösül’ jelentésben használatos. Arra, hogy a közösülés elnevezése a közösülés során végzett valamilyen mozdulat elnevezéséből származik, a magyarból jó példa a dug. A baszik esetében a magyarban az eredeti jelentés már nem fedezhető fel, de fel kell tételeznünk, hogy a szó még az általános ’nyom’ jelentésben került be a magyarba.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
De mi köze mindennek a boszorkányokhoz? A magyar mitológiában a boszorkányoknak nem sok közük van a nemiséghez vagy a szexualitáshoz, sőt, alakjuk sokkal inkább visszataszító, mint erotikus. Nos, a magyarázat itt is egyszerű. A boszorkányban ugyanaz a bas- [basz] török tő van meg, mint a baszikban. A török basïrqan (kb. [baszirkan] eredetileg kb. azt jelentette, hogy ’nyomó’ – azaz olyan lidércet, mely álmában megnyomta az embert, gyötrő álmokat hozott rá (vö. lidércnyomás). Ez csak később vált a népmesék gonosz öregasszonyává, vagy éppen a gyógyító és rontó képességekkel felruházott személy elnevezésévé. A magyarhoz hasonló, ’varázserővel rendelkező gonosz nő’ jelentésben a török nyelvek közül egyedül az üzbégben használatos (természetesen szintén a magyartól függetlenül), máshol inkább csak igeként ’lidércnyomása van’ jelentésben fordul elő. Rokon nyelveink közül megvan még az udmurtban (бастурган [baszturgan]), ahol csuvas jövevényszó, jelentése ’házi manó, kobold, lidércnyomás’.
(Forrás: Wikimedia Commons / Antoine Wiertz)
A magyar boszorkány több környező nyelvbe is bekerült, így a szlovákba, az ukránba és a románba is. A boszorka alak vagy magyar újítás, vagy a szlovákban ment végbe a változás, és a magyar alak ennek visszakölcsönzése. Nyelvjárásokban előfordul a boszor alak is, ez a boszorkából jött létre elvonással, a nyelvhasználók kicsinyítő képzőnek értelmezték a -ka elemet.
Források
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
boszorkány – a Magyar néprajzi lexikonban
boszorkány – a magyar wikipédián