nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Jobb példa lenne a kacsacsőrű emlős csőre.. :) Szerintem vannak relatív dolgok,...
    2019. 04. 19, 17:01  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: Ha egy biológus fórumon elkezded fejtegetni (minden második mondat végén egy szmá...
    2019. 04. 18, 23:14  Lenni vagy nem?
  • mederi: @szigetva: Mint már említettem, érdekességnek szántam, önmagában ez nem etimologizálás.. N...
    2019. 04. 18, 21:36  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: És ennek szerinted mi köze van a te magyar–kínai etimologizálásodhoz?
    2019. 04. 18, 16:55  Lenni vagy nem?
  • mederi: Mindenkinek ajánlom. :) gyogyhirek.hu/a-beszed-genje-a-nyelvtan-es-a-genetika/ A véleménye...
    2019. 04. 18, 14:40  Lenni vagy nem?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Basznak-e a boszorkányok?

A boszorkányok nemi életéről nem sokat tudunk meg a mesékből. A magyar nyelv történetében azonban összefonódik a közösülésre használt vulgáris szavunk, illetve a boszorkányok eredete.

nyest.hu | 2012. július 19.
|  

Bizonyára sokban felmerült már a kérdés, hogy honnan származik a közösülésre alkalmazott vulgáris szavunk, a baszik. Nos, a nyelvtudomány számára ez a kérdés nem annyira rejtélyes, tudjuk, hogy valamelyik ótörök nyelvből származik – a török nyelvekben széltében-hosszában előfordul, de ’nyom’ jelentésben. A magyarhoz hasonló jelentésben csak a Kaukázusban beszélt török nyelvben, a karacsájban fordul elő, de ott e jelentés a magyartól függetlenül alakult ki. Hasonló jelentésben előfordul még egy tatár népdalban is, de itt alkalmi jelentésváltozásról van szó. Az efféle jelentésváltozások nem ritkák: a finn painaa ’nyom’ a szlengben szintén ’közösül’ jelentésben használatos. Arra, hogy a közösülés elnevezése a közösülés során végzett valamilyen mozdulat elnevezéséből származik, a magyarból jó példa a dug. A baszik esetében a magyarban az eredeti jelentés már nem fedezhető fel, de fel kell tételeznünk, hogy a szó még az általános ’nyom’ jelentésben került be a magyarba.

De mi köze mindennek a boszorkányokhoz? A magyar mitológiában a boszorkányoknak nem sok közük van a nemiséghez vagy a szexualitáshoz, sőt, alakjuk sokkal inkább visszataszító, mint erotikus. Nos, a magyarázat itt is egyszerű. A boszorkányban ugyanaz a bas- [basz] török tő van meg, mint a baszikban. A török basïrqan (kb. [baszirkan] eredetileg kb. azt jelentette, hogy ’nyomó’ – azaz olyan lidércet, mely álmában megnyomta az embert, gyötrő álmokat hozott rá (vö. lidércnyomás). Ez csak később vált a népmesék gonosz öregasszonyává, vagy éppen a gyógyító és rontó képességekkel felruházott személy elnevezésévé. A magyarhoz hasonló, ’varázserővel rendelkező gonosz nő’ jelentésben a török nyelvek közül egyedül az üzbégben használatos (természetesen szintén a magyartól függetlenül), máshol inkább csak igeként ’lidércnyomása van’ jelentésben fordul elő.  Rokon nyelveink közül megvan még az udmurtban (бастурган [baszturgan]), ahol csuvas jövevényszó, jelentése ’házi manó, kobold, lidércnyomás’.

A fiatal boszorkány
A fiatal boszorkány
(Forrás: Wikimedia Commons / Antoine Wiertz)

A magyar boszorkány több környező nyelvbe is bekerült, így a szlovákba, az ukránba és a románba is. A boszorka alak vagy magyar újítás, vagy a szlovákban ment végbe a változás, és a magyar alak ennek visszakölcsönzése. Nyelvjárásokban előfordul a boszor alak is, ez a boszorkából jött létre elvonással, a nyelvhasználók kicsinyítő képzőnek értelmezték a -ka elemet.

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

boszorkány – a Magyar néprajzi lexikonban

boszorkány – a magyar wikipédián

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Hunszabír 2012. augusztus 17. 19:26

A magyarhoz hasonló jelentésben csak a Kaukázusban beszélt török nyelveben, a karacsájban fordul elő,

ez így igaz!

de ott e jelentés a magyartól függetlenül alakult ki.

ez már nem, szabírok-szavárdok.

2 Krizsa 2013. január 3. 05:52

A cikkel majdnem mindenben egyetértek, kivéve természetesen azt, hogy a nyelvészet a fiatalabb nyelvekben keresgéli olyan szavak eredetét, amik sokkal régebbi nyelvekben megvannak és az összes lehetséges értelmet is hordozzák:

A héber bosz, boszesz = tapos – BŐSZ, BASZ(ik), BOSSZÚ

baszár = hús, biszroni = húsevő – BOSZORKÁNY

t'vuszá = vereség – VÉSZ, VESZÍT (a héber 't' eredetileg előrag volt, utóraggá tétele gyakran hasonló értelmű magyar szót eredményez)

osze = tesz, időzik, b'osze = betesz – VESZŐDIK (vele)

bóset = szégyen, szeméremtest – BESTIA.

Nyilván nem a héber a legrégibb (gyök)nyelv, de ez az, amit nem kell megfejteni - szabadon olvasható, érthető.

3 geff10 2013. július 17. 22:57
4 Roland2 2014. január 31. 11:43

A néphitben többféle boszorkány van, vannak akik szerelemvarázslással is foglalkoznak , 'férfierőt' vagy impotenciát okoznak a kijelölt férfinak, nemi betegséget lehet tőlük kapni ( "szépasszony ágya" ) vagy csinos nő képében begyűjtik a férfiak magját és a boszorkányszombaton az ördöggel paráználkodnak.

Több esetben is az erkölcstelen, könnyed életet élő nők - akiket a közösség megvetett vagy egyszerűen csak rossz pletykák terjedtek róluk - váltak a boszorkányvádak áldozatává, a paráznaság bűne a debreceni boszorkányperekben is megjelenik : " A „czégéres személyeket" a „becsülletes keresztyénektől" megkülönböztető puritán álláspontban keresendő annak a bírói véleménynek a forrása, amely paráznaság és boszorkányság között összefüggést látott. A paráznákról mint „testük Templomából a Szent Lelket kiűző" s az ördögöt befogadó személyekről ítélkeznek. 1717-ben két asszonyról, mintegy „deviáns-karrierjük" állomásait sorolva mondják: „Ifjúságukban paráznaságban, kurvaságban, kerítőségben éltenek, vénségükre adták magokat bűvölésre-bájolásra, oldásra-kötésre." 1725-ben pedig konkrétan is elhangzott a bírói székből, hogy „Ama köz beszéd szerint a kurvaság boszorkánysággal is jár". Amilyen gyakran fordul elő a boszorkányperekben a paráznaság vádja, olyan ritkán lelünk magából a „parázna életvitelből" eredő konfliktushelyzet nyomára."

www.rubicon.hu/magyar/oldalak/bujjos_bajosok_bune_boszorkanyvad_debr

A boszorkányok nemiséghez való viszonya a magyar néphitben is megvan,mégha a fő tevékenységi körük nem csak szexualitáshoz kötődik is.

5 Pistabátyám 2014. március 7. 12:53

Szerintem rossz a nyom. Pázmány Péter valamelyik írását /azóta se találom melyik volt az/, egyszer boldog emlékű Raksányi Gellért adta elő egy PP-ről szóló tv műsor bevezetőjében. Ebben fordult elő a "bagzhassanak" szó. Ezek szerint akkoriban még nem volt "vulgáris" /szó szerint közönséges, de inkább trágár/ felhangja. A magyar nyelv nem igen tűr három mássalhangzót egymás után, ezért a "gz"-ből hasonulás útján könnyen lehetett "sz". /bagzani~bagzni~???/

6 mederi 2014. augusztus 18. 09:46

@Pistabátyám:

Nekem úgy tűnik, hogy a témában a "-g--k" végződésű szócsoport "képviselői" voltak talán a legrégebbiek:

-big/ bog/ bag,(--bak)/búg (mint a tüzes állat)/ *bög,(--bök)/ buk(-ik)

/ bég(-et)..

Vagyis "a nagy isteni bika tüzel, és (bárányos) hangok kiséretében bök".

Azt hiszem, főleg állati párzásra utalt ez a szócsoport, és az isteni eredetű szaporodásra..

-Az "-szt/ -dt" végződésű szócsoport képviselői már hiarerchiában élő emberre vonatkoztatták ugyanazt a "szótövet":

basa// *baszt (*..-ni készül, felszólító mód:*..ssz!)/ *badt (bátor, badar)..

boss(z)=főnök// *boszt (b=p, poszt)/ *podt (pót, po(d)tjázik(=potyázik)..

bősz, bős// *bőszt/ bö(kö)dt, böde (mérges), bödj (bögy) mint "has"

(pl. "Nagyon a bögyében van!" = Nagyon mérges rá.)..

biszt(os), bíz(ik)/ *bidt (bit (kicsit ang.), bid-je-szt(--biggyeszt)..

bűzös, bű(s)zt (áraszt)/ büd-ös, büdtjök (bütyök)..

Ezeknél a szókapcsolatoknál már nem látszik az "isteni jelleg" szerintem, inkább a szaporodási előjog az előjogok tulajdonosa (basa) részére. A megbízott főnök nem rendelkezett ilyen jogokkal, de potyázott. (Gondolom emiatt "találták ki" az eunuch (herélt) hárem főnök posztját pl. a törökök is..:)

7 varnai 2014. október 15. 18:19

Több kifogásom is volt a boszorkány szó török eredeztetésével kapcsolatban, de hosszasan kényszerültem írni róla.

A lényeg az Összefoglalás részben található benne viszonylag röviden, az alábbi oldalon:

www.leventevezer.extra.hu/Boszorkany.pdf

8 at.ti.la 2014. október 21. 01:41

@varnai: A kissé hosszabb babiloni szövegekben

előbb - utóbb feltűnik egy ehhez hasonló kifejezés:

"... női rossz nem lehetve hajlékán ..."(Enu ma elis. VI,1).

- Nekik ugyanis, a nő: a rossz szinonimája volt.

A boszorkány szavunk így könnyen magyarra fordítható a

babilonival (zárójelbe írtam Labat használhatatlan szavait):

bu (bú, bou): pusztító, felsőséges .......... (Labat.371. long, hosszú),

shu: nője ................................................ (Labat.555. peigner, fésül),

uhr (ur): rossz, úr ................................. (Labat.575. chien, kutya),

ka: mondott ........................................... (Labat.15. bouche, száj),

an: égi ..................................... (Labat.12. du signe, névelő bi.e. jel),

ni (ny): levő .......................................... (Labat.231, matiére, anyag).

A boszorka: bu-shu-uhr-ka - tehát lehet:

pusztítón-mondott-úr-nő; vagy

a boszorkány: bu-shu-uhr-ka-an-ny,

felsőséges-rossz-nőn-mondott-égin-levő - és hasonlók.

A babiloniaknak vannak ugyan áskálódó, gonoszkodó égi nőik,

és jó néhány százezer táblájukat még senkinek sem sikerült

kiolvasni, de azért a boszorkány - ha másoknál nincs, akkor már

valószínűleg magyar fejlemény (ha babiloni lett volna, akkor

másoknál is meg lenne).

9 at.ti.la 2014. október 21. 01:43

- És ha ez megint előkerült, akkor talán érdemes még megemlíteni,

hogy az obszcén, trágárnak tartott szavaink - mind kivétel nélkül -

a babiloni virágnyelv kifejezései.

Az említett: ba-ash (vagy: ba-as) - például: óhaján-tehetett.

Ugyaninnen egy gyöngyszem:

"... szabadon látott alatt tisztelőn szolgál ..."(Hammurabi. 151.§)

a férj szeretője, amikor a feleséggel egyenlő jogokat szerez.

A legérdekesebb azonban a szűz - szavunk, amit a babiloniak is

ugyanígy mondtak, és az érett, de még nem szült, fiatal nőt is

értették rajta. - Mert senki sem gondolhatja komolyan, hogy ők,

tőlünk tanulták a csillagászatot !

10 varnai 2014. október 26. 17:48

@at.ti.la: Labat.17. ékjelénél, az UŠ12 alatt található: gemeUŠ-(ZU) [sumér nyelven] = kaššâptu [akkád nyelven] = sorcière [francia fordításban] = boszorkány.

Bármilyen nyelvből össze lehet tákolni olyan szót, amit aztán "boszorkány" értelemben "eladhatnánk" hiszékeny magyaroknak, csak mind a török, mind a sumér-akkád-asszír-babiloni, mind egyéb más esetben kérdés: miért nem a "boszorkány" jelentésű szavukat vettük át egy olyan helyett, amit még az említett nyelvek beszélői sem használtak/használnak?

Ráadásul a "boszorkány" szónak tisztán értelmezhető magyar eredete van.

11 Krizsa 2014. október 26. 19:00

@varnai: Szerintem egy kicsit bonyolultabb, vagyis én a be-t'-osz, be-tusz -ból származtatom - a baszást.

De ettől még lehet akár 1O ezer éves is ez a magyar? - inkább protomagyar szó. Csak ez már tényleg "sok volna ide"... hosszabb levezetést igényelne. Arról, hogy a T (te) miért esik ki, vagyis megy a ragozó nyelvekben a szó végére és akkor a magyarban: osz-t: eloszt, kiosztja:-).

Abban nem értek veled egyet, hogy más nyelv (török) nyom, stb. ne lehetne rokonszó. Csak az biztos, hogy a magyar nyelv számára nem a fiatal török találta fel a spanyolviaszt.

A héber bosz = letapos, utál. A te problémád ezzel ugyanaz lehetne, mint a törökkel: hogy nem pont boszorkányt jelent. Igaz, hogy a héber biztosan idősebb a cak-pak török nyelveknél... és szomszédságban is volt (nem velünk, hanem a héberrel).

A megbasz kifejezetten durva szó. A lányokkal is durván bántak a hímecskék, az is igaz... Szal szerintem: letapos, nyom.

Bocsika, de itt azért vagyunk, hogy véleményt cseréljünk:-).

Térjünk át a magyarra: saját rokonszavaink: bősz, bosszú, büszke.

S a héber boszesz is ugyanazt jelenti, mint a bosz = letapos - a magyarban a bosszú.

Mi tényleg lent jártunk a délvidéken (is, meg hol nem?), de szerintem, sokkal régebben, a héber protonyelve is KM nyelv volt.

12 at.ti.la 2014. október 29. 02:30

@varnai: A se nem sumér se nem akkád babiloniak, a Labatnál

17-ikként látható jelről azt mondják, hogy: felettesen-látott (im-ud)

{Cuneiform Texts from Babylonian Tablets. XI. BM, London, 1900.

25.o. bal 2.sor};

és még azt teszik hozzá, hogy: jóégin-tudott-hozója (ru-íkh-tum)

{Akkadische und Sumerische Keilschrifttexte. Haupt,P. Hinrichs,

Leipzig, 1881. 11.o., 68. sor}.

Ezekből, legfeljebb az ezer oldalnyi ostobaságot biztosan összehordó

franciánál (vagy a "... hiszékeny magyaroknak ...") lesz: boszorkány.

A babiloniak vallásosak voltak (ők találták fel); és a vallásban sosincs

olyan lény (boszorkány), aki a kedvére bármit megtehet (varázsol).

- De szó sincs arról, hogy ezt a szót tőlük vettük volna át; csak arról,

hogy e mesés alakunk névvé vált jellemzését - valamikor: a babiloni

nyelvet még ismerők adhatták.

Az olyan nyelvet pedig, amelyik a klíma vagy az ekliptika szót is

ránk hagyta - nem nevezném "Bármilyen"-nek. - Különösen, hogy

ők az ír (ir), írni (ir-ni) - szavaikat is ránk bízták !

13 Tempesty 2014. október 29. 20:45

Örömmel látom ,hogy olvassák a kommenteimet a szerkesztők ,mi több igyekeznek is burkoltan vagy nyíltan reagálni.

Kol-bász=kézzel (ököllel) - tölt karluk törökül.

14 Etelebaxi 2016. március 6. 08:37

@Pistabátyám: Egy baj van a bagzhassanak-kal. A bagzik igéből képzett, ami a bak (hím) szóból képzett bakzik. Ebből hasonulással lett bagzik. Egyébként a baszik származhat belőle.

15 Etelebaxi 2016. március 6. 08:46

A boszorkány mögött pedig a bű-sárkányt vélem felfedezni, ne feledjük a boszorkány bűvöl, a sárkány anyja és van egy Bősárkány település is.

16 Buxoro 2016. március 6. 11:43

@Etelebaxi: És Bősárkányt akkor miért nem Boszorkánynak hívják? Vagy ott nem zajlott le az amúgy univerzális bű-sárkány -> boszorkány változás valamilyen furcsa oknál fogva?

17 nadivereb 2016. március 6. 12:30

@Etelebaxi: Bősárkány nevében a Bő- (Beő-) előtag csak a 18. században jelent meg. Az pedig, hogy "a boszorkánya sárkány anyja", érzésem szerint kissé elrugaszkodottabb magyarázat, mint a cikkben leírt verzió.

Igazából tökmindegy, mennyire valószínűtlen a "saját" verzió, a lényeg, hogy eltérjen a tudományosan elfogadott magyarázattól, ugye? Jól érzem?

18 Tamás74 2016. március 7. 01:47

Ha a származás után a használatot vizsgálnánk, találnánk-e még egy olyan szót, ami elé tucatnyi igekötő tehető és mindnek egyértelmű, önálló jelentése van (még ha csak a szlengben is)?

19 szigetva 2016. március 7. 09:26

@Tamás74: Pl. rág, fut stb.

20 Tamás74 2016. március 7. 10:08

@szigetva: szerintem ezeknél az igekötős változatoknál is megmarad az ige jelentése, legalább jelképesen (pl. átfut, átrág). A basziknál pedig minden esetben módosul a jelentés, sosem jelent olyasmit, aminek valóban közel lenne hozzá.

Mondjuk a rág esetén a "berág" (felmérgeli magát) az egyetlen, ami eszembe jut és nagyjából semmi köze a rághoz, de minden más közvetlen vagy átvitt értelemben rágásról szól.

ugyanakkor

átbaszta - átverte (vagy átdobott valamit valahova)

ki - elzavarta

be - berúgott

el - elrontotta

fel - felmérgelte

le - leszidta

meg - az áram megcsapta, vagy valaki valakit móresre tanított

st. stb.

21 szigetva 2016. március 7. 10:30

@Tamás74: A berág, lefut (program), berúg esetében azért ezt nehéz belátni. A baszikkal az van, hogy tabu szóként sok funkciót felvehet, gyakorlatilag "izé" jelentéssel. Az angol fuck hasonlóan működik.

22 nadivereb 2016. március 7. 10:31

@Tamás74: ver, tör, tol, nyom stb.

23 panyigai péter 2019. február 2. 16:00

A bagzik egészen más: a bakzik alakból módosult, a k zöngésülésével (a kecskebak közmondásosan parázna). Vulgáris mellesleg simán lehetett már Pázmány korában is, ő nem riadt vissza a profanum vulgustól.

24 panyigai péter 2019. február 2. 16:13

@Tamás74: A "berág" nekem gépészeti eredetűnek tűnik, hasonlóan a bepörgéshez.

Információ
X