nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Új időszámítás lép érvénybe!
Az óraállítgatás történelme

A nyári időszámítás bevezetése minden évben bőséges anyagot biztosít a hazai sajtónak arra, hogy az óraátállítás előnyeiről és hátrányairól értekezzék. Az újságot még olvasó emberek, de azok is, akik nem a sajtóból értesülnek, hanem saját bőrükön érzik, hogy a nyári időszámítással hirtelen egy órával kevesebbet alszanak, úgyszólván másról sem beszélnek az óraátállítást követő napokban. Így volt ez 1916-ban is, amikor először vezették be Magyarországon a nyári időszámítást.

Horváth Krisztián | 2019. április 1.
|  

Angliában már néhány évvel az első világháborút megelőzően felmerült a nyári időszámítás bevezetésének gondolata, ám a megvalósításra először Németországban és a vele szövetséges Ausztria–Magyarországon került először sor. A két birodalomban (valamint a németek és az osztrák–magyar haderő által addig a világháború során megszállt területeken) az 1916. április 30-ról május 1-re virradó éjjel került sor a nyári időszámításra való átállásra.

Az alább olvasható hírekből úgy tűnik, az átállást a németek forszírozták, majd némi „egyeztető” tárgyalások után az osztrák–magyar szövetséges is elfogadta a nyári időszámítás bevezetésének gondolatát. A háború második évében a nyári időszámítástól a németek jelentős megtakarításokat reméltek „világító anyagban” – a szövetségesi hűség pedig a Monarchiát arra a lépésre késztette, hogy saját területén ugyanilyen lépéseket foganatosítson.

Vilmos császár és Ferenc József között nem volt véleménykülönbség a nyári időszámításra való átálláskor
Vilmos császár és Ferenc József között nem volt véleménykülönbség a nyári időszámításra való átálláskor

In Treue fest!

Az Est 1916. április 13-i számában megjelent „Május elsején uj időszámítás lép életbe” című cikkben az alábbiakat olvashatták a korabeli újságolvasók:

„Április 30-án éjjel tizenegy órakor uj időszámítás lép életbe; az órákat egy órával előbbre, tizenkét órára fogjuk igazítani és azon túl szeptember 30-án éjfélig, a mikor ismét visszatérünk a mai időszámításhoz, megtartjuk ezt a rendet, az időszámítás uj rendjét.

Erre az intézkedésre Németország kényszerít bennünket, helyesebben a gazdasági és közlekedési érintkezés, a mely közöttünk és Németország között fennáll. A nyári időbeosztás rendjét nyolc-tíz esztendővel ezelőtt Angliában kezdték meg, most Németország is megvalósítja és életbe lép ez a rend minálunk is. Április 7-ikén és 8-ikán ez ügyben Berlinben már tanácskozást is tartottak, a melyben a magyar kormány képviseletében Horváth Károly miniszteri tanácsos, a vasuti és hajózási felügyelőség vezetője, a Máv. nevében pedig Ring Izsó főellenőr vett részt.

Horváth Károly miniszteri tanácsos a tanácskozás lefolyásáról és az értekezleten kialakult állásfoglalásról, valamint az egész időbeosztást indokoló felfogásokról a következőket volt szíves elmondani Az Est munkatársának:

– Az uj időbeosztás következtében nyáron egy órával korábban kezdődik, egy órával korábban végződik a nap. Az ipari, a gyári, a kereskedelmi, a gazdasági, a hivatalos életben egy órával korábban végződik a munka és annak az a nagy jelentőségű következménye, hogy a világitási anyagban óriási megtakarításra nyilik alkalom. Németországban kiszámították, hogy május elsejétől október elsejéig ez az egy órai időeltolás nyolcvan millió márka értékű világító anyag megtakarítással jár, a magyar és az osztrák monarchiában pedig csupán világító anyagban ötvenhat millió koronát lehet megtakarítani.

– Hogy ez valóban igy van, hogy ebben nincsen túlzás, azt senki sem állítja. Bizonyos azonban, hogy a munka végzése körül az uj időrend igen nagy előnyökkel jár: a munka korábban kezdődik, tehát a munkaerőt jobban ki lehet használni; azután meg a reggeli munka sokkal intenzívebb, mint az, a melyet késő délután végeznek. A német munkások legtöbbje városon kívül lakik, ilyen módon egy órával korábban kerül haza és alkalma nyilik kertjét ápolni, a minek ismét nagy gazdasági jelentősége van.

– A mult heti értekezleten, a mely dr. Frankl miniszteri tanácsos elnöklése alatt Berlinben folyt le, a német birodalmi vasutak képviselőin és a porosz közmunkaügyi minisztériumon kívül, részt vettek a meghódított területeken, tehát a Belgiumban, Franciaország, Oroszország egy részében, valamint Szerbiában elfoglalt vasutak vezetőségei is, mert nem kell külön hangsúlyozni, hogy az uj rend kötelező lesz a meghódított területeken is; megjelentek továbbá az osztrák vasutak képviselői és mi is.

– Nekünk, – miután nyugat felé csak Ausztrián át közlekedhetünk – csak Romániával kell majd tárgyalnunk, hogy a csatlakozás simán történhessék. Valószínűnek tartom, hogy a keleti vasutakon még további időmegtakarításban is lesz részünk és még rövidebb idő alatt tudunk eljutni Konstantinápolyba. Berlinben különben a legnagyobb előzékenységgel bántak velünk, minden tekintetben a kezünkre jártak.

Értesüléseink szerint az uj időszámítás ügyében vasárnap már minisztertanács is volt és az uj időszámítás minisztertanácsi határozat alapján, a kivételes intézkedésekről szóló törvényre támaszkodva, rendelettel lép életbe.”

 

Német képeslap a nyári időszámítás 1916-os bevezetéséről
Német képeslap a nyári időszámítás 1916-os bevezetéséről

A német hadicélokat segítő döntésért persze nem mindenki rajongott feltétlenül. A Népszava 1916. április 30-án megjelent „Az uj időszámítás és a kapuzárás. (Panasz.)” című írásában az alábbi olvasói levél található – mely pontosan a munkaerő védelmére hívja fel a figyelmet:

„Éppen most olvasom a Népszavában, hogy ’illetékes helyen’ ugy informálták a fővárosi közönséget, hogy az uj időszámítást egységesen, minden kivételes inétzkedést mellőzve rendelik el. Budapest székesfőváros e tekintetben már intézkedett is, az iskolák, hatóságok stb. hivatalos idejére vonatkozóan. Hát éppen ez az ’egységes kivételt nem ismertő’ intézkedés az, amely a dolgozó embereket, munkásokat, magánalkalmazottakat hátrányosan érinti. Ugyanis az uj időszámítás szerint a régi számításhoz viszonyítva, előbb lesz a munka kezdete és előbb fejezzük is be. Ne felejtsék el azonban az illetékes helyen, hogy a természetes napszakát és éjszakát nem lehet holmi óramutató-elmélettel az időtartamban befolyásolni. Ha a munkás, hivatalnok, kereskedősegéd, stb. a természetes napszaka szerint előbb távozik a munkából, az uj nyári időszámítás szerint még – egy-két órát a szabadban, friss levegőn tölthet, vagy más módon használhatja fel az uj számítás szerint rendelkezésre álló időt. Az uj időszámítás ezen egyetlen szerény előnyének nyakát szegi azonban az ’illetékes hely’ szerint ama bölcs hatósági intézkedés, hogy ’egységesen’ szabályoz. Tehát a fővárosban a kapukat ezentul este 10 órakor zárják. Természetesen éppen ilyen bölcsen intézkednék a főváros – amint egy déli lap nyomán a Népszava már megírta – a reggeli kapunyitás tekintetében a dolgozó emberek bőrére. Bezzeg nem volt ilyen kemény elvi alapból kiinduló a vasárnapi munkaszünet behozatala, vagy még inkább a magánalkalmazottak érdekében elrendelt záróra-rendelet. Itt bizony már nagyon is megcsufolták a föntemlített ’egységes’, kivételt nem ismerő jelszót. Nem csalódunk, ha megállapítjuk, hogy az uj időszámítás sem egyéb, mint a takarékosság fokozása a kapitalisták részére, de – mint más esetekben is – most is a dolgozó rétegekkel akarják megfizettetni a takarékoskodás számláját. Még mielőtt életbe lépne az uj időszámítás, nyomatékosan kérjük az illetékes faktorokat, hogy az uj időszámítás folytán szükségessé váló intézkedéseknél a munkálkodó amúgy is nagy áldozatokat hozó rétegek érdekeit is tartsa szem előtt. A kapukat reggel 5 órakor kell nyitni és este 11 órakor zárni. Reméljük, ezt nem fogják úgy értelmezni, hogy a lumpolás szabadságát kívánjuk védelmezni, mert jogos kívánságunk csak a közjólét és közegészségügy érdekében vetettük föl és reméljük, hogy kellő méltánylásra fog találni.”

Már javában tart az első nyári időszámítás Magyarországon, amikor 1916. augusztus 8-án a Szeged és Vidéke című lapban „A nyári időszámítás és a vasuti forgalom” című cikkben arról olvashattak a korabeli újságolvasók, hogy Németországban az első reakciók után úgy tűnik, összességében kedvező fogadtatásra lelt a nyári időszámítás bevezetésre: a gyakorlatban bevált az elgondolás.

„Berlinből jelentik: A kérdés, hogy a nyári időszámítás előnyösnek mutatkozott-e a vasuti forgalomban, megbeszélésre került a napokban tartott középeurópai menetrendi tanácskozáson. Ezzel kapcsolatban tanácskozások voltak ama terv felől is, vajjon a nyári időt nem kellene-e állandósítani a többi évszakokon át is. A legtöbb esetben megnyugtattó volt az uj időszámítás hatása és ez remélhetőleg még inkább javulni fog a békeidőben, amikor a menetrendeken gyökeresebb változásokat fognak eszközölni és több vonat indulhat teherszállítási célokból. A világítás körül tetemes megtakarítás volt tapasztalható. Bármennyire is üdvös a nyári időszámítás hatása, a magyar, német és osztrák küldöttek mégis állást foglaltak az időszámításnak az egész évre való kiterjesztése ellen, kijelentették azonban, hogy ezt a békében nyugodtan meg lehet tenni majd anélkül, hogy a menetrenden ezért változtatni kellene. Ami a vasuti óra visszaigazítását illeti, egyhangulag azt határozták el, hogy éjjel egy órakor és nem tizenkét órakor kell az órákat majd egy órával visszaigazítani.”

1916. május 7-én Az Ujság című lapban „Az uj időszámítás emléklapja” című cikkre bukkanhattak az olvasók, melyben arról olvashattak, hogy az új időszámítás tiszteletére megvásárolható emléklap kibocsátására is sor került – a befolyt összeget pedig a hadirokkantak ápolására fordítják:

„Az egész ország nagy érdeklődéssel fogadta az uj nyári időszámítás történelmi emléklapját, a melynek teljes jövedelmét a Nemzet Háza (Auguszta-alap rokkantotthona) felépítésére fordítják. Magánosok, hatóságok, egyesületek, kaszinók tömegesen váltják meg a megtakarított óra érékeképpen az emléklapot. Eddig nagyobb összeget juttattak az emléklap megvásárlásával a teljesen rokkantak otthonának: Jászó, Jászóváralja, Hert, Alsókápolna, Fektő, Rogács, Csernye, Neménytelke, Margitta községek elöljáróságai, a budapesti czipészegyesület, a budapesti fa- és szénkereskedők árubeszerzési szövetkezete, a szászlekenczei postahivatal, számos kereskedő és iparos. Az uj nyári időmérés történelmi emléklapja megrendelhető az Auguszta-alap központi irodájában (Budapest, V., Vilmos császár-ut 72.). A megtakarított órának nagyobb összegű megváltása külön kiállított emléklapot ad az Auguszta-alap. Ezenkívül 20, 10, 5, 2, 1 koronás és 50 filléres emléklap kapható.”

Az új nyári időmérés történelmi emléklapja
Az új nyári időmérés történelmi emléklapja

Az Est 1916. szeptember 7-i számában ugyanakkor, közeledve immár az első nyári időszámítás végéhez, a „Nem kell a nyári időszámítás” című írással találkozhattak a korabeli újságolvasók. Ebből azonban nagyon úgy az derült ki, hogy egyes felmérések szerint a nagy szövetséges Németországban a nyári időszámításnak bizony-bizony nem mindenki feltétlen híve. Sőt:

 „A Berliner Morgenpost körkérdést intézett szülőkhöz, tanítókhoz, munkásokhoz és gazdasági egyesületekhez a nyári időszámításról, a mely tudvalevően szeptember 30-ikán véget ér. A válaszok csaknem mind a nyári időszámítás ellen szólanak. A tanítók és szülők kárhoztatják azért, mert a gyerekek nem tudják magukat kialudni és álmosan és fáradtan mennek az iskolába, miután még napvilágnál kell őket lefektetni és sokáig nem tudnak elaludni. A munkásszervezetek és egyesületek is szinte kivétel nélkül a nyári időszámítás ellen nyilatkoznak, de legjobban kárhoztatják a nyári időt a gazdák és a gazdasági szervezetek. A földmívelők megállapították, hogy az ő számukra kizáróan csak hátrányos a nyári időszámítás.”

A Pécsi Napló 1916. október 1-jei számában a „Megszűnt a nyári időszámítás” című írás olvasható: ez már egyfajta megszokott nosztalgiával tekint az első nyári időszámításra, szinte sajnálkozva afelett, hogy bizony, most majd vissza kell megint térni a télire. Öröm az ürömben, hogy a kávéházak jól járnak a dologgal:

 „A mai, vasárnapi nappal megszűnt a nyári időszámítás, mely május elseje óta tartott. Hovatovább annyira megszoktuk ezt a nyári rendet, hogy most, amikor végeszakadt, szinte kényelmetlen volt a visszatérés a korábbi állapotokhoz. Szombat éjszaka 1 órakor 12-re igazították órájukat, akik ébren maradtak. A legjobban a kávéházak jártak, amelyeknek zárórája így alapjában véve 2 óráig tartott.”

Az 1916-ban első alkalommal bevezettett nyári időszámítás összességében megfelelhetett a hadvezetés elvárásainak, ugyanis 1917-ben és 1918-ban is bevezették.

Morgenstunde hat Gold im Munde!

Az Est 1917. március 17-i számában arról olvashatunk „A nyári időszámítás” című írásban, hogy a következő, immáron harmadik háborús évben második alkalommal is bevezetésre kerül a nyári időszámítás. 1917-ben a nyári időszámítás korábban kezdődött és tovább is tartott, mint 1916-ban:

„A múlt évben már kipróbált nyári időszámítás az idén két héttel előbb, április 16-ikán lép életbe és két héttel tovább, szeptember 17-ikéig fog tartani. A hivatalos lap mai számában kormányrendelet intézkedik erről. Az uj időszámítás április 16-ikán reggel 2 órakor veszi kezdetét, vagyis a hajnali 2 óra 3 órának jelölendő meg és szeptember 17-ikén hajnali három órakor ér véget, a mikor az órákat vissza kell igazítani 2 órára. E szerint szptember 17-án hajnalban kétszer lesz 2 óra; az első két órát 2/A-val, a második 2 órát pedig, a mely a jelenleg érvényes időszámítás 2 órájának fog megfelelni, 2/B-vel kell megjelölni”.

A nyári időszámításra való átállás során az 1917-es év egyik nagy szívfájdalma a zárórarendelet változatlan formában való fenntartása volt. Erről a Népszavában 1917. június 28-án az alábbiakat olvashatták a korabeli olvasók a „Hír a zárórarendeletről” című írásban. Ha már dúl a háború, ha már nyári időszámítás van, legalább hadd mulasson a magyar:

„Szerdai számunkban kérdeztük, hogy mi lesz már az új zárórarendelettel, mikor változtatnak már a mostani renden, amely a megkurtitott záróórával a nyári időszámítás szerinti éjfélkor utcára kergeti a pihenőasztalok mellől a forróságtól fuldokló városi publikumot. A belügyi kormány köréből kiszivárgó hír szerint későn bár, de julius 1-ére megjelenik az uj zárórarendelet, amely egy órával meghosszabbítja a szinházak, mozik, kávéházak és vendéglők záróráját. E szerint a színházak és mozik 11 órakor, a kávéházak és vendéglők 1 órakor zárnak. Valószínű, hogy a rendelet a mulatóhelyeket kiveszi a színházak és mozik csoportjából és a nyári helyiségekre való tekintettel szintén éjfélutáni 1 órára tolja ki a zárórájukat.”

1917 után 1918-ban is bevezetik a nyári időszámítást, de olyan körülmények között, hogy mindenki tudja: a német elképzelések elsőbbséget élveznek; a Monarchia pedig ezekhez igazodik a nyári időszámítás kereteinek kijelölésében is.

A Munkás című lap 1918. április 6-i számában az „Április 15-én lép életbe a nyári időszámítás” című cikkből aztán az is kiderül, hogy a nyári időszámítás eredetileg arra az évre tervezett időszaka egyenesen Németország miatt módosul.

„A minap közöltük azt a kormányrendeletet, amely a nyári időszámítás megállapításáról szól s amely szerint az uj időszámítás április 1-én lépett volna életbe és szeptember 29-ig tartott volna. A hivatalos lap szombati számában kormányrendelet jelent meg, amely megváltoztatja a nyári időszámítás tartamát, még pedig abból az okból, mert a németek a mienktől eltérő rendelkezést léptettek életbe. Az uj időszámítás április 15-én reggel 2 órakor kezdődik, amely ehhez képest már három óraként jelölendő meg és 1918. szeptember 16-án az uj időszámításban kifejezett reggeli 3 órakor ér véget. Szeptember 16-án eszerint kétszer lesz reggeli 2 óra, miért is az elsőt, amely az uj időszámítás 2 órájának fog megfelelni, 2A-val, a másodikat pedig, amely a jelenleg érvényes időszámítás 2 órájának fog megfelelni, 2B-vel kell megjelölni.”

Ki korán kel, aranyat lel – az 1916-ban bevezetett nyári időszámításnak emléket állító német képeslap
Ki korán kel, aranyat lel – az 1916-ban bevezetett nyári időszámításnak emléket állító német képeslap

A Budapesti Hírlap 1918. szeptember 15-i számában „Vissza az óramutatóval!” című cikkre bukkanhatunk. Ebben arról olvashatunk, hogy a nyári időszámítás – immáron harmadik alkalommal történő bevezetésével – valósággal megszokott dologgá vált az emberek életében:

„Vasárnap éjjel egy órakor megszűnik a nyári időszámítás. Az óramutatót az egész országban éjfélkor kell visszaigazítani. Hétfőn reggel tovább alhatik mindenki, mert későbben kezdődik az élet. Emlékszünk, mekkora találgatás, jóslás járta akkor, a mikor a háborús szükségesség következtében először rendelték el a nyári időszámítást, hogy jobban ki lehessen használni a tavaszi és a nyári napokat, hogy hamarább keljünk, korábban fogjunk munkához és korábban is fejezvén be, még élvezhessük a napvilágos estéket. Ma ugyan senki nem törődik már ezzel a reformmal. Az ujitásból régen megszokott dolog lett. Megszoktuk tavasszal, a mikor örülünk a napfénynek és megszoktuk nyárutóján, a mikor az óramutató önkéntelen vándorlása az ősz rohamos közeledésére figyelmeztet bennünket.”

A háború 1918-ban véget ért, de a nyári időszámítás hazai karrierje még nem.

Rohanunk a nyári időszámításba

1919-ben a Posta és Távirda Rendeletek Tára április 10-is számában jelent meg „A Forradalmi Kormányzótanács XLIV. számú rendelete a nyári időszámítás iránt”. Úgy tűnik, a háborús években bevezetett nyári időszámítást a Tanácsköztársaság és a Forradalmi Kormányzótanács is jó ötletnek tartotta; 1919-ben is bevezették:

„A Forradalmi Kormányzótanács a következőket rendeli :

A Magyarország területén jelenleg használatos egységes „középeurópai” időszámítás 1919. évi április hó 15-ik napjától kezdve 1919. évi szeptember hó 15-ik napjáig akként módosul, hogy az új időszámítás a jelenleg általánosan használt egységes „középeurópai” időszámításhoz képest egy órával (60 perccel) előbbre lesz.

Az új időszámítás az 1919. évi április hó 15-ik napjának a jelenlegi időszámításban kifejezettt délelőtti (reggeli) 2 órájától veszi kezdetét, amely ehhez képest már 3 óraként jelölendő meg és az 1919. évi szeptember hó 15-ik napjának az új időszámításban kifejezett délelőtti (reggeli) 3 órájával ér véget.

Eszerint az 1919. évi szeptember hó 15-ik napján a délelőtti (reggeli) 2 óra megjelölés készer fordul elő, miért is az elsőt, amely az új időszámítás 2 órájának fog megfelelni, 2A-val, a másodikat pedig, amely a jelenleg érvényes időszámítás 2 órájának fog megfelelni, 2B-velkell megjelölni.

Budapest, 1919. április 7.”

A Tanácsköztársaság is előre tekerte az órát
A Tanácsköztársaság is előre tekerte az órát
(Forrás: Péchy László - Fortepan - ID 75866; CC BY-SA 3.0)

A Tanácsköztársaságnak hamarabb vége lett Magyarországon 1919-ben, mint az ugyanazon évi nyári időszámításnak – a télire való visszatérésről Friedrich István kormánya intézkedett. A Belügyi Közlöny 1919. szeptember 14-i számában jelent meg „A magyar kormánynak 4,444/1919. M. E. számrú rendelete” a közép-európai időszámításra való visszatérésről:

„A volt tanácskormány XLIV. számú rendeletével 1919. évi április hó 15-től számítólag az úgynevezett nyári időszámítást léptette életbe és a középeurópai idő visszaállítására nézve 1919. évi szeptember hó 15. napjának a nyári időszámításban kifejezett délelőtti (reggeli) 3 óráját állapította meg.

A középeurópai időszámításra való visszatérés szükséges lévén, ennek elérése céljából elrendelem, hogy az órákat az 1919. szeptember hó 15-én délelőtt (reggel) 3 órakor 2 órára vissza kell igazítani. Az ekként kétszer jelentkező 2 órai megjelölés közül az elsőt 2A-val, a másodikat 2B-vel kell megjelölni.

Budapest, 1919. évi szeptember hó 5-én.”

A Tanácsköztársaságot követően még egy évvel később is bevezetik a nyári időszámítást hazánkban – egy ideig utoljára.

Orosz agitátorok a nyári időszámítás mögött!

1920. április 6-án Az Est című lap „A nyári időszámítás” című cikkében a korabeli olvasók egészen újszerű dolgokat is megtudhattak a nyári időszámítás és a bolsevikek kapcsolatáról:

„Tegnap este, a mikor az emberek aludni mentek, a gondos és kötelességtudó polgárok egy órával előbbre igazították az óramutatót, a könnyelműek és gondtalanok pedig úgy feküdtek le, mint máskor. Ma reggel azután meglepetés érte őket. Kilenc óra nyolc órakor volt. Megkezdődött a nyári időszámítás, a mely hivatalosan a vasuti órákon jelentkezett éjfél után, de csak magánszorgalomból, mert a vasutak ugy sem jártak. A háboru ajándéka, a nyári időszámítás tehát ismét itt van. Az eszme régen, a háboru előtt William Willett angol képviselő fejében született meg és javaslat formájában az angol alsóház elé került ’light saving bill’ – világosságot megtakarító törvény – címmel, de elvetették.

A mire a béke nem volt kapható, azt megcsinálta a háboru és 1916 óta általános a nyári időszámítás. Az emberek hamarabb kelnek, kevesebb világító- és tüzelőanyagot fogyasztanak. Mint sok más háborus intézkedésbe, ebbe is beletörődött a világ, kivéve a  - bolsevikieket. Nápolyban március 26-án óriási sztrájk tört ki, mert a Miani Silvestri vasgyár munkásai nem akarták magukat alávetni a nyári időszámításnak, a mely az entente országaiban aznap lépett életbe.

A nyomozás megállapította, hogy orosz agitátorok izgattak a sztrájkra, orosz pénz furakodott a nápolyi munkásság soraiba és a nyári időszámítás miatt Nápolyban 24 órára megállt minden munka, ki kellett vonulni a katonaságnak és a gyár egy munkását le is lőtték. Nitti akkor nem volt odahaza, de hamarosan visszatért és energikus rendszabályokkal és megnyugtató kijelentésekkel rendet teremtett.

Igy hát a nyári időszámítás ártatlannak látszó kérdése is belekapcsolódott a bolsevikiek felforgató akciójába. Meg kell jegyezni, hogy Oroszországban Leninék alatt megtartják a nyári időszámítást, a melyet a szomoru mult évben Kunék is elrendeltek. De izgatásra más országban ez is jó.”

A nyári időszámítás is megfelelő ürügy a bolsevik agitátoroknak
A nyári időszámítás is megfelelő ürügy a bolsevik agitátoroknak
(Forrás: Agitátor. Kernstok Károly festménye - CC0)

Orosz agitáció ide vagy oda, Magyaroszágon 1920-ban is bevezették – immáron egy ideig utoljára – a nyári időszámítást.

A háborús körülmények között Magyarországon első alkalommal 1916-ban bevezetett nyári időszámítást még a következő években, egészen 1920-ig alkalmazzák minden évben; az Uj Nemzedék 1921. március 16-i számában azonban a korabeli olvasók „Az idén nem tolják előre az órát” című cikkben az alábbiakat olvashatták:

„Öt éve annak, hogy német szövetségeseink bevezették az ugynevezett nyári időszámítást. Az ujitást rövidesen átvették nemcsak a volt központi hatalmak, hanem az ántánt-államok is. A közönség minden tavasszal, a hosszabb napok beálltával várta az intézkedést, mely egy órával előretolja a mutatókat.

Az idén azonban – ugylátszik – az időszámítás terén is visszatérünk a régi, jó szokáshoz. Közvetlen szomszédaink, Ausztria és Csehország sem hozzák be ezentúl a nyári időszámítást, mi pedig főleg forgalmi szempontokból kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a szomszéd-államok időrendjéhez.

Munkatársunk felkereste Kelety Dénes dr.-t, a MÁV. elnökigazgatóját, aki kijelentette, hogy az államvasutak igazgatósága – eltérően az utóbbi években szokásostól – az idén nem tett előterjesztést a kereskedelmi minisztériumnak a nyári időszámítás behozatala iránt.

Több ízben felvetették azt az eszmét is, hogy a magyar vasutaknál is hozzák be a 24 órás egységes időszámítást, a nyugat-európai államok mintájára. Legujabban – mint ismeretes – Auszria is elhatározta, hogy junius 1-től kezdve életbelépteti a 24 órás rendszert. A MÁV. tanácsülésein két izben is szóbakerült ez a kérdés, utóbb azonban levették a napirendről. Mint illetékes helyről értesültünk, szeptembernél előbb ez irányban a magyar vasutaknál aligha lesz döntés.”

A nyári időszámítás így, néhány évvel bevezetése és pár évig tartó alkalmazása után egy időre átmenetileg mellőzésre került.

Címkék: Kultúra, Társadalom
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Fejes László (nyest.hu) 2019. április 1. 21:41

„Április 30-án éjjel tizenegy órakor uj időszámítás lép életbe; az órákat egy órával előbbre, tizenkét órára fogjuk igazítani és azon túl szeptember 30-án éjfélig, a mikor ismét visszatérünk a mai időszámításhoz, megtartjuk ezt a rendet, az időszámítás uj rendjét.”

„A múlt évben már kipróbált nyári időszámítás az idén két héttel előbb, április 16-ikán lép életbe és két héttel tovább, szeptember 17-ikéig fog tartani.”

Ezek szerint szeptember 17. szeptember 30. után két héttel volt. Ez aztán tényleg érdekes időszámítás lehetett!

2 Galván Tivadar 2019. április 3. 08:18

@Fejes László (nyest.hu): Ahh, hát ez volt az áprilisi tréfa!

Információ
X