nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Énipéni jupiténi
Az értelmetlenség gyönyörködtet
– halandzsamondókák a gyerekkorból

Azt mondom apacuka, azt mondod fundaluka. Mert mi, magyarok állítólag félszavakból is megértjük egymást. Ezek szerint adott esetben még értelmetlenekből is. A hetvenes-nyolcvanas évek „Zúg a Volgán” felnövő iskolásainak kreativitása többek között egy speciális műfajban, a halandzsaversekben talált utat magának. A verseket – bár már kissé röstelkedve – de a legtöbben még mindig csípőből idézzük, ha arra kerül a sor.

Somfai Barbara | 2010. augusztus 23.
|  

Halandzsamondókákra valószínűleg mindenki emlékszik gyerekkorából (itt most a 70-80-as évek versikéiről lesz alapvetően szó), sőt, úgy tűnik, néhány X után kifejezetten erős asszociációkat ébresztenek az értelmetlen sorok. Ha az esti beszélgetések témájába belekeveredik egy-egy ilyen zagyva félsor, a résztvevők egymás szavába vágva kezdik idézni az alsó tagozat szüneteiben elsajátított dalváltozatokat. A versikék és dalok nosztalgikus hangulatba hozzák a beszélgetőket, és hamarosan előhívják a mélyből a márka meggy reklámot, a mindentvivő Lolate-t, a Trapper farmert, a Mese sajtot és az Aromix port is.

A gyerekjátékok elengedhetetlen eleme volt a kiszámolós halandzsavers
A gyerekjátékok elengedhetetlen eleme volt a kiszámolós halandzsavers

A Göngöngöri mint ihletforrás

Ezek a halandzsa szövegek persze nem csak önmagukért léteztek, általában valamilyen egyéb funkcióhoz kapcsolódódtak. Voltak például kiszámolók, amilyen a fent már említett „Apacuka fundaluka” kezdetű (Lásd lent 1.) is. Ilyenkor ugye, akire a „duk” jutott, az lett a fogó. Ilyen kiszámoló az „Ekete-pekete cukota pé” (2.) is.

A második kategóriába a koreografált hablatyversek tartoznak. Ezeket általában dallammal és valamilyen mozgással kellett előadni. Legtöbbször bonyolult, kétszemélyes, szabályozott tapsolás kísérte (körülbelül mint a repperek köszönése), és ezeket egyre gyorsabban kellett énekelni és tapsolni. Egyébként ez kifejezetten lányos elfoglaltság volt, a macsós fiúk frászt kaptak, ha felcsendült egy-egy ilyen dal. Ebbe a kategóriába sorolandó a Göngöngöri (3. a és b változat) és a Mammamida (4.). A Göngöngöri azóta egyébként nagy karriert futott be, megihlette az egyre népszerűbb, power popot játszó The Kolint együttest is. A klip erősen nosztalgikus elemekkel és az iskolapadból előbukkanó mexikói Szu-szu bébivel itt látható.

A harmadik változat pedig valamilyen játékhoz kapcsolódott, amilyen az Antakatészó flóóre (5.) (szigorúan két hosszú ó-val), ami egy körbenállós, kézrecsapós, kiesős játékot kísérő, ritmust megszabó ének volt.

Szlovák halandzsa

A versikék egy részében felbukkannak értelmes szavak (a mexikói, jaguár, I love baby, kávé, orion az expressz, páter stb.). Találtunk viszont a halandzsának énekelt dalok között egy olyat is, a Mammamidát, amiről kiderült, hogy egyszerűen szlovákul van (5.), amit persze némileg torzítva énekeltünk, de halandzsa funkcióban. „Mama mi dala koronu, abych koupil rybu”, vagyis „Mama adott nekem egy koronát, hogy vegyek halat”. Az Antakatészó kezdetű dallal kapcsolatban felvetődik egy másik kérdés is, hogy hogyan is van a szöveg „igazából”, de láthatjuk, hogy a Göngöngöri két változata is erősen eltér egymástól a halandzsás és az érthető részeknél is. Néhány internetes fórumon heves viták folynak ezekről. Az „Antakatészó” kezdetű befejezéséről például, hogy vajon „Ó mandzsófix!” vagy „Ó bendzsófix!” a vége. Vicces, de többször is elhangzó érv a bendzsófixes tábor részéről az, hogy a mandzsófixnek semmi értelme (no comment). Az „igaziság” kérdése pedig megválaszolhatatlan. A mondókák a folklórba tartoznak, eredetük legtöbbször ismeretlen, szájról szájra terjednek, ezért aztán ugyanúgy elfogadható a „bendzsófix”, mint a „mandzsófix”. A népköltészetben amúgy sem ismeretlen a halandzsa. Ilyesmit könnyen találhatunk népdalokban is „Ingyom bingyom tá, libertutá libermá!”, „Uzsedáré, uzsedom!” (ezt amúgy a Republik nyúlta le), de teljes verseket is, amilyen a „Cukota pé” (6.), ami egyébként átokűző funkcióban működött. A varázsolásra egyébként is nagyon jó a halandzsa. Alapkövetelmény a varázsigéknél, hogy legyenek jó hangzásúak és teljességgel érthetetlenek: „Abrakadabra!”, „Csiribú-csiribá!” – hogy csak a legismertebbeket említsük. A 70-es évek halandzsái már átokűzésre és egyéb varázslásra sem voltak jók, de úgy tűnik, mégis valami fontosat lehetett elmondani általuk, ha egyszer olyan erősen bevésődtek az emlékezetünkbe. Értető is, mert mivel hirdethetnénk erősebben az összetartozásunkat, ha nem azzal, hogy „Éjjá, éjjá, csikidam, csikidam, posztam, posztam, pacs, pacs, pacs!”

1.

Apacuka fundaluka

fundakávé kamanduka

Apcuk fundaluk

fundakávé kamanduk

2.

Ekete-pekete-cukota-pé

Áter-páter dominé

Egyetem, begyetem,

tíjom, tájom,

törzsöm, börzsöm, bikkfa járom.

Kiszi-á Kiszi-bé

Te vagy a fogó!

3/a.

Bagdadban nagy nap van,

ülnek az öregek az ablakban. 
Száraz falevelet hordoz a szél,
Bagdadii öreganyám így mesél; hogy

Göngöngöri, a görigöri, 
Szu szu bébi a mexikói.
Jimmy, Jimmy jaguár, Jimmy, Jimmy Ó, 
Jimmy, Jimmy jaguár, Jimmy, Jimmy Ó, 
Álláh bébi, áálláh tusé, 
Áj láv bébi, ál láv tusé, 
Dó 
Ré 
Mi 
Éjjá, éjjá, csikidam, csikidam, posztam posztam, pacs-pacs-pacs

3/b.

Da-da-da-dallasban, ma nagy nap van,
Kinn ülnek az arabok az ablakban.
Száraz falevelet sodor a szél, sodor a szél,
Texasi öreganyám így mesél; hogy a gör gör göri, a gör gör göri,
Szu szu bébi a mexikói.
Jimmy, Jimmy jaguár, Jimmy, Jimmy á-á, 
Jimmy, Jimmy jaguár, Jimmy, Jimmy á-á, 
Áj láv bébi, ál láv tusa, 
Áj láv bébi, ál láv tusa, 
Dó 
Ré 
Mi 
Éjjá, éjjá, csikidam, csikidam, posztam posztam, pacs-pacs-pacs

4.

Mammamida lakkoronu

abisz kupi ribu

A ja meszto ribi-ribi

kupi veleribu

Occeszemki bá

Stogyelá ribá

Procs-procs protozseje ribá-ribá

5.

Mama mi dala korunu,

abych koupil rybu,

já namísto ryby, ryby koupil velerybu.
Co dělá ryba? Ocasem kývá.

Proč? Proč? Protože je ryba, ryba!

6.

Cukota-pé

Csi szi-á

csiszi-csuszi

Áspis kerekes

Pacs, pacs, pacs

7.

An-tan-té-nusz

szó-raka-té-nusz

szó-raka--tiki-taki

csili-csala--bim-bam-bum.

8.
Angyal-kangyal, mikula,

nyolc dob meg egy pikula,

irgum-burgum, parafin,

Ince-pince, te vagy kinn

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Déva 2010. augusztus 23. 12:10

Vagy "Csiszli-á, Csiszli-bé, Csiszli-csoszli komponé!" a 2. befejezése. :) Üdvi

2 Kincse Sz. Örs 2010. augusztus 23. 12:25

Hát... az én gyerekkoromban nem száraz falevelet sodort a szél, hanem valamit, amit a teve hagyott ott.... :)))

3 Németh Niki 2010. augusztus 23. 17:17

Én pedig úgy emlékszem, hogy az arabok valami egészen mást csináltak az ablakban...

4 andrew 2011. március 31. 09:41

Üdv!

Bár nem vagyok néprajzos,művészettörténész,nyelvész,de annyit már megfigyeltem,hogy eleink semmit nem tettek,mondtak,rajzoltak,róttak,énekeltek oktalanul.Mindenek jelentőssége,magyarázata,célja és értelme volt!Határozott jelentést hordozott minden forma,szó,hangalak,ékítmény,amelyeket ott,akkor és úgy kellett alkalmazni,ahogyan azt megtették!Sajnos mi már egy más világban élünk,lassan elvész az ősi tudás.Ki tudja ma megmondani egy faragott sír-fejfáról,hogy hány éves volt akinek nyughelyét jelöli?Leány volt-e netán aggastyán?Ki ismeri fel egy népdalban az évkörben lejátszódó,ismétlődő csilagászati megfigyelés népies,fantáziadús,de pontos leírását?Ki tudja,hogy a finnugrászok minden elhallgatása ellenére,Folyamköz(ök)ben élő nyelvi őseink és későbbi sztyeppei leszármazottaik révén nyelvünkben máig fellelhető ősi naphimnusz (Anta Dunguz!Szúr,raga Dunguz!Szúr,raga,digi daga,ala bala Bambuz!...ugye ismerős?) szövegmódosulatait csak ott és azok ismerik,akikkel a magyarság kapcsolatba került?Pedig ez még a finnekhez is köt bennünket-csak nem úgy,ahogy ők szeretnék...Hát,ez van...Butulunk.Egy mai közép-,netán főiskolát,egyetemet végzett ember nem ismeri fel a "halandzsában" az évezrede velünk egy hazában élő népek nyelvi fordulatait.(tutálibe,málibe:Tut mein liebe?Tod mein liebe?-nem vagyok németes,de süket sem...)..Még gondolkodni is elfelejtetünk!A halandzsa szándékosan keletkezik.Lásd:Karinthy.A nép vagy eltanult valamit szomszédaitól(a Kárpátok ölén erre bőven volt lehetőség),vagy szigorú jelentéssel bír!Csak fel kell kutatni!Erre ma,az "osztályharc" és finnugoros gyökök keresésének csillapulásával több tér kínálkozik.Szép napot!

Andrew

5 El Mexicano 2011. március 31. 09:52

Részben osztom az előttem szóló véleményét. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ezek valóban csak értelmetlen halandzsák. Bár biztos, hogy sokat torzultak, és lehet bennük sok halandzsa is, de én pl. határozottan emlékszem rá, hogy amit annak idején az általános iskola alsótagozatában a lányok énekeltek, akkor még nekem is csak halandzsának tűnt, aztán felnőtt fejjel egyszer csak visszahallottam egy olasz népdalban, és még értettem is, miről van szó...

6 andrew 2011. március 31. 10:33

Üdv,ismét

Eszembe ötlött még valami...Amennyire emlékszem az abrakadabra értelmét Severus császár orvosán keresztül(héber eredet) az arámi:"Távozz rossz!","Tűnj el betegség!" értelmű ráolvasásokban találták meg.Bár újabban angol kutatók ennek gyökerét és kiindulási pontját is hasonló jelentésű és hangalakú sumer ékírásos leletekben vélik felfedezni.(Micsoda meglepetés!...)

A csiribí-csiribá átváltoztató varázsszó gyöke pedig szerintem nem lehet más,mint a csere szavunk!!!Gondoljátok át: cserebere,cserebogár(mely többször vált alakot)

ÁVE

7 Fejes László (nyest.hu) 2011. március 31. 11:10

@El Mexicano: Ha az, aki a szöveget mondja, már nem ismeri eredetét, jelentését, akkor az számára már halandzsa. Szerintem izgalmas kérdés, hogy az emberek miért érzik szükségét ilyen értelmetlen szövegek folyamatos reprodukálásának. Legalább olyan érdekes, mint hogy valójában honnan származnak és mit jelentenek...

Érdekes, h a cikk nem említi az egyik legismertebb példát: hókus-pókusz < hic est meus corpus 'ez az én testem' -- a misebor Krisztus vérévé változtatásának "varászszava".

8 Roland2 2011. március 31. 12:24

Szerintem meg a halandzsáknak pont az az értelmük,hogy nincs értelmük,főleg a gyermek mondókáknál: szerintem a halandzsa a nyelvi játékoság kiélése,mókásan hangzó szavak játékos füzére,mely szórakoztatásra szolgál.Ez leginkább a gyerekek mondókáira igaz.

A halandzsák másik fajtájának,melyet varázslásra vagy misztikus eljárások céljára használnak,szintén nem lehet sok értelmük:olvastam,hogy egyes indián vagy más törzsi népeknél a sámánok,varázslók szintén halandzsákat alkalmaznak a vallási vagy gyógyítási rituáléknál,melyek nem értelmes szavakból állnak.Valószínűleg ezzel azt a látszatot vagy benyomást akarják elérni,hogy csak ők ismerik azt a "titkot" vagy "hatalmat" melyekkel a halandzsa szövegek bírnak,ill. ez által a transzcendes vagy felsőbb világi lényekkel csak ők tudnak így kapcsolatba jutni.

Ma már egyre több kutató kezd azon a véleményen lenni,hogy a Voynich-kézirat is csak egy halandzsa szöveggyűjtemény.

Persze lehetséges,hogy egyes halandzsák és varázsigék értelmes szavakból keletkeztek (mint az idézett hókusz-pókusz),de szerintem a gyrmekmondókáknak és varázsigéknek elsősorban a móka vagy a misztikum keltés volt a céljuk.

9 El Mexicano 2011. március 31. 12:39

@Fejes László (nyest.hu): Erről a hókusz-pókuszosról nem is tudtam, tényleg érdekes.

@Roland2: Szerintem viszont ilyen szavak nem keletkeznek csak úgy, a semmiből.

Erre egyébként szintén jó példa a "blabla" és a "hablaty" szavak. A spanyolokat kiröhögjük, hogy náluk náluk a 'beszél' az éppen hablar, habla, holott pontosan ebből származik a magyar blabla és hablaty is, méghozzá a francián keresztül, akik a spanyoloktól vették, és a végső forrás a latin FABULARI, 'beszélgetni'.

10 Roland2 2011. március 31. 14:03

Miért ne keletkezhetnének csak úgy, játékból ?

Ezt most találtam ki:

lurgya-vurgya ká-té acagáj

a sínekre ne állj !

Szerintem ez sem értelmetlenebb,mint a "kiszi-á","fundaluk" vagy "kamanduk".

A szöveg is írta,hogy értelmes szavakat is tartalmazhatnak a mondókák,de ettől még a szöveg halandzsa marad.

11 suburru 2011. március 31. 14:07

Üdv!

Jó eséllyel vmennyi mondókának volt valódi alapja, de ez nem jelenti azt, h az ősi nyelvet, tudást hordoznák - épp ellenkezőleg, az a valószínűbb, h idegen szöveg volt, amit halandzsaként értelmeztek. A hozzászólásokban említett abrakadabra kb. annyit jelent, h 'teremtek amint szólok', a Harry Potter-féle avada kedavra = 'pusztulj el, amint szólok' (hebraistától való infó).

Ami az antanténusz sumer eredetét illeti, ez már Badiny-Jós óta ismert agymenés. Néhány probléma: 1. Ki az a Dunguz és Bambuz? Ha Dumuzi/Tammuzra gondolnak, akkor miért szerepel hol sumerül, hol akkádul a név, és miért lenne naphimnusz? 2. Próbáltam sumer nyelvtani lemeket felfedezni, de sehogy sem sikerült; hol vannak, és pontosan mit jelentenek? 3. Általában is jó lenne akár egyetlen sumer naphimnusz pontos elérhetőségét megadni, h legyen összehasonlítási alap, ennek a mondókának pedig a legközelebbi sumer párhuzamára is kíváncsi lennék, természetesen könyvészeti adatokkal. Könyvészeti adatok alatt szövegkiadást, esetleg ékírásos pld-t értek, nem sumer-magyar "értelmezéseket"! Felőlem lehet az utóbbi is, de csak akkor, ha az előbbi is benne van.

12 elhe taifin 2011. március 31. 14:18

@suburru:

Hehe, a wikipédia valamelyik szerkesztője viszont komolyan vette ezt a sumér dolgot, és képes volta ezt leírni:

"A nyersfordítás: „Kelj föl Dunguz, szülj reggelt Dunguz, Szülj reggelt, áradj, terjedj, vágjad, űzzed Bambuszt!”

Ennek nagyjából a magyar megfelelője: Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaink megfagynak!"

Hahaha

13 bloggerman77 2011. április 13. 02:48

@Fejes László (nyest.hu):

"Érdekes, h a cikk nem említi az egyik legismertebb példát: hókus-pókusz < hic est meus corpus 'ez az én testem' "

***

Én úgy tudom, hogy a hókusz-pókusz a 'Hoc est poculum' félrehallása - legalábbis a bűvészet történetével foglalkozók ezt mondják.

14 bloggerman77 2011. április 13. 02:53

@El Mexicano:

"A spanyolokat kiröhögjük, hogy náluk náluk a 'beszél' az éppen hablar, habla, holott pontosan ebből származik a magyar blabla és hablaty is, méghozzá a francián keresztül,"

***

A 16. században elég sok kasztíliai zsoldos volt Magyarországon, úgyhogy simán közvetítő nélkül jöhetett a szó, vagy némi szláv behatással (a -ty végződés miatt), mert akkor a 'hablaty' jelentése tkp. az, hogy 'beszélő'.

15 bloggerman77 2011. április 13. 03:37

Azért a halandzsák esetében jól kivehető honnét származnak, pl. a 'tutáliber libere', vagy az idézett "Ingyom bingyom tá, libertutá libermá!" egyértelműen latinból vannak...

„Éjjá, éjjá, csikidam, csikidam, posztam, posztam, pacs, pacs, pacs!” - ebben meg felismerhető a szláv (szlovák?) hatás.

16 Fejes László (nyest.hu) 2011. április 13. 07:54

@bloggerman77: Sajnos a TESz-ben nincs benne a hablaty. A történeti korpuszban (www.nytud.hu/hhc/) viszont az 1980-as évek végéről vannak az első adatok. Mivel ritka szó, aligha állíthatjuk, hogy korábban nem létezett, de azért ez a 16. század erős, bizonyítani kéne. (A ty mint "szláv behatás"? Hogyhogy?)

A csikidamnak én csak egy etimológiáját ismerem, az a shake it up-ból eredezteti. (L. pl. www.irodalmijelen.hu/node/5204) Mi lenne ennek "szlovák etimológiája"?

17 El Mexicano 2011. április 13. 09:14

@bloggerman77: "A 16. században elég sok kasztíliai zsoldos volt Magyarországon" – biztos? Érdekes, mert ezt most hallom először. Persze nem kizárt, hogy így volt, de tudtommal nincs olyan spanyol eredetű szó a magyarban, amely közvetlenül onnan (és nem a német, francia vagy angol közvetítésével) került volna be.

18 bibi 2011. április 13. 13:29

Abból érdemes kiindulni, hogy a beszélni még nem tudó gyermek is élvezi saját hangját, és a ritmust amit bele tud vinni a gyügyögésbe. Ehhez még ringatózhat is, stb. Sőt, felnőtt ember is "élvezkedhet" általa nem is ismert nyelv hallatán, figyelve annak magán és mássalhangzóit, ritmusát, és hangulatát. Magam több nyelvvel vagyok ilyen platói szerelemben.

Az "Apacuka fundaluka" szerű mondókákat nem érett felnőttek mondogatják egymásnak, hanem gyerekek. Ezzel ősi ösztönöket elégítenek ki. Pl. a rendezett beszéd fegyelme, memorizálás képességének bemutatása, varázslónyelv-varázslás, bizonyos révedésbe esés hangulata, stbstb. Az "Apacuka fundaluka" közvetlen funkciója viszont a kiszámolás, hogy ki legyen "hunyó".

A hasonló szerkezetű "műdalok", azaz költők által írt értelmetlen versek - túl az infantilis-gyerekes örömökön (pl. Weöres, bocsánat :)) - bizonyos "újjgyakorlatként", "tanulmányként" is felfoghatók.

19 bloggerman77 2011. április 13. 13:55

@El Mexicano:

"A 16. században elég sok kasztíliai zsoldos volt Magyarországon" – biztos? Érdekes, mert ezt most hallom először. "

***

A török háborúk első nagy szakaszában, I. Ferdinánd király uralkodása alatt V.Károly császár kasztíliai zsoldosokat (is, meg vallonokat, flamandokat) vezényelt Magyarországra, öccse megsegítésére. Néha egy-egy vár őrségének jelentős hányadát alkották, csak idehaza nem szerették őket, mert igen hamar feladták a várakat.

20 bloggerman77 2011. április 13. 14:09

@Fejes László (nyest.hu):

"A történeti korpuszban (www.nytud.hu/hhc/) viszont az 1980-as évek végéről vannak az első adatok."

Ja, nincs benne a TESZ-ben, akkor nem is létezik. Világos. Édesanyám 1940-es születésű, és már ő is használta - hiszen tőle tanultam beszélni...

A -'t főnévi igenévi alakot sejtet, a hablar - beszélni főnévi igenév végződését szláv környezetben az ott természetes, ugyancsak főnévi igenévi alakot jelentő -'t-re cserélik. Ez egy logikus magyarázat lenne, van annyira logikus, mint az, hogy gyerekszáj kitaláció.

A magyarországi családnév állományban igen sok olyan német eredetű név van, ahol pl. a szláv környezetben a német melléknévi -er átvátozott a szláv -ij -szkij alakra.

A magyar nyelv a nem magyar nyelveket amúgy is szereti pegoratív halandzsa szavakkal illetni, lásd a karattyolás, illetve a jellemzően a szlovákok beszédének kigúnyolására használt bregybogás szó.

És a 20. században voltunk mi (az egész keleti blokk) testvéri népek a kubaiakkal, nicaraugaiakkal - tehát a modern médián juthatott be spanyol nyelvi hatás (latin zene pl.).

21 El Mexicano 2011. április 13. 14:24

@bloggerman77: Köszönöm az infót, hát erről tényleg nagyon lemaradtam ezek szerint.

Különben a húsvéti hétvégén lesz éppen a szó a blogomban egy spanyol dalban szereplő kitalált szavakról, és abból is kiderül majd, hogy még ezek a kitalált szavak sem annyira kitaláltak, sőt. De többet nem árulok el, mert úgy már nem lesz poén.

22 Fejes László (nyest.hu) 2011. április 13. 19:33

@bloggerman77: Nem állítottam, hogy ha a TESz-ben nincs, akkor a szó nem is létezett, sőt, épp az ellenkezőjére hívtam fel a figyelmet. Az azonban merész állítás, hogy a 16. században került a magyarba, ha egyszer a 20. század végéről vannak az első felmutatható adataink. (Természetesen újabb adatok felbukkanása esetén biztosabbat is mondhatunk.)

Tegyük fel, hogy a hablaty valamelyik szláv nyelven keresztül került be a magyarba. Ebben az esetben azonban nem magyar területen kellene keresni azokat a kasztíliai zsoldosokat. További kérdés, hogy melyik szláv nyelvből mutatható ki. De he el is fogadjuk, hogy van egy ilyen valamelyik szláv nyelvben, akkor is szembe kell néznünk néhány furcsasággal.

Először is, hogy van az, hogy egy szláv főnévi igenevet a magyar főnévként vesz át? OK, próbáljuk megkerülni a problémát azzal, hogy a magyar a hablatyol igét vette át, és csak később ebből vonódott el a hablaty főnév. Igen ám, csakhogy a magyar a szláv nyelvekből a hímnemű egyes számú múlt idejű igealakot (ill.perticipiumot) szokta átvenni, az -l-t azonosítva a magyar -l igeképzővel, l. pl. szlovák kopať 'ás' ~ m. kapál. Igaz, az ilyen kivételes átvételi formák sem zárhatóak ki teljesen, de ezeket mégiscsak adatokkal illene alátámasztani. Itt túl sok a bizonytalanság.

Azt sem értem, hogy most a 16. sz-i, vagy a 20. sz-i átvétel mellett érvel-e. És ha huszadik századi, akkor belefért még egy szláv kör. És megint ugyanaz a probléma: ha úgyis szlávon keresztüli átvétel, akkor miért van szükség a közvetlen magyar-spanyol nyelvi érintkezést igazolni?

23 buku 2013. augusztus 24. 11:15

Az "ántákátészó flóra" kezdetű dal nem magyar találmány. A héten jöttek a városunkba mindenféle ázsiai országból néptánc csoportok, és az egyik gyerekcsoport a téren körbeállt, és pacsizás közben énekelték. Elfelejtettem megkérdezni, hogy honnan jöttek. :S

24 Sultanus Constantinus 2015. március 7. 12:07
25 kolompár 2017. június 28. 13:20

„Ingyom bingyom tá, libertutá libermá!”

Ezt hogy sikerült így leírni? Az interneten szinte sehol máshol nincs így leírva, tök máshol van a hangsúly a dalban, és ha elvileg halandzsa, tényleg nem értem miért kéne így írni.

26 hhgygy 2017. június 29. 07:51

@kolompár: Nyilván botfülű, aki írta

Információ
X