-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Úton eredeti, 1951-ben írott változatát adja ki az Európa Könyvkiadó. A beatkorszak „bibliájának” is tartott Jack Kerouac-regényt M. Nagy Miklós fordította le.
M. Nagy Miklós az MTI-nek elmondta: az új fordításból egy vadabb, lázadóbb, stilisztikailag kísérletezőbb Kerouacot ismerhetnek meg az olvasók. A fordító felidézte, hogy az eredeti tekercs 2007-ben jelent meg az Egyesült Államokban – Jack Kerouac 1951 áprilisában, három hét alatt írt eredeti kézirata alapján.
Az „ős-Útonban” a szereplők az eredeti nevükön szerepelnek (Dean Moriarty például Neal Cassadyként), emellett pedig azok a részek is napvilágot láthattak, amelyeket a szerző a kiadói nyomásnak engedve kihúzott a szövegből. „Az eredeti tekercset cenzúrázni kellett a kor közerkölcse, kiadói szokásai miatt, így például kikerültek a homoszexualitást nyíltan ábrázoló részek” – említett néhány újdonságot M. Nagy Miklós.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Kerouac 1951 és 1956, a regény megjelenése között folyamatosan csiszolgatta, finomítgatta az Útont. Igaz, először nem akart a kiadói nyomásnak megfelelni, mert azt állította, hogy a szöveget a Szentlélek diktálta neki” – jegyezte meg a fordító. Hozzátette: ennek ellenére az első kiadói elutasítás után Kerouac nyomban nekiállt dolgozni a szövegen. Később pedig türelmetlen is volt, hiszen a beatirodalom egyre népszerűbbé vált, ő pedig azt akarta, hogy minél előbb megjelenjen a könyve, ezért eleget tett a kiadó kéréseinek . „A kihúzott sorok mellett több epizódot továbbírt, és ekkor a nagyon híres metaforikus részeket is tovább finomította, amelyekben a világról szóló vízióit örökítette meg” – idézte fel a könyv születését M. Nagy Miklós.
Felidézte, magyarul az Úton sok kiadást megélt már, ezek az 1956-os szerkesztett változat alapján jelentek meg Bartos Tibor fordításában. A Bartos-féle Útonhoz képest az új kiadás szemléletében is más lesz – fogalmazott a fordító. Az eredeti viszonylag egyszerű, spontán próza, amiből „óriási erővel szikráznak ki a metaforikus költői részek” – magyarázta M. Nagy Miklós. „Bartos Tibor remek szöveget hozott létre, de túlstilizálta a művet, az eredeti mű nem annyira ízes és népies” – jegyezte meg a fordító, aki elmondta, azt szerette volna, hogy az új fordítás – mint ahogy az eredeti szöveg – egyszerűen csak „suhanjon”.
Elmondta: a beatkorszak kulcsszavai jórészt lefordíthatatlanok, a magyar nyelv nem adja vissza azok valódi jelentéseit, az afroamerikai szleng, a fekete dzsessznyelv „ízeit”. „Kár lett volna azon erőlködni, hogy létrehozzak egy soha nem létezett magyar szlenget és ma használatos kifejezésekhez sem akartam nyúlni” – magyarázta M. Nagy Miklós.
A fordító arról is beszélt, hogy Kerouac hatása főleg az 1980-as években indult, a Bret Easton Ellis nevével fémjelezhető nemzedéken érezhető. „A kortárs amerikai irodalmon belül ez egy kis csoport, de hát a beatnemzedék jelentős alkotói sem voltak sokan” – magyarázta, ugyanakkor megjegyezte: a kötet amerikai kiadását négy irodalomtörténeti bevezető nyitja, amelyekben a kutatók megkísérlik újrapozícionálni a Kerouac-életművet. (Ezen tanulmányok a magyar kiadásban nem lesznek olvashatók.)
„Az Úton a beatkorszak bibliájaként vonult be a köztudatba, ami érthető, hiszen egy egész nemzedéknek adott új, radikális, lázadó nyelvet. Ezzel szemben az amerikai irodalomtörténészek nagy esztétaként, bölcselőként próbálják elhelyezni Kerouacot az irodalomtörténetben” – mutatott rá M. Nagy Miklós, majd úgy vélekedett, hogy az amerikai szerző műve azért tud a fiatalabb nemzedékeknek is újat mondani, mert az Úton „esztétikailag nagyon gazdag, kiolvashatatlan regény”. „Sokan úgy vélik, hogy a könyv mostani népszerűsége azzal magyarázható, hogy készülőben van egy új, radikálisabb ellenkultúra” – fogalmazott a fordító, kiemelve: az amerikai kiadás alig titkolt célja a mítoszok eloszlatása.
A könyvből film is készül, amelynek a bemutatóját az imdb.com adatai szerint 2012-re időzítették. (A mozgóképet Walter Salles rendezi, a főbb szerepeket Sam Riley, Garrett Hedlund, Kristen Stewart, Kirsten Dunst, Tom Sturridge és Viggo Mortensen játssza majd.)
A könyv bemutatóját a budapesti Alexandra Könyvesházban tartják november 25-én Földes László Hobo közreműködésével.