A 2005 és 2010 közötti folyamatokat felmérő vizsgálat szerint a bevándorló családból származó németországi lakosok helyzete valamennyi vizsgált vetületben javult, de a 82 millió lakosú ország átlagos szintjét a legtöbb szempontból alig közelítette meg.

Így például a munkanélküliségi ráta a bevándorlók körében a 2005-ben mért 25 százalék körüli szinthez képest csaknem 10 százalékponttal csökkent, 15,8 százalék volt 2010-ben, míg az ország egészére vonatkozó munkanélküliségi ráta 7,7 százalékon állt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az első nagy bevándorlási hullám az idén 51 éve, 1961-ben indult a török munkaerő nyugat-németországi alkalmazásáról szóló nyugatnémet-török egyezmény megkötésével. Az első generáció tagjai jellemzően németül sem tanultak meg, német iskolába pedig egyáltalán nem jártak. Társadalmi funkciójuk a súlyos munkaerőhiány enyhítése volt, vagyis főleg dolgoztak, nem ritkán 2-3 műszakban.

A második és a harmadik generáció tagjai azonban már bekerültek a nyugat-, illetve össznémet oktatási rendszerbe, iskolai végzettségük szintje így fokozatosan javult. A friss felmérés szerint a 18-24 év közötti korosztályban a bevándorlók körében az iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya a 2005-ben regisztrált 5,1 százalékról 4,4 százalékra csökkent, ami a folyamat előrehaladását mutatja, ugyanakkor a 2010-ben mért érték még mindig csaknem a háromszorosa a társadalom egészét jellemző 1,6 százalékos aránynak.

A szegénységi küszöb alá is nagyobb valószínűséggel szorulnak a bevándorlók. Miközben a hivatalos szegénységi küszöb alatt élők – egyszemélyes háztartás esetén havi 826 eurónál, négyszemélyes család esetén havi 1735 eurónál kevesebb elkölthető jövedelemmel rendelkezők – aránya 2005 és 2010 között Németország egészét tekintve gyakorlatilag nem változott, 14,5 százalék körül mozogott, a bevándorlók körében fokozatosan csökkent a szegények aránya, de a vizsgált időszak végén is még 26,2 százalék volt.

„A folyamatok jó irányba haladnak, de még nem értük el a céljainkat” – értékelte az adatokat Maria Böhmer integrációs ügyekért felelős kormánymegbízott. Az egyik cél a kora gyermekkori fejlesztés, mindenekelőtt a nyelvoktatás erősítése, ami azon a felismerésen alapul, hogy a siker az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon sokkal erősebben függ a német nyelv ismeretétől, mint a származástól – tette hozzá. A felmérés szerint a 3 év alatti bevándorló származású gyerekek 12,2 százaléka jár bölcsődébe, míg a társadalom egészét tekintve csaknem minden harmadik kisgyerek bölcsődés.