-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Németországban kissé javult a mintegy 16 millió bevándorló helyzete a kormányzat egy csütörtökön közzétett tanulmánya szerint, ám a bevándorlók még mindig csaknem háromszor nagyobb valószínűséggel maradnak iskolai végzettség nélkül, mint a nem bevándorló családból származó németek.
A 2005 és 2010 közötti folyamatokat felmérő vizsgálat szerint a bevándorló családból származó németországi lakosok helyzete valamennyi vizsgált vetületben javult, de a 82 millió lakosú ország átlagos szintjét a legtöbb szempontból alig közelítette meg.
Így például a munkanélküliségi ráta a bevándorlók körében a 2005-ben mért 25 százalék körüli szinthez képest csaknem 10 százalékponttal csökkent, 15,8 százalék volt 2010-ben, míg az ország egészére vonatkozó munkanélküliségi ráta 7,7 százalékon állt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az első nagy bevándorlási hullám az idén 51 éve, 1961-ben indult a török munkaerő nyugat-németországi alkalmazásáról szóló nyugatnémet-török egyezmény megkötésével. Az első generáció tagjai jellemzően németül sem tanultak meg, német iskolába pedig egyáltalán nem jártak. Társadalmi funkciójuk a súlyos munkaerőhiány enyhítése volt, vagyis főleg dolgoztak, nem ritkán 2-3 műszakban.
A második és a harmadik generáció tagjai azonban már bekerültek a nyugat-, illetve össznémet oktatási rendszerbe, iskolai végzettségük szintje így fokozatosan javult. A friss felmérés szerint a 18-24 év közötti korosztályban a bevándorlók körében az iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya a 2005-ben regisztrált 5,1 százalékról 4,4 százalékra csökkent, ami a folyamat előrehaladását mutatja, ugyanakkor a 2010-ben mért érték még mindig csaknem a háromszorosa a társadalom egészét jellemző 1,6 százalékos aránynak.
A szegénységi küszöb alá is nagyobb valószínűséggel szorulnak a bevándorlók. Miközben a hivatalos szegénységi küszöb alatt élők – egyszemélyes háztartás esetén havi 826 eurónál, négyszemélyes család esetén havi 1735 eurónál kevesebb elkölthető jövedelemmel rendelkezők – aránya 2005 és 2010 között Németország egészét tekintve gyakorlatilag nem változott, 14,5 százalék körül mozogott, a bevándorlók körében fokozatosan csökkent a szegények aránya, de a vizsgált időszak végén is még 26,2 százalék volt.
„A folyamatok jó irányba haladnak, de még nem értük el a céljainkat” – értékelte az adatokat Maria Böhmer integrációs ügyekért felelős kormánymegbízott. Az egyik cél a kora gyermekkori fejlesztés, mindenekelőtt a nyelvoktatás erősítése, ami azon a felismerésen alapul, hogy a siker az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon sokkal erősebben függ a német nyelv ismeretétől, mint a származástól – tette hozzá. A felmérés szerint a 3 év alatti bevándorló származású gyerekek 12,2 százaléka jár bölcsődébe, míg a társadalom egészét tekintve csaknem minden harmadik kisgyerek bölcsődés.