„Két nyelv, a lehetőségek világa: második nyelv tanulása a kanadai egyetemeken”: a 84 intézetre kiterjedő vizsgálat ezt a – fennköltséget sem nélkülöző – címet viselte, és megállapította, hogy a kanadai egyetemek nem tekintik elég fontosnak az idegennyelv-tanítást, és így nem kínálnak megfelelően intenzív nyelvi kurzusokat sem.

Amint arra a McGill Tribune rámutat, nem egyértelmű, hogy egyáltalán kell-e erőltetni a kétnyelvűséget, vagy ezzel inkább csak plusz terhet rónak a hallgatók nyakába. Két nyelvet magas szinten tudni ugyanis kétség kívül előny a munkaerőpiacon – viszont távolról sem feltétel. „Attól függ, milyen munkát akar vállalni az illető. Ha valaki diplomaszerzés után mondjuk Montrealban akar elhelyezkedni, ott természetesen szüksége lesz mindkét nyelvre” – emeli ki Owen Ripley, a McGill Karrier Tervező Szolgálat egyik tanácsadója. Ugyanez érvényes a kormány intézményeire, ám például a nyugati part magáncégeire már nem. Ahogy Cathrine Stace, az intézmény egy másik munkatársa fogalmaz: „Egyéntől függ, hogy ki mennyire motivált egy második nyelv megtanulásában. Ezért a nyelvtanulást egyetemi szinten kötelezővé tenni nem biztos, hogy hatékony stratégia.”

Ennek ellenére mindkét szakember egyetért abban, hogy az egyetemeknek igenis van felelősségük: az érdeklődők számára biztosítaniuk kell a nyelvtanuláshoz szükséges hatékony lehetőségeket.