-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy friss tanulmány szerint a kanadai egyetemek távolról sem fektetnek elég hangsúlyt a két hivatalos nyelv, az angol és a francia oktatására.
„Két nyelv, a lehetőségek világa: második nyelv tanulása a kanadai egyetemeken”: a 84 intézetre kiterjedő vizsgálat ezt a – fennköltséget sem nélkülöző – címet viselte, és megállapította, hogy a kanadai egyetemek nem tekintik elég fontosnak az idegennyelv-tanítást, és így nem kínálnak megfelelően intenzív nyelvi kurzusokat sem.
Amint arra a McGill Tribune rámutat, nem egyértelmű, hogy egyáltalán kell-e erőltetni a kétnyelvűséget, vagy ezzel inkább csak plusz terhet rónak a hallgatók nyakába. Két nyelvet magas szinten tudni ugyanis kétség kívül előny a munkaerőpiacon – viszont távolról sem feltétel. „Attól függ, milyen munkát akar vállalni az illető. Ha valaki diplomaszerzés után mondjuk Montrealban akar elhelyezkedni, ott természetesen szüksége lesz mindkét nyelvre” – emeli ki Owen Ripley, a McGill Karrier Tervező Szolgálat egyik tanácsadója. Ugyanez érvényes a kormány intézményeire, ám például a nyugati part magáncégeire már nem. Ahogy Cathrine Stace, az intézmény egy másik munkatársa fogalmaz: „Egyéntől függ, hogy ki mennyire motivált egy második nyelv megtanulásában. Ezért a nyelvtanulást egyetemi szinten kötelezővé tenni nem biztos, hogy hatékony stratégia.”
Ennek ellenére mindkét szakember egyetért abban, hogy az egyetemeknek igenis van felelősségük: az érdeklődők számára biztosítaniuk kell a nyelvtanuláshoz szükséges hatékony lehetőségeket.