nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az asszimiláció akadályozza az anyanyelv használatát

Az asszimiláció miatt vesztik el anyanyelvüket a magyarországi nemzeti kisebbségek tagjai. A jogszabályi környezet kielégítőnek mondható – hangsúlyozták az MTI által megkérdezett kisebbségi vezetők.

MTI | 2009. július 27.
|  

Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke azt mondta, a magyarországi jogszabályi környezet kielégítő, inkább a saját nyelvi helyzetükkel van gondjuk. „Beállt a nyelvváltás időszaka. Nem tudunk szimmetrikus kétnyelvűségről beszélni, előtérbe került a magyar és háttérbe került a szlovák nyelv” – tette hozzá.

Mint mondta, Magyarországon is van tulajdonképpen nyelvtörvény, vannak olyan jogszabályok, amelyek szabályozzák a nyelvhasználatot. A szlovák nyelvtörvényhez hasonlóan kisebbségi területeken kivételt tesz a törvény, például a reklámok és cégértáblák esetében – mint fogalmazott – „van egy pozitív diszkrimináció”.

Kreszta Traján, az Országos Román Önkormányzat elnöke elmondta, hogy a magyarországi románságnak „semmi olyan hátránya nincs a jogszabályi környezettel”, ami a nyelvgyakorlás, nyelvhasználat szempontjából merülne fel.

„A gond az, hogy elég nagy a nyelvvesztés, de ez nem azért történik, mert valaki korlátozná a nyelvhasználatunkat. Inkább az asszimilációból fakad” – tette hozzá.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke azt mondta, a területen „a keretszabályozás viszonylag nagyvonalú, a részletszabályozás viszont rendkívül kicsinyes”, mivel „van egy nem definiált, viszonylag parttalan szabályozás, amely mindent, mindenhol megenged és lehetővé tesz, ugyanakkor hiányoznak hozzá végrehajtási szabályok, konkrét programok” – fogalmazott Heinek Ottó, aki szerint a nyelvvesztés ellensúlyozásában az oktatási intézményeknek lenne nagy szerepük.

A problémák között példaként említette, hogy a nemzetiségi kétnyelvű oktatás állami többletnormatívája tíz éve nem változott.

Kaltenbach Jenő, volt kisebbségi ombudsman mindezt azzal egészítette ki, hogy a kisebbségek korlátlan nyelvhasználatát garantáló szabály csupán „díszítő elem”. A kisebbségek lényegében elveszítették identitásukat, alig-alig ápolják kultúrájukat.

„Megvalósul a pozitív diszkrimináció Magyarországon a kisebbségek oktatási intézményeinek támogatásában” – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai ügyekért felelős szakállamtitkára július 24-én az MTI-nek. A MeH szakállamtitkára ezt annak kapcsán mondta, hogy több magyarországi kisebbségi vezető arról beszélt pénteken az MTI-nek: az asszimiláció akadályozza a kisebbség nyelvhasználatát.

Gémesi Ferenc ezek kapcsán úgy fogalmazott: a pozitív diszkriminációt segítő jogszabályokkal „az a cél, hogy ne lehessen asszimilációs hatásoknak kitenni a hazai kisebbségeket”. A nyelvhasználat esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a jogszabályok csak a keretet adják”, a kisebbségeken is múlik, mennyire használják anyanyelvüket. „Az állam feladata az, hogy jogi és intézményi szempontból segítse a kisebbségeket” – tette hozzá.

Kitért a magyarországi kisebbségi oktatás támogatására is, amely három forrásból tevődik össze. A kisebbségi oktatási intézmények a normál oktatási támogatásnál 25–30 százalékkal magasabbat kapnak, amihez még két kiegészítő támogatás jár.

Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi oktatási intézményeknek juttatott támogatási összegek nagyságrendje 2008-ban és 2009-ben ugyanakkora. Ennek megfelelően ezek az intézmények teljes kiadásaiknak mintegy 90, sőt akár 100 százalékát is fedezni tudják a támogatási összegekből. A nem kisebbségi iskolák esetében ez az arány lényegesen kisebb.

A kisebbségek tankönyveiről elmondta, hogy a szükséges könyveket akár állami pénzen, külföldről is be lehet hozni. A január 1. óta az oktatási tárca mellett működő Országos Kisebbségi Bizottság javaslatára a kiadványok automatikusan felkerülhetnek a választható tankönyvek listájára.

Gémesi Ferenc kitért arra, hogy a kisebbségek demográfiai helyzete megfelel a magyarországi átlagnak. Ahogy a többségi, úgy a kisebbségi oktatási intézményekben is a tanulói létszám csökkenése a jellemző.

Elmondása szerint a kormány megkönnyítette az európai uniós forrásokhoz való hozzájutást a kisebbségek számára, a békéscsabai szlovák oktatási intézmény felújítását pedig kiemelt feladatnak tekinti.

Információ
X