-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Bár a felsőoktatásba felvételizők jelentkezési lapjukat február 15-éig adhatták be, többletpontot jelentő nyelvvizsgát még ezt követően is szerezhetnek, ha a sikeres vizsgát elismerő igazolást július 8-áig elküldik postai úton, vagy feltöltik az elektronikus felvételi felületén keresztül.
Tavasszal még inkább felpezsdül a nyelvvizsgaközpontok élete a pluszpontokért küzdő középiskolások miatt, akik leginkább angol, német, francia és olasz nyelvből tesznek vizsgát.
Az Oktatási Hivatal (OH) Akkreditációs Központjának 2001-2010 közötti időszakról vezetett statisztikái szerint az utóbbi tíz évben az angol a legnépszerűbb nyelv a vizsgázók körében. Ezt követi a német, amelyből feleannyian igyekeznek vizsgát tenni, mint angolból. A harmadik helyet az eszperantó szerezte meg. A francia nyelv ismeretében a némethez képest tized annyian indulnak nyelvvizsgát szerezni, ezért ezt a negyedik, az olaszt pedig az ötödik helyre sorolhatjuk.
Angolból minden évben nő a nyelvvizsgák száma, 2001-től 2006-ig minden esztendőben 10-20 ezerrel többen próbálkoztak. 2007-től viszont csupán 2-4 ezerrel nőtt ez az érték, míg a német nyelvből megírt vizsgák száma 2007 és 2010 között folyamatosan csökkent: évente körülbelül kétezerrel. A francia és az olasz nyelvvizsgák száma átlagosan 2-4, illetve 1-2 ezer között mozog minden esztendőben. Eszperantóból viszont – 2006 óta – ötezernél is több nyelvvizsgát tesznek évente. Miközben a négy másik nyelvből az utóbbi tíz évben a legnagyobb arányban a 14-19 év közötti korosztály ment nyelvvizsgázni, az eszperantót a 20-24, illetve a 25-29 évesek választották. Ennek oka lehet, hogy az oklevél átvételének feltétele a nyelvvizsga, eszperantóból pedig könnyebben teljesíthető ez, mint bármelyik másik nyelvből. Angol, német, francia és olasz nyelvvizsgát a 20-24 év közöttiek is nagy számban írnak, feleannyian próbálkoznak viszont a 25-29 éves korosztályból.
A középfokú nyelvvizsgák száma minden évben nő, és többszöröse a felső- és alapfokú szintű próbálkozásoknak. 2001-ben még 66 954 középfokú nyelvvizsgát tettek, míg a tavalyi évben már több mint 135 ezret. Nem egyenletes viszont az eredményesség. 2001-2002-ben a sikeres angol nyelvvizsgák száma körülbelül annyi volt, mint 2009-2010-ben (60-70 ezer között), a köztes időszakban azonban 83-101 ezer között mozgott ez a szám, csökkenő tendenciát mutatva. Ez a mozgás tapasztalható a német nyelvvizsgákat illetően is. Az OH 2010-es adatai szerint a 14-19 éves korosztályból több mint 68 százalék tett sikeres nyelvvizsgát a múlt évben középfokon (B2), felsőfokon (C1) pedig 73 százalék ez az arány. Fontos azonban megjegyezni, hogy míg C1 szinten csupán 6.031 tanuló indult el az oklevél megszerzéséért, a B2-es vizsgát 51.209 diák próbálta meg a már az említett korosztályból.
Kevés szak bemeneteli feltételeként írják elő a nyelvvizsgát, a legtöbb képzésben plusz pont kapható érte, kivételek ez alól a nyelvszakok. Utóbbiak ugyanis emelt szintű érettségit tesznek kötelezővé az adott nyelvből, amelyet nem válthat ki a már meglévő nyelvvizsga sem. Évente körülbelül 2000 diák választja németből, illetve körülbelül 4000 angolból az emelt szintű nyelvvizsgát. Amellett, hogy az egyes idegen nyelv szakokon ez kötelező, vonzó ebben a vizsgában, hogy 60-100 százalék közötti teljesítmény esetén középfokú nyelvvizsgával egyenértékű. A felvételi eljárásban természetesen az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat kapják meg a tanulók, nem pedig a középfokú nyelvvizsgaért adható pluszpontokat.
Az idegen nyelvből tett magasabb szintű érettségi a későbbiekben középfokú nyelvvizsgának megfelelő bizonyítványként felmutatható. Az angolból emelt szinten vizsgázók száma évente folyamatosan nő, 2006-ban még 3.523 tanuló tett középszintűnél nehezebb érettségit, míg 2010-ben már 4.510. Az angol nyelvből emelt szintű vizsgát tevők közül évente 70-80 százalék 60 százalék felett teljesít, tehát eléri a középfokú nyelvvizsga szintet. Német nyelvből szintén emelkedik az emelt szinten érettségizők száma, 2006-ban még ebbe a kategóriába kevesebb, mint 1.700 diák tartozott, míg tavaly már kétezer felett volt a létszám. Közülük a vizsgázók 80-85 százaléka teljesít 60-100 százalék között emelt szinten.
Már a jelentkezéskor követelmény a nyelvvizsga – a nyelvi szakok mellett – egyes gazdasági képzések esetében. Így például a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment, valamint nemzetközi gazdálkodás szakok angol nyelvű képzésén, ahol követelmény az angol általános vagy szakmai középfokú nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása. A Budapesti Gazdasági Főiskolán szintén az idegen nyelven folyó képzéseken, így a nemzetközi gazdálkodás angol és francia nyelvű képzésén szükséges legalább középszintű nyelvtudás.