-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Húsvétkor nem csak az esőtől lehetünk vizesek. Szerepet játszhat a mosdóvíz, a harmat és természetesen a locsolkodás is. Mit nevezünk ezek közül a mágikus erejű vizek közül aranyvíznek?
Nagy kincs az egészség. Sokat tehetünk azért, hogy a testi nyavalyák elkerüljenek – figyelhetünk például a táplálkozásunkra, sportolhatunk, járhatunk szűrővizsgálatokra. A néphagyományban azonban sokféle betegségelhárító, egészségvarázsló szokást is találunk – ezeket is kipróbálhatjuk. A húsvéti ünnepek alatt a néphit főként a víznek tulajdonít egészségőrző, termékenységvarázsló szerepet.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hasonlóan szó nélkül – de lehetőleg ruhátlanul – kellett végezni a hajnali harmatszedést. Egyes vidékeken ezt is végezték nagypénteken, a tehenek tejhozamának növelése érdekében. Napkelte előtt kellett kimenni a mezőre, és ott egy lepedőt végighúzni a növényeken. A kicsavart vizet belekeverték az állatok takarmányába.
A nagypéntek hajnalán merített vizet aranyvíznek vagy aranyos víznek nevezték – csakúgy, mint az újév reggelén merített vizet. Aki ebben a vízben megmosdott, egész évben szép és egészséges lett. A víz varázserejét növelni lehetett azzal, ha az oda-vissza vezető úton a vízért menő leányok egyetlen szót sem szóltak. A névben az arany- előtag feltehetően arra utal, hogy olyan értékes, mint az arany.
Az aranyvíznek lehetőleg folyónak vagy pataknak a vizéből kellett származnia. Ennek a hagyomány szerint az az oka, hogy Jézust az őt kísérő katonák a patakba lökték, s ettől Krisztus megszentelődött. A folyóról hozott vizet mosásra azonban nem volt szabad használni, hiszen ezen a napon munkatilalom volt.
Aki lemaradt a nagypéntek hajnali vízmerítésről, ne búslakodjon, hisz varázserejű vizekkel a húsvét többi napján is találkozhat. Nagyszombaton szentelik meg a keresztelővizet. Az először ezzel megkeresztelt gyermeket a néphit szerint egész életében szerencse kíséri. Húsvétvasárnap azé lesz a szerencse, aki aznap először merít vizet. Aki pedig a reggeli mosdóvízbe piros tojást tesz, egészséges lesz. Húsvéthétfőn pedig remélhetőleg olvasóink közül minden hölgyet meglocsolnak, hogy szépek, termékenyek és egészségesek legyenek egész esztendőben.
Forrás
Tátrai – Karácsony-Molnár: Jeles napok, ünnepi szokások