-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Húsvétkor nem csak az esőtől lehetünk vizesek. Szerepet játszhat a mosdóvíz, a harmat és természetesen a locsolkodás is. Mit nevezünk ezek közül a mágikus erejű vizek közül aranyvíznek?
Nagy kincs az egészség. Sokat tehetünk azért, hogy a testi nyavalyák elkerüljenek – figyelhetünk például a táplálkozásunkra, sportolhatunk, járhatunk szűrővizsgálatokra. A néphagyományban azonban sokféle betegségelhárító, egészségvarázsló szokást is találunk – ezeket is kipróbálhatjuk. A húsvéti ünnepek alatt a néphit főként a víznek tulajdonít egészségőrző, termékenységvarázsló szerepet.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hasonlóan szó nélkül – de lehetőleg ruhátlanul – kellett végezni a hajnali harmatszedést. Egyes vidékeken ezt is végezték nagypénteken, a tehenek tejhozamának növelése érdekében. Napkelte előtt kellett kimenni a mezőre, és ott egy lepedőt végighúzni a növényeken. A kicsavart vizet belekeverték az állatok takarmányába.
A nagypéntek hajnalán merített vizet aranyvíznek vagy aranyos víznek nevezték – csakúgy, mint az újév reggelén merített vizet. Aki ebben a vízben megmosdott, egész évben szép és egészséges lett. A víz varázserejét növelni lehetett azzal, ha az oda-vissza vezető úton a vízért menő leányok egyetlen szót sem szóltak. A névben az arany- előtag feltehetően arra utal, hogy olyan értékes, mint az arany.
Az aranyvíznek lehetőleg folyónak vagy pataknak a vizéből kellett származnia. Ennek a hagyomány szerint az az oka, hogy Jézust az őt kísérő katonák a patakba lökték, s ettől Krisztus megszentelődött. A folyóról hozott vizet mosásra azonban nem volt szabad használni, hiszen ezen a napon munkatilalom volt.
Aki lemaradt a nagypéntek hajnali vízmerítésről, ne búslakodjon, hisz varázserejű vizekkel a húsvét többi napján is találkozhat. Nagyszombaton szentelik meg a keresztelővizet. Az először ezzel megkeresztelt gyermeket a néphit szerint egész életében szerencse kíséri. Húsvétvasárnap azé lesz a szerencse, aki aznap először merít vizet. Aki pedig a reggeli mosdóvízbe piros tojást tesz, egészséges lesz. Húsvéthétfőn pedig remélhetőleg olvasóink közül minden hölgyet meglocsolnak, hogy szépek, termékenyek és egészségesek legyenek egész esztendőben.
Forrás
Tátrai – Karácsony-Molnár: Jeles napok, ünnepi szokások