-
mederi: @szigetva: Éppen arra szerettem volna rámutatni a korábbi fejtegetéseimben, hogy az ikes i...2021. 07. 31, 09:01 Néhány szó az ikes ragozásról
-
szigetva: @mederi: Ikes igének azt nevezik, ami jelen idő E/3-ban határozatlan (alanyi) ragozásban -...2021. 07. 30, 22:25 Néhány szó az ikes ragozásról
-
mederi: @szigetva: 1/ re A "majd" jövőidőre vonatkozik, (anélkül tényleg jelen, de nem jellemző je...2021. 07. 30, 22:09 Néhány szó az ikes ragozásról
-
szigetva: @mederi: 1. Igekötővel a szokiknak használatban vannak a jelen idejű alakjai (ahogy a péld...2021. 07. 30, 19:21 Néhány szó az ikes ragozásról
-
mederi: Kiegészítésként.. Sok esetben nem elég csak azt nézni, hogy határozatlan vagy határozott t...2021. 07. 30, 11:03 Néhány szó az ikes ragozásról
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Apriész fáraó (Kr.e. 589-570) „névtáblája” került elő Egyiptomban, Iszmáília közelében egy hadgyakorlat során.
A vörös homokkőből készült, hieroglifákkal borított „névjegy” két részből áll. A nagyobbik 163 centiméter hosszú, 85 centiméter széles és 58 centiméter vastag, a kisebbik 86 centiméter hosszú és 55 centiméter széles – olvasható az Archaeologica régészeti hírportálon.
Mohamed Abdel Makszúd, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hivatal főtitkára elmondta, hogy mindkét kőtáblán látható Apriész fáraónak, a XXVI. dinasztia ötödik uralkodójának kartusa.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kőtáblák a Tel Defna-i lelőhelyen kerültek elő, ahol a Legfelsőbb Régészeti Hivatal végeztetett ásatásokat az elmúlt években. Ezek során egy ókori katonai erődöt tártak fel, amelyet a XXVI. dinasztia második uralkodójának, I. Pszammetik fáraó (Kr.e. 664-610) idején emeltek. A katonai létesítmény helyét még II. Ramszesz jelölte ki, hogy megvédje a birodalom keleti határait. Az erődnek kereskedelmi funkciója is volt, erre haladtak el a keletről érkező karavánok.
Apriész (Uahibré) fáraó valószínűleg líbiai származású volt. Kezdetben támogatta Júda felkelését a babiloniak ellen, de Jeruzsálem elfoglalását és a zsidók babilóniai fogságát nem tudta megakadályozni. Egy katonai zendülés során ölette meg II. Amaszisz (II. Jahmesz 570-526).