-
Sándorné Szatmári: Visszatérve az Altáj és Ural szavak eredetére és Pangeára.. Kérdés: -Léteznek-e fennmaradt...2023. 09. 21, 12:43 Urál‒Altaj
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Az a furcsa, hogy a népmesékben a sárkányok az emberiség tudatában sokféle form...2023. 09. 20, 18:20 Urál‒Altaj
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: 200 mó éve a még emlősök is épphogy voltak, ne beszélj már hülyeségeke...2023. 09. 20, 17:45 Urál‒Altaj
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Lemaradt egy t.. : "..időt vet igénybe,.." Ebből lesz a "sok idő.."' :...2023. 09. 20, 17:28 Urál‒Altaj
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 47 "..képtelenség, hogy 200 millió évvel ezelőtti nyelvről beszélsz." /1: Magán...2023. 09. 20, 13:18 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Apriész fáraó (Kr.e. 589-570) „névtáblája” került elő Egyiptomban, Iszmáília közelében egy hadgyakorlat során.
A vörös homokkőből készült, hieroglifákkal borított „névjegy” két részből áll. A nagyobbik 163 centiméter hosszú, 85 centiméter széles és 58 centiméter vastag, a kisebbik 86 centiméter hosszú és 55 centiméter széles – olvasható az Archaeologica régészeti hírportálon.
Mohamed Abdel Makszúd, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hivatal főtitkára elmondta, hogy mindkét kőtáblán látható Apriész fáraónak, a XXVI. dinasztia ötödik uralkodójának kartusa.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kőtáblák a Tel Defna-i lelőhelyen kerültek elő, ahol a Legfelsőbb Régészeti Hivatal végeztetett ásatásokat az elmúlt években. Ezek során egy ókori katonai erődöt tártak fel, amelyet a XXVI. dinasztia második uralkodójának, I. Pszammetik fáraó (Kr.e. 664-610) idején emeltek. A katonai létesítmény helyét még II. Ramszesz jelölte ki, hogy megvédje a birodalom keleti határait. Az erődnek kereskedelmi funkciója is volt, erre haladtak el a keletről érkező karavánok.
Apriész (Uahibré) fáraó valószínűleg líbiai származású volt. Kezdetben támogatta Júda felkelését a babiloniak ellen, de Jeruzsálem elfoglalását és a zsidók babilóniai fogságát nem tudta megakadályozni. Egy katonai zendülés során ölette meg II. Amaszisz (II. Jahmesz 570-526).